Szalai Annamária előadásában tájékoztatta a lengyel, román, szerb, cseh és szlovák szabályozó hatóságok képviselőit a magyar médiarendszert érintő legfontosabb jogszabályi változásokról. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy a magyar médiát és hírközlést felügyelő konvergens hatóság szervezeti kialakítása az európai trendeket követi. Rámutatott, hogy a médiatörvény megújítását és a jogszabályok betartatása felett őrködő intézmény reformját is a média és a hírközlési piac változásai tették szükségessé.

Az új hatóság formájában kialakított szervezeti háttér egy emberközpontú, hatékony, ellenőrizhető és költségtakarékos intézményrendszer alapja, mely megfelelő válaszokat képes adni a XXI. század kihívásaira.

Szintén a csütörtöki tanácskozás kiemelt témája volt az audiovizuális szolgáltatásokról szóló 89/552/EGK irányelv nemzeti jogrendszerekbe való átültetésének folyamata, melyet kerekasztal beszélgetés formájában vitattak meg a résztvevők. Az ülésen a magyar hatóság elnöke leszögezte az elfogadásra váró médiaalkotmány kiemelten kezeli az irányelvben megfogalmazott szabályok átültetését a magyar jogrendszerbe. Éppen ezért a törvényjavaslat az emberi méltóság és a kiskorúak védelmét, a gyűlöletkeltés és a burkolt reklámozás tilalmát például a hagyományos televíziós tartalmak mellett kiterjeszti ezek lekérhető, interneten elérhető változataira is.

Közép-európai Szabályozó Hatóságok Fórumának létrejötte a közép-európai térségben felmerülő számos, csak a térségre jellemző jelenség és probléma megvitatásában és közös megoldásában kulcsfontosságú. Az Európai Uniós Médiahatóság nemzetközi szervezete túl nagy, nincs lehetőség az olyan partikuláris problémák megvitatására, amelyek főleg a közép-európai térségre jellemzőek. Példaként Annamária a termékelhelyezés és a burkolt reklámozás szabályozásának sajátságos problémáját hozta fel, hiszen míg például a magyar hatóságok nehezen vagy egyáltalán nem jutnak hozzá a műsorszolgáltatók szerződéseihez és dokumentumaihoz, addig Németországban ez elképzelhetetlen lenne.

A közép-európai országok médiahatóságai együttműködését jelzi, hogy értesítik egymást, ha bizonyos műsorszolgáltatók átteszik székhelyüket egy másik országba. A műsorszogáltatók a kedvezőbb regisztrációs díjak vagy szabályozási előírások miatt kérik általában egy szomszédos országba való regiszrációjukat, miközben a műsorszolgáltatás célországa Magyarország marad. Ennek visszaszorításához a magyar hatóságoknak kedvezőbb, költséghatékonyabb fetételeket és környezetet kell biztosítaniuk, úgy hogy közben megtartanak fontos szabályozási normákat. A legtöbb közép-európai országban fennálló probléma, hogy a műsorszolgáltatók olyan országokba teszik a székhelyüket, ahol a kiskorúak védelmét elősegítő szabályozások jóval engedékenyebbek. Ehhez járul még az időeltolódás problémája, hiszen nem mindegy, hogy egy Romániában 7 órától sugárzott program az időeltolódás miatt Magyarországon 8 órakor kerül adásba.

A sajtótájékoztatón kitértek a magyar médiaszabályozási tervezet kiskorúak védelmét szolgáló szabályozások internetet is érintő pontjaira. A hatóság célja a régi normák alkalmazása az új technikai környezetben és eszközökön is. Szalai Annamária fontosnak tartotta kiemelni, hogy míg a televízió esetében a szabályok betartásáért csak a műsorszolgáltató felelős, az internetes tartalmaknál a tartalomszolgáltató és a szerkesztő is felel a káros tartalmak kiszűréséért.