Katona József legismertebb műve, a Bánk bán című ötszakaszos dráma 1820-ban jelent meg. A műből Erkel Ferenc szerzett operát, aminek a szövegkönyvét Egressy Béni írta. Az opera ősbemutatóját 1861-ben tartották a Nemzeti Színházban.
A történet a 13. század Magyarországán játszódik, ahol II. Endre király távollétében hivatalosan Bánk bán gyakorolja a hatalmat, azonban Gertrudis királyné és bizalmasai visszaélnek a helyzettel: miközben az ország elszegényedik, ők egy kiváltságos kört juttatnak anyagi haszonhoz. Gertrudis országjáró útra küldi Bánkot, hogy zavartalanul folytathassák a maguk üzelmeit, ráadásul a bán távollétében Ottó szemet vet Bánk feleségére, Melindára.
Kép a Bánk bán című filmből
Az ország állapota, és a korrupció miatt a királyné és körei ellen Petur bán és szövetségesei politikai összeesküvést szőnek. A bonyodalom akkor veszi kezdetét, amikor a címszereplő, Petur hívására hazatér. A mű a magánéleti és politikai konfliktusokat szövi párhuzamosan, Bánk a személyes dilemmái és a hazája iránt érzett felelősség között őrlődik, a darab végül súlyos tragédiákba torkollik. A Bánk bán fordulatokkal teli története a magánéleti és politikai felelősség tragikus összefonódását mutatja meg.
Káel Csaba 2002-ben készített filmet az Erkel-operából, ami most a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának gondozásában, restaurált képpel és hanggal jelent meg DVD-n és Blu-ray-en.
A lemezen a felújított film mellett egy közel fél órás werkanyag is helyet kapott, amiben az alkotók mesélnek kulisszatitkokról, a szereplőválogatásról, helyszínekről és díszletekről. Ebből kiderül, hogy Káel Csaba már a film előtt „operabolond” volt, az alkotás létrejötte is ennek a rajongásnak köszönhető. A rendezőt az operai kifejezésmód, és az operai szituáció érdekelte, így fontos volt, hogy az eredeti mű hatását ne csak átemelje, hanem ki is egészítse a filmadaptáció.
Káel behatóan ismerte az alapművet, a werkfilmben bevallja, hogy már 1999-ben érdekelte a Bánk Bán feldolgozása, amit akkor színpadon valósított meg. Már ekkor fontos volt számára az is, hogy Marton Éva legyen Gertrudis. Az operaénekesnő a ‘90-es évek végére világszerte ünnepelt művész volt, ennek a pályafutásnak gyakorlatilag a közepén jött haza, hogy eljátssza a szerepet.
Kép a Bánk bán című filmből
A projekt zenei vezetője Pál Tamás volt, aki Káel Csaba elmondása szerint hihetetlen operaműveltséggel, valamint zenei dramaturgiai érzékkel rendelkezik. A rendező a zenei vezető mellett gyorsan kiemeli a werkfilmben Csikós Attila díszlettervezőt is, aki kulcsszerepet játszott a Bánk bán vizuális atmoszférájának megteremtésében. Káel többek között hozzá köt egy nagy döntést: milyen stílusban vigyék filmre ezt az operát?
Ebben a gondolkodásban már Zsigmond Vilmos operatőr is aktívan részt vett. Az alkotók onnan indultak ki, hogy valójában senki nem tudja, hogy a 13. században hogyan néztek ki az emberek, mindenki úgy gondolkodik erről a korszakról, ahogyan a 19. századbeli festők ábrázolták azt. Innen jutottak el az adaptáció vizuális sarokpontjaiig, azaz a 19. századi festményeket idéző díszletekig, jelmezekig és színhasználatig. Ráadásul az eredeti mű is a 19. században íródott, így a keletkezési körülmények is ehhez a stílushoz vezették a készítőket.
Szintén a 19. századi miliő mellett szólt, hogy a díszletek épített elemei gyakorlatilag mind megvoltak Magyarországon belül: az alkotók Ócsán, Esztergomban, Jákon, és Bélapátfalván is forgattak, a rendező elmondása szerint nagyon kevés kiegészítéssel állt össze a díszlet, ez pedig a helyszíneknek volt köszönhető.
Kép a Bánk bán című filmből
A werkfilmben a helyszínek korabeli fotói mellett Csikós Attila díszletvázlatai is megjelennek. Velich Rita jelmeztervező is hosszan beszél a munkájáról: a kutatással kapcsolatos módszerei mellett azt is kifejti, hogyan dolgozott együtt Káel Csabával, és Zsigmond Vilmossal.
Természetesen az operatőr zsenialitásáról is sok szó esik, akinek a Bánk bán volt az első magyar játékfilmje. Káel Csaba ki is fejti, milyen élmény volt az Oscar-díjas operatőrrel dolgozni: úgy látja, hogy Zsigmond egész életében megmaradt a „szegedi srácnak", annak ellenére, hogy az ezredforduló környékén igazi hollywoodi sztároperatőrként érkezett haza. A kisfilmben megszólal a fővilágosító, Romwalter Béla (Richy) is, aki a Zsigmond Vilmossal közös élményeiről mesél, többek között arról, hogyan választotta ki őt az operatőr erre a munkára.
A werkfilmből a keletkezéstörténet mellett több kulisszatitokra is fény derül: hogyan veszik fel az énekjeleneteket, és hogyan lehet úgy összeilleszteni a kellék-koronákat, hogy azok a színészek fején maradjanak? A Bánk bán felújított változata így jó vétel lehet azok számára, akik hiányolnak egy operafilmet az otthoni gyűjteményből.
A Bánk bán idén jelent meg DVD-n és Blu-rayen az NFI - Filmarchívum gondozásában.
