Eljárt az idő a kertmozik felett – nemcsak Budapesten, hanem a világ összes nagyvárosában. Feldmájer Sándor, a Filmforgalmazók Egyesületének titkára szerint az okok főleg a multiplexek térhódításában és az utóbbi években dinamikusan változó nézői szokásokban keresendők. A nosztalgikus kikapcsolódási forma mára kissé „fapadosnak” minősül: a műanyag székek és a gyenge minőségű hangosítás nem tudja felvenni a versenyt a légkondicionált, többcsatornás, digitális hangtechnikával és fotelülésekkel felszerelt többtermesekkel. A mai kommersz filmek a modern vetítőkben élvezhetők igazán.

Az utóbbi évtizedben sokszor megpróbálták újraéleszteni a kertmozit, de a kísérletek egytől egyig kudarcba fulladtak. A margitszigeti Vörösmarty és a Budai kertmozi esetében a lakók állandóan tiltakoztak a „hangos” filmek miatt. A főváros ezért nem tervezi e szórakozási forma újjáélesztését – mondta a Népszabadságnak Körmendy Ferenc, a Fővárosi Közgyűlés kulturális bizottságának elnöke.

Korábban a fővárosi kertmozik egyik legfontosabb vonzereje az volt, hogy premier előtti sikerfilmeket tűztek műsorra. Ez a gyakorlat a rendszerváltás után megszűnt a nagy hollywoodi stúdiók magyarországi megjelenésével. A tengerentúli forgalmazási gyakorlat ugyanis nem ismeri a „premier előtti vetítéseket” – érvel Feldmájer Sándor. A nagyobb gond: ha valaki újranyitna egy kertmozit, nem jutna a friss, nagyobb közönséget vonzó filmekhez – jelenti ki a szakember. A nagy stúdiókat képviselő forgalmazók ugyanis a legnagyobb kihasználtságot garantáló vetítőhelyeknek adják oda először a kópiát. Ezek pedig a multiplexek, ugyanis itt naponta akár öt-hat előadás is lehet egy filmből. Ezzel nem tud versenyre kelni a kertmozi, amely naponta legfeljebb egy előadást tarthat.