Agniezska Holland lengyel, Miloslav Luther szlovák, Bacsó Péter és Gárdos Péter magyar filmrendezők valósítják, valósítanák meg a visegrádi országok filmeseinek legfrissebb közös terveit. A készülő produkciók megelevenítik a betyár Janosik legendáját, a huszadik század elejének eseményeit és a térségben élő ember mai történeteit.

Bár némelyek kétségbe vonják, Közép-Európa mégis létezik mint sajátos egység. A filmszakmában legalábbis újra létezik. Lengyel, cseh, szlovák és magyar filmes együttműködés bontakozik ki az utóbbi időben, amelynek politikai és financiális hátországot ad a visegrádi országok közössége. Az érintett kulturális miniszterek is fölismerték, amit a filmkészítők mindig is tudtak: a térség kis országai, kis kulturális piacai magukban nem képesek virágzó filmgyártást fenntartani. Közös erőfeszítésekre van szükség.
S hogy ez mit jelent, arra példa volt nemrég a cseh, lengyel és magyar közreműködéssel forgatott szlovák ifjúsági kalandfilm, a Solymász Tamás, amelyet hazai mozikban is lehetett látni. (Mellesleg tavaly ez volt az egyetlen bemutatott szlovák játékfilm, amelyről DVD-lemez is készült négy, közte magyar szinkronnyelven.) Szekeres Dénes producer, aki a magyar közreműködést szervezte ebben a munkában, készülő újabb közös produkciókról számolt be.
Tavasszal már Budapesten is forgatták a Szlovák és a Cseh Televízió Szökés Budára című nagyszabású, ötrészes történelmi sorozata jeleneteit. A stáb még visszatér. A huszadik század első felében alkotott cseh író, Vladislav Vancura művein alapuló történet érinti mindhárom országot. A filmkészítők az Osztrák– Magyar Monarchia összeomlása utáni időszak közép-európai történelmét villantják fel háttérként egy családtörténethez, amelyben az egyéni sorsok, csalódások, veszteségek egyaránt a kor drámai változásaival függenek össze. Egy józan prágai polgárcsaládról van szó, Myslbekékről, akiknek legkisebb lánya, Jana válik a történet főhősévé. Szerelmesével Budára költözik, itt éli át kapcsolata legszenvedélyesebb pillanatait.

A tévésorozat mellett mozifilm is készül a felvételekből. A magyarországi forgatásokat Szekeres Dénes cége, a Tivoli Filmprodukció Kft. szervezi, de a gyártási csapat mellett három magyar színész, Hujber Ferenc, Gryllus Dorka és Gyebnár Csekka Ildikó is közreműködik a filmben. A forgatókönyvet szlovákok írták és a rendező, Miloslav Luther ugyancsak szlovák. Márciusban Milan Knazko szlovák kulturális miniszter levélben kérte magyar kollégáját, Rockenbauer Zoltánt, hogy Szlovákiához hasonlóan Magyarország is támogassa állami pénzből a készülő művet. A hírek szerint a magyar tárca vezetése kedvezően fogadta a kérést, de döntés még nem született. Az viszont már biztos, hogy a magyar TV 2 filmtámogatási pénzéből jut erre a produkcióra is.

Magyar–lengyel–olasz koprodukcióban tervezik megvalósítani Gárdos Péter Az utolsó blues című filmjét. A lengyelek már komoly összeget ajánlottak, a magyar producer a hazai Mozgókép Alapítványnál pályázik, az alkotók az európai filmtámogató szervezet, az Eurimages segítségét is kérik. A film egy fiatal magyar vállalkozóról szólna, aki különös kettős életet él. Látszólag boldog (hazai) családi idillje mellett Krakkóban is van párja, akit „üzleti utak” ürügyén látogat. A csinos lengyel szerető templomi festő, akivel a magyar főhős együtt készíti a kitűnő freskókat – az itthoni vállalkozó tehát odaát művész. De a kettős élet egy idő után nem tartható tovább... Ha nem is a hagyományos értelemben, de ugyancsak szerelmi háromszög a témája a szlovákiai magyar író, Grendel Lajos műve alapján tervezett másik filmnek, A királynő meztelen címűnek. Itt ismét tehetséges fiatalember a főhős, akinek kedvese egy inzultus következtében ismerkedik meg valakivel, akivel viszonyt kezd. A film a szerelmespár kapcsolatának fölbomlását mutatná be, Bacsó Péter rendezésében.

– Az előző két filmtervből álló „visegrádi csomagot” nyújtottam be a budapesti filmalapítványnak – mondja Szekeres Dénes. – Alig egy hónapja érkezett egy újabb ajánlat is: vegyünk részt a „szlovák Robin Hoodnak” tartott Janosik alakjáról készülő nagyszabású filmben, lengyel, szlovák, cseh partnerek oldalán. A forgatás jövőre kezdődne.
Az együttműködés alapja itt is elsősorban a közös történelem, amelyet a kiváló lengyel rendező, Agniezska Holland fog képpé formálni. Juraj Janosik rablóvezér előbb a Rákóczi-szabadságharcban küzdött évekig a kurucok oldalán. Majd a császár katonája lett, és csak utóbb hírhedett rabló, akit azonban a köznép mitikus alakká, az elnyomás ellen harcoló hőssé emelt. Van róla és koráról mit föleleveníteni közös emlékezetünkben.
Népszabadság