Hegedűs László, az MMK kommunikációs tanácsadója kérdésünkre elmondta, hogy a szakkollégiumokba az adott területen tevékenykedő szakmai alapítók jelöltek tagokat, majd konszenzus alapján választottak közülük és tették meg javaslatukat a Kuratóriumnak. Mint Hegedűs elmondta, erről a metódusról nincsen írásos szabályrendszer: az Alapítvány létrejötte óta ez szokásjogként működik.  

Két fél-zsűri – bonyolultabb, demokratikusabb szisztéma

A Kuratórium az MMK Alapítóinak javaslata alapján a Játékfilmes Szakkollégium tagjának Andor Tamást, Cserna Szabó Andrást, Böjte Józsefet, Forgách Andrást, Körösi Zoltánt, Prekop Gabriellát, Schubert Gusztávot, Schulze Évát, Szabó B. Istvánt és Szeredás Andrást kérte fel.

Grunwalsky Ferenc az MMK Nagykuratóriumának elnöke a filmhunak elmondta, hogy a Játékfilmes Szakkollégium tagjait szavazás útján választották az Alapítók. Így tehát a hét újraválasztott kurátort is külön-külön szavazták meg egy hosszabb listából, a kérdés ugyanis nem úgy merült fel, hogy együtt hívják-e vissza őket.

A három új taggal kiegészített szakkollégium egy másik elbírálási módszer kialakítására tett kísérlet. Az alkotók régóta megfogalmazott igényeire tekintettel az új szisztéma egy fokkal demokratikusabb, ugyanakkor bonyolultabb is az előzőnél.

Az elképzelés szerint a szakkollégium úgy fog működni, hogy két független testületre oszlik, amelyek első lépésben önállóan hozzák meg döntéseiket, majd a második körben egyeztetik a két fél-zsűri munkáját. Ekkor határoznak a támogatások összegeiről. Mindkét 5 fős bíráló testület rendelkezik 2-3 olyan, általa támogatásra méltónak ítélt film lehetőségével, amelynek akkor is megadhatja a támogatást, ha a másik fél-zsűrinek eltérő a véleménye. Ez biztosít egyfajta szuverén véleményalkotást a zsűrik számára. A tagokból létrejövő két bíráló csoport társelnökeinek Schulze Évát és Szabó B. Istvánt kérték fel.

A metódus pontos kidolgozását, a szakkollégium munkarendjét, a pályázatok elbírálásának módját – a pályázati kiírás figyelembevételével – a társelnökök irányításával a szakkollégiumi tagok együttesen alakítják majd ki. A pályázatok értékelését követően – a szakkollégium részére meghatározásra kerülő keretösszeg figyelembevételével – szakmai javaslatukat közösen terjesztik majd döntésre a kuratórium elé.

A szakkollégium megbízatása - 2004. február 15-töl 2005. február 28-ig - egy évre szól. Ennek elsősorban az az oka, hogy egy új szisztémáról van szó, amely lehet, hogy az idei év tapasztalatai alapján korrekciókra szorul, tehát pillanatnyilag ajánlatosabb rövidebb távra tervezni. Ebben mind az Alapítók, mind a Kuratórium egyetértett.

Az idők szava - formálódik a rendszer

Mint lapunknak adott nyilatkozatában Muhi András producer elmondta, a szakmában többen úgy látják, hogy a szakkollégiumok újraválasztása körüli vitatkozás irreálisan sok időt vett el a filmreformra a törvény által szabott időből. Grunwalsky szerint azonban most még megvalósíthatatlan az, amit a producerek szeretnének. A legfőbb probléma jelenleg, hogy az állami támogatás mértéke mégis kevesebb lett, mint ahogy arra számítottak. Ekkora pénzösszeget nem lehet olyan módon beosztani, mint ahogy sokan kívánatosnak tartanák. A szelektív, vagyis a szakkollégiumok által elbírált támogatás mellett a normatív támogatásnak is meg kell majd jelennie, de a kettő keverékéből álló szisztéma kialakulására még 2-3 évet várni kell.

Grunwalsky arra is felhívta a figyelmet, hogy nem könnyű azt sem eldönteni, hogy mi alapján ítéljék meg a filmek sikerét. Hogyan találják meg a támogatási arányokat az esetleg fesztiválsikereket is begyűjtő, ugyanakkor kevés nézőt vonzó művészfilmek és a nagyobb tömegeket moziba csalogató kommerszebb alkotások között. Grunwalsky úgy látja, hogy egy bonyolult rendszerről van szó, amely - hosszabb időn keresztül, de - ki fog alakulni.