A belső motiváción kívül földrajzi és meteorológiai tényezők is befolyásolták a helyszínválasztást. „Mindhárom siklóernyős járt már korábban Brazíliában, ahol tanulmányozták az időjárási tényezőket. Az ország észak-keleti részében az óceán felől érkező légáramlásnak köszönhetően megfelelő a szél, a nappali felmelegedés pedig erős termikeket (felfelé szálló meleg légáramlat – szerk.) biztosít. A rekorddöntők tengerentúli kultúrával való szorosabb kapcsolatát az is jelzi, hogy mindhárman beszélnek portugálul. Így tudták például később a vállalkozás alatt egyikük sérült ernyőjét egy piacon a helyi szabóval megjavíttatni” – meséli Török Zoltán.

2002/2003 telén végrehajtott három hétig tartó maratoni próbálkozásra először a Balaton környékén készültek fel a pilóták, de Magyarország túl kicsi, így gyakran találták magukat a határon túl, például egy romániai búzamezőben. Ezért a felkészülés a helyszínen folytatódott.

Az ismeretterjesztő film is emberi drámával érdekes

„Olyan munkákat szeretek elkészíteni, amelyek nemcsak ismeretterjesztő filmek, hanem van bennük valamilyen személyes, drámai történet is. E nélkül nem is lett volna érdemes leforgatni a Termikolvagok-at.” Azonban a lehető legnagyobb biztonságra törekvés ellenére is a drámát majdnem egy tragédia jelentette a siklóernyősöknek. Egyikük, Tasi Péter, aki tapasztalt pilóta egy kiszámíthatatlan és erős, turbulens légáramlatba került, ami „összecsukta” az ernyőjét. A magyar rekorddöntők után Dél-Amerikában napi több száz kilométert autózó Török Zoltán ennek a starthelyről volt tanúja „Már csak egy rongylabdát lehetett látni, amint zuhan az alattunk lévő völgybe, a többiek pedig fölötte keringtek tehetetlenül 2500 méter magason. Végig forgattam, és csak a végén derült ki, hogy itt bizony nagy baj van.”

Baleset után: Tasi Péter és a "jópásztor"
A pilóta tapasztalatának és a szerencsének köszönhetően a balesetből nem lett tragédia. A lezuhant Tasi Péter egy helyi pásztor segítségével a közeli faluba került. Szerencsére „csak” egy csuklótörésről volt szó, ám a műtét az elmaradott körülmények miatt sikertelen, így a csapat sérült tagjának be kellett befejeznie a repülést.

A két másik siklóernyősnek döntenie kellet, még ott a levegőben, hogy folytassák-e próbálkozást. Még aznap továbbrepülnek. Ám mint ahogy az sokszor megesett, nem tudnak visszajutni a faluba, kint éjszakáznak a vadonban, mit sem tudva társukról.

Végül közel háromheti próbálkozás után sikerül a 280 kilométeres távot megrepülniük, majdnem napi 9 órát töltve a levegőben! Másnap egyikük, Forgó Szilárd poénból ismét repül egyet, és ezúttal könnyedén 320 kilométert tesz meg, majd vállrándítva kacsint bele a kamerába.

Török Zoltán a technikai dolgokról elmondta, hogy a film egy részét a siklóernyősök kezében tartott kis kézikamerával és a zsinórokra, valamint az ernyő kupolájára szerelt csőkamerával vették fel. „Néhány alkalommal én is repültem pár órát tandemben, ami nagyon félelmetes volt, de ekkor is készítettem képeket.”

A Termiklovagok esetében alapvetően ismeretterjesztő filmről van szó, amely dokumentálja az említett drámai eseményeket is, és 3D-animációs trükkök segítségével bemutatja a földrész időjárási viszonyait, valamint a felhő- és termikképződést is.

Low-budget doku a nemzetközi fesztiválporondon és itthon

Simonics Péter Brazília felett
A Termiklovagok eddig ugyan nem aratott fesztiválsikert, ami a rendező szerint a sebtében készült utószinkronnak és zenének volt köszönhető. „Nagyon elégedetlen voltam az eredménnyel, végül tavaly év végén az egésznek újra nekiveselkedtünk. A film egészét itthon újraszinkronizáltuk a szereplőkkel, főként azokat, amelyek a levegőben készültek, és most egyre több helyre hívják. ”A dokumentumalkotás legközelebb a francia Lumbinban lesz látható, ahol szeptember 22. és 25. között a Szabadrepüléses Filmek Nemzetközi Fesztiválját ünneplik. (http://www.coupe-icare.org/index.php?&_lang=GB&alias=festival)

Emellett a Termiklovagok majd kétszáz alkotásból bekerült abba a 38-ba, amelyet október 27. és 30. között a negyedik Montreali Nemzetközi Kalandfilmfesztiválon mutatnak be. Ezen kívül idén év végén Magyarországon a Duna Televízió tűzi műsorára Török dokuját, ami november elején látható lesz a Szolnoki Nemzetközi Tudományos Filmszemlén is.

„Maga a forgatás először saját pénzből indult, közben tárgyaltam a National Geographic International-lel, akiket érdekelt a dolog, de megállapodás nem jött létre, mert egy vezetőségváltás során lecserélték az akkori stábot. Egy doku esetében nagyobb költségvetésből lehet dolgozni, ha már a forgatás előtt sikerül a projectet eladni. Most egy olasz stáb hasonló, siklóernyős filmet forgat majdnem 700 ezer eurós (körülbelül 170 millió forint) költségvetéssel. A Termiklovagok a hang utólagos megvágásával együtt 8 millió forintból jött ki, amiből 4 milliót az MMK állt, a másik fele külföldi forrásból származott illetve a pilóták és saját befektetésem volt.

Nem termiklovag, és brazil
Török Zoltán az ELTE-n végzett földrajz szakon, ahol filmes kurzusokat is látogatott. 1995-ben forgatta az első természetfilm jellegű alkotását, és 1997 óta elkötelezettje a műfajnak. A következő évtől kezdve pedig már főként külföldön dolgozik. „2000-2001-ben francia, spanyol, svéd kereskedelmi televíziók megbízásából forgattam a tiszai ciánszennyezésről, Mérges folyó (Cyanide Blues) címmel, amit a Magyar Televízió is átvett. 2002-2003-ban a Discovery Channel USA-nak készítettem egy rénszarvasról szóló, karácsonyi különkiadású animációs természetfilmet, és ekkor, 2003-ban elvégeztem a Discovery Campus Masterschool egyéves rendezői-produceri képzését.” Itthon szintén a Discovery Channel többször is levetítette a Jéghotel (Icehotel) című filmet, amelyben dolgozott, az utóbbi két évben pedig egy izlandi témájú természetfilmet forgatott.

(*A képek forrása: Török Zoltán és a www.flyaway.hu)