A Mirage egy Tar Sándor-novella szabad adaptációja: egy idegenlégiós futballista története, aki egy kisebb város csapatában vezeti le karrierjét. Az egyik meccs után bundagyanúba keveredik, ami miatt sürgősen el kell tűnnie, s ebben a csapat segít neki - egy tanyára kerül, ahol, mint hamar kisül, lényegében rabszolgaként kell dolgoznia. A film westernes és noir-os stíluselemekkel mutatja be a Pusztát, azaz az Alföldet, amiről Hajdu régóta szeretett volna filmet csinálni - megfogni az Alföld szépségét, milyen is azon a vidéken élni, és persze milyen viszonyok vannak-lettek arrafelé, melyekről a nagyvárosok népe leginkább semmit sem tud. A Mirage bemutatja azt a folyamatot, amely a rendszerváltáskori csodavárásból hamar kiábrándította az egyszerű embereket azon a vidéken, elszegényedést, nélkülözést, nemegyszer konkrét éhhalált hozva. Mindehhez a megnyíló határok okozta kultúrsokk bemutatása járul a Mirage-ban, azaz az idegenekhez vagy az emigránsokhoz fűződő ambivalens viszony.

Komoly előélete van a Mirage-nak, hiszen a rotterdami Cinemart vásár után a szarajevói CineLinkre is meghívást kapott, a Paris Projectbe is beválogatták. Új fejlemény, hogy a Szlovák Filmalaptól koprodukciós támogatást kapott a filmterv, miközben a Nemzeti Filmalap Filmszakmai Döntőbizottsága konzultációra hívja az alkotókat és a konzultációt követően dönt a Mirage-nak adható támogatás összegéről. A film szlovák partnere a MPhilms, hazai gyártója a Kovács Gábor vezette Filmpartners valamint a filmtervvel azonos elnevezésű Mirage, amelynek alapító Taschler Andrea, Lovas Nándor, Réti Péter és Hajdu Szabolcs.