Maár Gyula neki írt filmeket, a Déryné, hol van? 1976-ban elhozta számára a legjobb női alakítás díját a cannes-i filmfesztiválon. Az évtizedek során szerepelt többek között Gárdos Péter és Tímár Péter munkáiban, később Xantus Jánossal és Mészáros Mártával is forgatott, és több tévésorozatban is feltűnt. Az utóbbi években egészsége nem engedte a színpadra, hivatalosan idén novemberben jelentette be visszavonulását. Legutóbb a Psycho zuhanyjelenetét 60 magyar színésznővel újraalkotó kisfilmben lehetett őt látni. A napokban pedig elindult a Nemzeti Filmintézet online videótára, ami a 120 éves magyar filmkincsből válogat, köztük Törőcsik Mari számos legendás alakítását is megtalálhatjuk. Ezekből ajánljuk kedvenceinket:
Körhinta (r.: Fábri Zoltán, 1955)
„A Körhinta mindenekelőtt két nagy művész bemutatkozó filmje. Ami a rendezőt, Fábri Zoltánt illeti, neki ez ugyan már harmadik filmje, de a felejthető darabok után ez a produkció teszi őt a hazai mozgókép még fiatalnak számító mesterévé. A másik igazi felfedezés: Törőcsik Mari. Nem csak egy nagy tehetségű ifjú színésznő mutatkozik be a Körhintában, hanem egyenesen más realizmus-mércét állít föl a hazai filmszínésznők számára” – írtuk korábban a Cannes-ban kritikai sikert arató, a magyar film számára fordulópontot jelentő remekműről. Törőcsik Marit Párizsban a legnagyobbakhoz méltóan fogadták: Jean Cocteau méltatta, Truffaut pedig a Cahiers du Cinéma hasábjain nevezte a fesztivál valódi csillagának.
Édes Anna (r.: Fábri Zoltán, 1958)
Fábri Zoltán az első mozgóképes Kosztolányi-adaptáció címszerepét az akkor 23 éves színésznőre bízta, Pápai Zsolt visszatekintő kritikája szerint ezzel biztosítva a film sikerét: „Az alázatos, törékeny és ártatlan parasztlány, Édes Anna eljátszására a Körhintában felfedezett Törőcsik Mari tökéletes választás: félénk, lesütött tekintetéből, ijedt rebbenéseiből sugárzik a naivitás – így még erőteljesebb a kontraszt a hősnő figurája és az őt körülvevő világ nyersesége között.” A kommün bukása után játszódó filmdráma lélektani pontossággal mutatja be egy megalázott cselédlány tragédiáját, aki egészen a gyilkosságig sodródik. A magyar filmtörténet egyik legmegrázóbb klasszikusa.
Szerelem (r.: Makk Károly, 1970)
Törőcsik Mari, Darvas Iván és Darvas Lili fantasztikus hármasához a magyar filmtörténet egyik legjelentősebb alkotása kötődik. Makk Károly Cannes-ban rendezői különdíjjal illetett alkotása emlék- és képtöredékekből, finom alkotásokból szövi meg egy feleség (Törőcsik Mari) és otthon ápolt anyósa (Darvas Lili) kapcsolatát, ami egy kölcsönösen kegyes hazugságon alapszik. Miközben az idős nő abban a tudatban él, hogy fia (Darvas Iván) Amerikában dolgozik, valójában politikai okból börtönben raboskodik – csakhogy a férfi egy nap amnesztiát nyer és elindul hazafelé. A film készítéséről számos érdekesség megtudható Makk Károllyal készült archív videóinterjúnkból.
Hangyaboly (r.: Fábri Zoltán, 1971)
A Hangyaboly egy zárdában dúló hatalmi harcot ábrázol, és annak ellenére, hogy nem tartozik Fábri legünnepeltebb alkotásai közé, Törőcsik Mari emlékezetes és progresszív szerepet kapott benne: Virginia nővér kemény, mégis érzelemdús asszony aki iskolalapítással és lazább szabályokkal szeretné megreformálni az intézményt, terveinek azonban gátat vet, amikor kiderül, hogy tiltott érzelmeket táplál az egyik rendtársa iránt. Kaffka Margit regényének feldolgozását az is izgalmassá teszi mai szemmel, ahogy a századelőn játszódó film burkoltan az 1968-as csehországi eseményekre reflektál: a főnővér halálát követően az apácák modern és konzervatív táborra szakadnak, előbbiek progresszív ötletekkel, utóbbiak intrikákkal próbálják megragadni az irányítást.
Szamárköhögés (r.: Gárdos Péter, 1986)
Gárdos Péter filmje fanyar humorral, átélhető tragikummal ábrázolja, hogyan akasztotta meg egy átlagos pesti család mindennapjait az 1956-os forradalom. Miközben a gyerekek egy hosszú iskolai szünetnek gondolják a dolgot, a lakásban gubbasztó szülők (Garas Dezső, Hernádi Judit) egyre jobban begolyóznak és házasságuk is kezd szétesni – ezt csak tetőzi, hogy beköltözik hozzájuk a Törőcsik Mari által játszott nagymama. A légvédelmi sziréna őrzésével megbízott asszony teljesen hajthatatlan, még a golyózápor közepén is képes lemenni kenyérért.
Aurora Borealis – Északi Fény (r.: Mészáros Márta, 2017)
A mozivásznon legutóbb 2017-ben láthattuk a színésznőtt, aki Mészáros Márta kedvéért meggyengült egészsége ellenére is elvállalta a három generációs filmdráma kulcsszerepét. A főhős (Tóth Ildikó) kórházban lábadozó édesanyjaként fájdalmas múltbéli történetet tár fel lánya előtt, amely mindkettőjük életére meghatározó hatással bír. „A film fő varázsa ezúttal is a 81 éves Törőcsik Mari. Felemelő élmény őt újra nagyobb szerepben látni, bármilyen nehézségeken is van túl, játéka és személye továbbra is magával ragadó, fájdalmas és humoros. Mészáros Márta elmondása szerint a drámai és humoros kórházi jelenetek is mind belőle fakadtak, a halálból visszatérő Máriával annyira összefonódott a saját sorsa, hogy szinte instruálni se kellett, alakításának minden pillanata arany” – méltattuk kritikánkban.
