A 34. Magyar Filmszemlét Szabó István nyitja, Görgey Gábor mond köszöntőt és Koltai Lajos nyújtja át az életműdíjakat. A fesztivál nyitófilmje Jancsó Miklós Kelj fel komám, ne aludjál című munkája, míg a fesztivál záróvetítése Makk Károly Egy hét Pesten és Budán című alkotása.

Koltai Lajos, a Szemletanács elnöke fontosnak tartja, hogy a nagy filmes mustra megszűnjön vándorolni, s végre állandó otthonra találjon. A Millenáris nemcsak 700 férőhelyes nagyterme miatt tűnik ideális színhelynek, de az alkotói értekezésekre alkalmas „piactere” is mellette szól. Az új vetítőt, amit a napokban kezdenek majd kialakítani, Koltai Lajos filmje avatja fel. A Szemle állandónak szánt logója, amelyhez kisfilm is készült, pedig maximum csak a színét váltja majd az évek során. A Szemletanács elnöke a mezőnyről szólva kiemelte annak sokrétűségét, hiszen idén is rajtolnak a fiatalok, a középgeneráció, no és persze a nagy öregek.

Schneider Márta az NKÖM államtitkár helyettese a szakmát legégetőbben érintő kérdésekről nyilatkozott. Vagyis pénz és törvény. A magyar filmszakma a tervek szerint a tavalyi 1,1 milliárdos támogatáshoz képest 3,4 plusz 1,1 milliárd forintot kaphatnak idén. A minisztérium az MMK körül kialakult helyzetet átmeneti finanszírozással oldotta meg. Maga a flimtörvény pedig, aminek nulladik változatán 3-4 hónapja közösen dolgozik a szakma és a minisztérium, legkorábban májusban kerülhet a kormány elé.

Tóth Erzsébet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány főtitkára emlékeztetett arra, hogy a Szemle környékén mindig történt valami, ami a kedélyeket felkavarta, ám idén a mustra kezdetére nemcsak a finanszírozási gondok, a törvényesség kérdése is megoldódott. Ma érkezett a közalapítványhoz a jogerős végzés, miszerint az mától jogszerűen működhet. A magyar filmek tavalyi finanszírozásáról készült számvetés alapján 2002-ben a két megaprodukció, a Bánk bán és a Hídember beszámításával 5,6 milliárdot, míg azok nélkül 2,6 milliárdot költöttek filmkészítésre. Ennek az első esetben a 70%-át, a másodikban csak az 58%-át állta az állam. Arra a kérdésre, hogy miért jelenhetnek meg akár félig kész filmek is a fesztiválon, egyszerű a válasz: a Szemle elsősorban szakmai mustra, minden bemutató tesztvetítés is egyben, ami pedig eleve a gyártási folyamat része.

Hartai László, a Szemletanács tagja az egyik legfontosabb újításnak azt tartja, hogy a dokumentumfilmes mezőny bemutatása el van választva a játékfilmek versenyétől. Az első három nap a nagyon termékeny „dokumentum ágazaté” lehet, így a nem fikciósoknak nem kell konkurálniuk az egészestésekkel. Mivel a magyar közoktatás minden szintjén és intézményében kötelezővé tették a mozgókép oktatást, erről is beszélni kell. Február 4-én 14 órától Magyar Bálint oktatási miniszter erről tart sajtótájékoztatót a Millenárison.

Kozma Ilona, a programfelelős rekord nézőszámra (30 ezer fölötti) számít, ami egyrészt a 700 fős nagyterem érdeme lehet, másrészt a különválasztott dokumentumvetítésnek lesz köszönhető. A versenyprogram kiegészítéseként nyolc blokknyi főiskolás filmet és a nagyjátékok mellett vetített animációs filmeket láthat majd a közönség. A játékfilmes mezőnyben 18 35 milliméteres, 4 betafilm és 9 információba nevezett alkotás lesz látható, míg a kisfilmeseket 21, a nem fikciósokat pedig  37 versenymunka képviseli majd.

Vezér Éva állandó fesztiváljelenlétet ígér a Filmunió részéről, amely a sajtóirodához hasonlóan a Szemle ideje alatt a Mammutba költözik. A külföldi meghívottak között 10-12 olyan vendég lesz, akik kifejezetten a dokumentumfilmek kedvéért érkeznek hazánkba, s az első három nap mezőnyéből kívánnak válogatni.

Idén négy kategóriában díjaz az ország hat egyeteméről toborzott Diákzsűri, míg a számítógépes szavazással eldöntött közönségdíjat ismét a filmhu ajánlotta fel. A Szemle-díjakról a játékfilm kategóriában a Radnóti Sándor esztéta által vezetett zsűri dönt. Tagjai:a tavalyi fődíjas, Fekete Ibolya rendező,  Janisch Attila rendező, Kende János operatőr és Margitai Ági színművész. A kísérleti-kisjátékfilm kategória versenyfilmjeit Tímár Péter rendező elnöklete alatt Fésős András rendező és Kövesdy Gábor kritikus bírálja el. A nem fikciós kategóriában versenyzők munkáit Dárday István rendező elnökletével Jankura Péter operatőr és Pritz Pál történész értékeli. A díjak Filmszemle záróünnepségén kerülnek majd átadásra a Millenáris Teátrumban, viszont az életműdíjasok már a  nyitóceremónián ünnepelhetnek. Ebben az elismerésben a 34. magyar Filmszemlén Bárdy György színművész, Bíró Zsuzsa forgatókönyvíró, dramaturg, Jankovics Márta gyártásvezető, Kármentő Andrásné vágó, Luttor Mara rendező és Óvári Lajos gyártásvezető, producer részesül.