A régiós filmalapok jelentőségére már 2006-ban Pécsett, a Pécsi Filmünnep akalmával megtartott szakmai tanácskozás felhívta a figyelmet. Az EU-ban a régiók támogatása elsőbbséget élvez (a nemzeti keretek rovására), ezért a filmszakmának is érdemes igazodni ehhez a közigazgatási egységhez. Magyarorországon négy régió van, tehát ennyi központ kialakítására kell törekedni, amelyből a pécsi (dél-magyarországi) és a győri (nyugat-magyarországi) mellett most alakult meg a miskolci (észak-magyarországi), ezek elsődleges célja infrastruktúrával és kedvezményekkel helybe, budapestről elcsábítani a filmes produkciókat.
Idén a 40. Filmszemlén került bejelentésre a Győri Filmalap megalapítása. A kiindulópont, mint a filmalapoknáláltalában, egy helyi fesztivál, a Mediawave volt, amelyben az elmúlt 20 év során húszezres filmanyag gyűlt össze. Ezt archiválni, digitalizálni a filmalap feladata. Hartyándi Jenő elnök szerint a Győri Filmalap négy pilléren áll: a filmgyártás, a filmarchívum, az oktatás, végül pedig az olyan filmalapú események, amilyen például a Mediawave - amely azonban jövőre más városba, kénytelen költözni.
 |
| A közintézményekben könnyebb filmezni (Utolér) |
A helyi kötődéseket pedig erősíteni kell, ilyenre volt példa pl. egy szinopszis- és forgatókönyvpályázat. A Pécsi Filmalap (pontosabban a Dél-Dunántúli Regionális Filmalap Kulturális Nonprofit Kft.) jellemzően a pécsi filmfesztivál (Filmünnep, MoveEast , CinePécs) kapcsán hallat magáról, de példaértékű a regionális gondolatot megtestesítő, az országhatáron túlnyúló, balkáni érdeklődése és kapcsolódása. A filmalapok kisebb tőkeinjekcióval tudnak a saját lábukra állni, ugyanakkor jó, ha rá tudnak lelni az MMKA-forrásokon túli, alternatív, akár EU-s, akár helyi forrásokra is. Ahogy Tóth Erzsébet MMKA-főtitkár mondta az idei Mediawave-en megrendezett filmes szakmai kerekasztalon, "az alapoknak is meg kell találniuk a helyüket a finaszírozás terén (webtévé, kisjátékfilm, dokumentumfilmek támogatása), érdemes speciális területeket kialakítaniuk".
A két regionális filmalap mellett most megalakult a hivatalosan Észak-magyarországi Regionális Filmalapnak, röviden Miskolci Filmalapnak hívott filmipari háttérintézmény, melynek terveiről, kihívásairól, esélyeiről kérdeztük Madaras Pétert, a CineFest és a filmalap vezetőjét, aki a városban készülő Utolér tapasztalatairól is beszélt.
 |
| Egyfajta városmarketing - Ónodi Eszter mögött Miskolc |
A ma jellemzően Budapest-központú filmiparnak akar alternatívát kínálni az észak-magyarországi filmalap – a kérdés az, hogyan, mivel lehet Miskolcra és a régióba csábítani a produkciókat. Madaras szerint ha stúdiókapacitás terén nem is versenghet a térség a fővárossal, a jellemzően köztereken, közintézményekben forgatott filmeknek megéri elhagyni a fővárost. Mert míg Budapesten rengeteg munka, költség leszervezni egy-egy külső vagy belső helyszínt, hisz a helyi önkormányzatnak sem érdeke a forgatás, addig Miskolcon olcsón, vagy adott esetben ingyen megszerezhető egy iskolabelső, egy köztér, és az engedélyek megszerzése is gyorsabb, egyszerűbb, mert ott az önkormányzatnak is érdeke, hogy egy stáb a városban költse el a költségvetése egy részét.
Egy produkció ugyanis amellett, hogy konkrétan munkát adhat a helyi munkaerőnek, lakhatást, élelmet is fizet, azaz fellendíti a helyi fogyasztást. A jelenleg Miskolcon dolgozó Utolér stábja már két hét alatt is több millió forintot költött el, s a forgatás december 24-ig tart. Dyga Zsombor thrillere kapcsán Madaras a neten olvasta, hogy az alkotók vidéki helyszínben gondolkodnak, így felvette a kapcsolatot Lovas Balázs forgatókönyvíróval (a filmhu felelős szerkesztőjével), majd Tóth Péter producerrel tárgyalni kezdtek. A döntésben nagy szerepet játszott, hogy a miskolci önkormányzat nyitott és készséges volt az ügyben, és gyorsan reagált a produkció igényeire.
Ami nem véletlen: az önkormányzati tulajdonú Miskolc Holding ugyanis a filmalap alapítója, s a kezdéshez szükséges ötmillió forintos tőke is tőle származik – a városvezetés megértette, hogy helyszínt adni egy filmnek ragyogó városmarketing, a konkrét befektetések és fogyasztással járó kereskedelmi bevételnövekedés mellett. (Az adóbevételt pedig nem is említettük még – csak idegenforgalmi adóban az Utolér 1-1,5 millió forintot hoz.) A filmalap alapítótőkéje alapvető infrastrukturális fejlesztésekre, a honlap elkészülésére kellett.
 |
| Hagyományok: Kevin Macdonald nagyapja, Pressburger Imre miskolci szülőházánál |
A reális cél az, hogy a régióba csábuljon évi 6-8 közepes költségvetésű produkció (persze a szuperprodukciók sem lesznek kikosarazva), ez már konkrét új munkahelyek keletkezését hozná magával. A forgatási tapasztalatok eddig nagyszerűek: a helybéliek nyitottak, szívélyesek, segítőkészek.
A filmalap megalapítása és beindítása tehát jól ment, ám most jön csak a munka neheze: meg kell találni azokat a formákat, tevékenységeket, amivel a meglévő szükségleteket ki lehet elégíteni. Most kezdődik egy vonatkozó adatbázis összeállítása, amely a régióban dolgozó mesterembereket, iparosokat, statisztákat, helyszíneket gyűjti össze, s ez majd rögtön megkönnyíti az érdeklődő produkciók helyzetét – ez azonban hatalmas munka lesz. A filmalapban egy főállású munkatárs fog dolgozni, aki a forgatásokon van jelen, és a felmerülő szervezési, logisztikai problémákat, kommunikációs feladatokat oldja meg ott rögtön.
Magyarországon a filmalapok mind tanulják még a szerepüket, keresgélik a helyüket. A meglévő tapasztalatok átadásával, tanácsokkal így is rengeteget segített Madaraséknak a Győri Filmalap és vezetője, Hartyándi Jenő, illetve Tóth Erzsébet MMKA főtitkár is. Nagyon fontos, hogy a helyi önkormányzat partner, érdekelt legyen, különben nagyon nehéz boldogulni. Most tehát az intenzív ötletelés időszaka következik, illetve figyelni, elemezni kell a működő, nemcsak magyarországi filmalapok tapasztalatait is.
 |
| Egyelőre nagyszerűek a tapasztalatok (az Utolér stábja) |
További céljai is vannak a filmalapnak: a CineFest már a hetedik életévébe lépett, s az évek alatt beérkező filmekből összejött immár egy kisebbfajta archívum anyaga. Ezt a régió fellelhető filmes anyagával kellene kiegészíteni, hogy a győrihez hasonlóan itt is legyen regionális filmarchívum. Cél továbbá, hogy a régióban zajló filmes és ahhoz kapcsolódó oktatási intézményeket, média-, kommunikációszakos, és egyéb oktatási tevékenységeket összefogni, együttműködést szervezni, elvégre ez a régió három megyét fog át. Várhatóan lesznek workshopok, nyári alkotótáborok és számos különböző filmes pályázat is.
Madaras elmondta, hogy a CineFest működését is segíti a filmalap, amelyben amúgy a fesztivál stábja dolgozik, és amely megvalósulása a CineFest vezetőinek ötlete volt. Az alapítványi formával jár, hogy befektethetők nem vonhatnak be tőkét a filmalapba, így elképzelhető, hogy a szervezeti forma később változni fog.
A távlati elképzelések pedig egy inkubátorházszerű működést vizionálnak. Ehhez kell egy konkrét épület, ahol a filmalap lakozik, és különböző infrastrukturális és alapszintű szakmai felszerelés, amivel a régióban forgató produkciók munkáját könnyítheti meg a filmalap. A közeljövő pedig ígéretesnek tűnik: már most több produkcióval folynak a tárgyalások, folyamatos az érdeklődés. Ahogy Madaras fogalmaz, sok producer készül Miskolcra.
 |
| A produkcióval mindeki jól jár |
