Az április 1-jén hatályba lépő együttes rendelet ésszerűsített és szigorított a szabályozáson, megváltoztatta a határidők rendszerét, a költségek körét is pontosította és szigorította. Egyes változások már korábban észlelhetőek voltak, mint az űrlapok vagy az igazgatási szolgáltatási díjak változása.
Dr. Taba Miklós igazgató egy mondat erejéig kitért a magyar filmszakmai támogatási rendszer EU-s konfliktusára is; mint elmondta, a tárgyalások zajlanak, a magyar fél elkészített egy kompromiszumos, a magyar film érdekeit szem előtt tartó tervezetet, amelyre az Unió még nem reagált.
A sajtótájékoztató nem érintette azokat a változásokat, melyek elsősorban a terjesztők-forgalmazók munkájára hatnak, erre majd egy külön, szakmai tájékoztató szolgál majd - címszavakban csak annyit lehetett megtudni, hogy a besorolás terén is a szigorítás, egyszerűsítés történt.
Magát a már hatályba lévő rendeletet egyébként bárki elolvashatja, tanulmányozhatja, s egy, a változásokat összefoglaló, áttekinthetően felsoroló segédlet pár héten belül felkerül amúgy a Filmiroda honlapjára.
Lássuk a fontosabb változásokat! A Filmtörvény a magyarországi filmgyártást több eszközzel is ösztönzi, pl. az itt forgatott filmek költségének 20%-át a befektető visszaigényelheti az adójából, illetve töbletforrásokhoz lehet jutni, azaz a tőkehiányos magyar gyártók segítséget kapnak a gyártáshoz. Az adókedvezményhez azonban szigorú regisztrációs és költségelszámolási rendszernek kell megfeleni, a köztartozás kizáró ok. A Filmiroda tehát nyilvántartja az adókedvezmény alá tartozó támogatásokat igénylő filmalkotásokat,nyilvántartja a magyar filmgyártó vállalkozásokat, megvizsgálja és igazolja a magyarországi filmgyártási költségeket, kibocsátja az adókedvezményre jogosító támogatási és befektetési igazolásokat. A mostani, "12/2008. (III. 29.) OKM-PM együttes rendelet a mozgóképszakmai hatóság szervezetének, működésének és eljárásának részletes szabályairól" is e célok minél tökéltesebb megvalósulásáért jött létre.
Mivel a "nyilvántartásba vételi eljárás" (nyve) intézménye sok esetben kavarodást szült (többen összekeverték a besorolással), a módosítás során más funkciót kapott. A nyve ezentúl csak a nyilvántartáshoz kell, nem lesz köze a 20%-os kedvezményhez, s nem ró plusz terheket az alkotókra.
Az adatváltozásokat a statisztika miatt is be kell jelenteni (maguk a változások vagy legkésőbb a film elkészülte után) 15 nappal. Az eljárásmenet (a háttérül szolgáló közigazgatási jog merevsége miatt) eddig kissé mesterségesen elkülönülő szakaszokra osztotta a film elkészültének fázisait, ezt most a változások megpróbálják egy fokkal rugalmasabbá tenni. Így lehetővé válik majd, hogy az esetleg már (akár egy éve) lezárt ügyeket a Filmiroda ismét megnyisson, ami eddig csak nagyon nehézkesen ment.
A változások sorát a cégregisztráció kezdi, itt 30 naposra változott a határidő, és kötelező lett, hisz a levelezés, és egyéb adatforgalom miatt mindkét fél érdeke, hogy a Filmiroda pontos cégadatokkal rendelkezzen. A köztartozást felhalmozni nem tudó új cégek esetén nem kell ellenőrizni a köztartozásokat, de csak akor, ha az új cég tulajdonosának már volt a nyilvántartásban egyéb filmszakmai vállalkozása.
Megváltoztak a besorolás szabályai is: könnyebb, egyszerűbb, más lesz, mint eddig volt. Felemelkedtek az értékhatárok, 25 millióról 50-re emelkedett (tehát az 50 milliónál alacsonyabb költségvetésű filmek esetében) az egyszerűbb eljárás értékhatára, amelyet a forgatás megkezdése előttig kell kérvényezni. Kérdésre Dr. Taba Miklós elmondta, hogy egy koprodukcióba a forgatás elkezdése után beszállni kívánó magyar cég a magyarországi munkafolyamat megkezdése előtti nappal kell, hogy számoljon, s az animációs filmek esetében is meg van határozva az a munkafolyamat, amely a forgatás első napjának felel meg.
Az 50 millónál magasabb költségvetésű filmek esetében a bejelentési határidő a forgatás megkezdése előtt 45 napra módosul. A cégek bármiféle releváns változásról 15 napos határidővel kötelesek a Filmirodát értékesíteni, ami hivatalból eljárhat, és a változások miatt módosíthatja a besorolást.
A közvetett támogatási eljárásban is történtek változások, a támogatásra jogosultság igazolása (amely a régi nyilvántartásba vétel helyébe lépett) nem volt időhöz kötve, mostantól viszont a gyártás megkezdése előtti 8. napig be kell jelenteni a forgatási szándékot a Filmirodán, amely így tud eleget tenni az esetleges ellenőrzési kötelezettségének, s ennek hiányában a cég nem kap igazolást. A gyártás, forgatás megindítása után 60 nappal pedig be kell nyújtani a kérelmet a szükséges igazolásokkal, dokumentumokkal - ez a 60 nap elég kell legyen ahhoz, hogy a produkció összerázódjon, s megszülessenek a dokumentumok. Lesz még egy ellenőrzési pont, a közvetlen finanszírozási költségek esetében a támogatásra való jogosultságot a Filmiroda igazolja: a számláknak meg kell felelniük a hatályos számviteli törvénynek és a többi szabálynak, mely a rendelet vonatkozó pontján részletesen fel van sorolva.
A Filmiroda másik jelenlévő munkatársa Elek András osztályvezető kitért a kérelmek benyújtásának formai változására, mely szerint a kérelmeket ezentúl rovatkódok alapján kell benyújtani (melyek részletes rendszere szintén szerepel majd a Filmiroda honlapján), nem pedig a főkönyvi kartonok alapján (erre azért van szükség, mert változik a Filmiroda kockázatelemző módszere, s az új rendszer ezeket használja). A kérelem benyújtása után legkésőbb 20 nappal kell a támogató nevét, adatait beszolgáltatni. A filmgyártás sajátosságaihoz idomul az a változtatás is, amely a támogatási igazolás kiadását már nemcsak negyedéves bontásban teszi lehetővé, hanem havonkéntiban is (ha a gyártás nem fejeződik be 9 hónapon belül, vagy ha a közvetlen költségek meghaladják a 150 millió forintot).
A konkrét költségelszámolások rendszere is szigorodik, s az állami bevételek, azaz a járulékok befizetése is feltétel lesz az elszámolásoknal. A költségek keletkezése a cégregisztráció elkezdésének idejétől indul, s a gyártást követő három hónap után felmerülő költség már nem kerülhet visszatéríthető közvetlen gyártási költség körébe. Az ún. "belső számla" fogalma sem költség ezután, vagyis amikor a jogviszony jogosultja és kötelezettje ugyanaz a személy vagy szerv. A jogdíjak a közvetlen filmgyártási költségek 4%-át nem haladhatják meg (illetve ezen felül nem számolhatóak el költségnek), s a reklámköltségekbe is csak a standfotóst és a werkfilmet lehet beleszámítani 5 milló forint értékig. Csak a közvetlen gyártás előkészítő tárgyi eszközök beszerzése számít költségnek (számítógép, másoló stb.), s az utazás is akkor, ha az indulási vagy célállomás Magyarországon van.
A Filmiroda jogosult ellenőrzéseket folytatni - ez eddig is természetes volt, de csak most került bele a rendeletbe expressis verbis, ráadásul az alvállalkozók könyveit is vizsgálhatja. Az ellenőrzés amúgy a forgatás helyszínén, illetve a cég pénzügyi dokumentumainak vizsgálatával történhet.
Változtak az eljárási díjak is, melyek kialakítása rengeteg munkát vett igénybe, hisz a díjak úgy kell fedezzék a Filmiroda üzemeltetési költségeit, hogy profitot már ne termeljenek - a végeredmény a díjak többségét tekintve növekedés lett, de van példa csökkenésre is. Megmaradt a "cégregdíj", s az igazgatási szolgáltatások díja egy sokkal követhetőbb, áttekinthetőbb és tisztább rendszerben folyik: fix összegek vannak, adott esetben a film költségvetése és egyéb ismérve alapján tisztán lehet látni a fizetendő összegeket, megszűntek tehát a kevésbé áttekinthető sávok.
