A páros 30-as években forgatott filmjeit először angol nyelven vették fel, majd újraforgatták az egészet németül, franciául és spanyolul is – bár Stan és Pan nem beszélte ezeket a nyelveket. Fonetikusan mondták a szöveget, természetesen borzalmas kiejtéssel. Erre az eljárásra azért volt szükség, mert a korai hangosfilm idején az utólagos szinkronizálás még nagyon nehezen volt megoldható.

A film tehát egy műemlék Hollywood korai éveiből, amikor az olyan kaliberű sztárok, mint Greta Garbo, Edward G. Robinson és Buster Keaton több nyelven is eljátszották az egyes szerepeket, hogy a filmeket világszerte be lehessen mutatni.

A németül beszélő SpukumMitternacht (Szelleméjfélkor) című film valójában két rövidebb Stan és Pan film, a The Laurel-Hardy Murder Case és a BerthMarks összefűzéséből keletkezett. 1931. május 5-én mutatták be Berlinben, mint az első német nyelvű filmet, a komikus duó jelenlétében. A németek Dick und Doof (Dagi és Hülye) néven ismerték a rendkívüli népszerűségnek örvendő párost. Wolfgang Günther a Laurel and Hardy Museum vezetője szerint Stan és Pan sokkal népszerűbb volt Európában, mint saját hazájukban.

"A világ minden tájáról kapok e-mailt a filmet látni akaró rajongóktól.” mondta el Günther majd hozzátette „Laurel és Hardy a legfontosabb komikus páros, különösen Európában. Mindig emberiek voltak. Midig barátok maradtak.”

A megtalált kópia 31 perc hosszú és néhány jelenete hiányzik, többek között egy vonat hálókocsijában és egy kísértetházban játszódó szekvencia. A Müncheni Filmmúzeum szeretné helyreállítani az eredeti 40 perces verziót és mozikban vetíteni, valamint megjelentetni DVD-n is.

A filmben elhangzó viccek nagy részét egy az egyben lefordították, de vannak külön a német verzióhoz kreált poénok is. Egy alkalommal például Laurel elmondja, hogy a nagybátyja a Berlini Orvosi Egyetemen dolgozik, majd gyorsan hozzáteszi, hogy nem professzorként, hanem egy alkoholos üvegben tartósítva.
Günther szerint a film igazi komikuma ezúttal a duó minimális német tudásában rejlik. „Nagyon törik a németet, ettől olyan vicces az egész.”