Nem csoda, hogy minden egyes vetítésnél teltházat produkál a Final Cut, és talán még többen vannak, akik be sem jutnak a terembe. Pálfi György alkotása különleges mű, olyan, amihez egyetlen kockát sem ő forgatott le, és amely a kielégítetlen alkotói vágyból született abban a három évben, amikor az MMKA-nál már, a Filmalapnál pedig még nem készültek alkotások. (Interjúnk a rendezővel itt.)

Az ötszáz külföldi és magyar filmrészletből összevágott kollázs-film megunhatatlan: harmadszorra láttam és még mindig tudott újat mutatni (Kritikánk a filmről itt). Pedig a története igen egyszerű, talán sablonos is. De Pálfi filmjének ereje nem a sztoriban van, hanem abban a csodában, ami minden mozirajongót elvarázsol, amiért a filmrendezők rendezők szeretnének lenni, a filmkritikusok pedig kritikusok. A Final Cut maga a mozi.

A kollázs-film összerakása embertpróbáló lehetett, négy vágó és hat asszisztens dolgozott az 500 filmből kiválogatott képek és jelenetek egybefűzésén. A Final Cut titka a "színészvezetés", de nem egyetlen jó színésznő néz szerelmesen a kamerába, hanem a filmművészet díváinak legjava, nem egy sármos férfi szenved féltékenységtől, hanem a világ legjobb színészeinek százai. Így nem csupán egy alakítást kapunk, hiszen minden egyes képkocka felidéz bennünk egy egész filmet, megjeleníti az egész filmtörténetet.

frankofon garancsi tolmacs brac 600

Jobbra Garancsi Ágnes, balra Guillaume Brac

A vetítés utáni beszélgetésen természetesen szóba került a Final Cut is. Bár a meghívott vendégek (Garancsi Ágnes, a Cirkó mozi vezetője, Pusztai Ferenc producer, Tóth Barna filmrendező és Guillaume Brac filmrendező, akinek pár nappal ezelőtt Tonnerre című filmjét láthatta az Uránia közönsége) is szemmel láthatóan zavarban voltak attól a ténytől, hogy ugyan a beszélgetés témája elsősorban a filmforgalmazás aktuális helyzetének megvitatása volt, ők semmilyen formában nem vettek részt Pálfi filmjének sem elkészítésében, sem forgalmazásában.

Pusztai Ferenc visszaemlékezett, hogy jó pár évvel ezelőtt, amikor ő maga még nem dolgozott producerként, Pálfi megosztotta vele a Final Cut ötletét, de gyanítja, hogy a rendező reménykedett abban, hogy csak jóval később, esetleg nyugdíjas éveiben kényszerül arra, hogy ezt a forgatást nélkülöző alkotást létrehozza. Ő személy szerint megérti, hogy Pálfi két évvel ezelőtt belevágott a különc filmbe, hiszen a most készülő szkeccsfilmjét kivéve (forgatási riportunk itt) 2006-ban forgatott utoljára (Taxidermia).

frankofon pusztai 600

Pusztai Ferenc

Tóth Barnabás különös élményét osztotta meg, miszerint annak ellenére, hogy a Final Cut ugyan nagy hatással volt rá, pár héttel később már egyáltalán nem tudott felidézni egyetlen képet sem a filmből, mivel nem volt arc és helyszín, amelyhez köthette volna a jelenetet.

Guillaume Brac provokatív kijelentést tett: miközben egy megrázó történetet látott a vásznon, sem színészi, sem rendezői teljesítményről nem tud beszámolni, ráadásul úgy érezte, hogy túlságosan a klisékre és a hollywoodi produkciókra fókuszált az alkotás. A provokáció sikerült, és ritka jelenségnek lehettünk tanúi, amikor a nézők kiálltak egy magyar film mellett, és a közönség soraiból ketten próbálták elmagyarázni a francia vendégnek, hogy szerintük miért is jó film Pálfi alkotása.

frankofon brac 600
Guillaume Brac

 A szervezők a beszélgetés témájaként a filmgyártás és -forgalmazás aktuális helyzetét jelölték meg, amely jó ötlet egy olyan film levetítése után, amelyet a játékfilmgyártás átmeneti leállása ihletett, és amely forgalmazása a szerzői jogok megszerzésének képtelensége miatt gyakorlatilag lehetetlen (jelenleg néhány ingyenes vetítésen és oktatófilmként tekinthetik meg a nézők), de sajnos ezen az estén csupán a felszínt kapargattuk, és amikor a meghívottak elmélyedtek volna egy kérdésben, a moderátor egy jól irányzott kérdéssel más irányba terelte a beszélgetést.

Annyit azonban megtudtunk, hogy a magyar gyakorlattal ellentétben Franciaországban a forgalmazó gyakran már a forgatás időszakában beszáll egy film készítésébe és költségvetésének kiegészítésébe, hiszen neki is érdeke, hogy jó és sok nézőt vonzó alkotás jöjjön létre.

frankofon barna garancsi 600

Tóth Barnabás és Garancsi Ágnes

A forgalmazás gyakran összefügg a film fesztiváloztatásával, amely Pusztai Ferenc szerint leginkább a producer dolga, bár ha egy film már az első A-kategóriás fesztiválon jól szerepel, gyakran a logisztikai, esetleg finanszírozási ügyekbe beszáll a Magyar Filmunió is. Garancsi Ágnes azt javasolná a rendezőknek és producereknek, hogy filmjük fesztiváloztatása érdekében érdemes keresniük egy komoly külföldi forgalmazót, hiszen amennyiben az alkotás belekerül egy neves cég portfóliójába, sokkal könnyebben "harapnak rá" a rangosabb fesztiválok is. Pusztai hozzátette, hogy a Pál Adrienn készítéséből szerzett személyes tapasztalatai szerint, külföldi forgalmazót sokkal könnyebb találni koprodukció esetén, hiszen akkor külföldi producernek is be kell mutatni az alkotást a saját országában.

A Frankofón Filmnapok idén először versenyfilm-kategóriával is jelentkezik. A nyolc alkotásból a közönség választja ki a legnépszerűbbet, amelynek hazai forgalmazását a TV5 Monde csatorna támogatja 1000 euróval. Garancsi Ágnes elmondta, hogy ennél az összegnél egy film forgalmazása jóval nagyobb költség, de egy olyan kis cég esetében, mint a Cirko Film nagyon nagy segítségnek számít.

frankofon eb 600
Az eb

Engem őszintén érdekeltek volna a francia és magyar filmgyártási és filmforgalmazási szisztéma különbségei, azonban a beszélgetés során hasonlóan éreztem magam, mint a karzaton helyet foglaló öleb, akit jobban lekötött az Uránia nagytermének cifra díszítése és közönsége, mint az, ami a pódiumon történt.

(A fotókat köszönjük Schwechtje Mihálynak.)