Tisztább játékszabályok
(filmterjesztés és filmtörvény)

"Sokak régi vágya teljesült azzal, hogy a filmtörvény legújabb koncepciója -ellentétben bizonyos korábbi változatokkal - nem csupán a gyártásra (annak is leginkább a finanszírozási részére) koncentrál, hanem a teljes magyar filmszakmát érinti, így kellő hangsúlyt helyez a filmterjesztés területére is", mondta Kozma Károly a filmhunak. Kozma, aki egyébként az NKA Mozgóképes Szakkollégiumának elnöke, örvendetesnek találja, hogy a törvényjavaslat a filmterjesztés állami támogatásában is bevezeti a szelektív és a normatív szisztémát.

A szelektív támogatás különböző feltételekhez köti az állami szerepvállalást. Kozma szerint a feltételek kapcsán a vélemények megosztódhatnak, de most elsősorban azt tartja fontosnak, hogy bizonyos pénzösszegek készenlétben állnak erre a célra. A filmek promóciójára így nagyobb figyelmet lehet fordítani: a magyar filmek esetében is különösen fontos, hogy az emberek tudomást szerezzenek a produkciókról. Magyarországon a filmszakma reklámköltségei csupán töredékét képezik a nyugaton szokásosnak, ugyanakkor már itthon is világpiaci áron készülnek ezek a termékek.

A normatív támogatás lehetővé teszi, hogy a forgalmazók kockázatmentesebben készíthessenek kópiákat. A kópiahiány a korábbi években a multiplexek és a hagyományos mozik között is éles feszültségeket gerjesztett. A valamelyest sikeresnek kiszimatolt magyar filmeket a multiplexek elszívták a többi mozi elől, így ezek a filmek kiestek a maguk alkalmasabb közegéből, s a magyar filmek egymást erősítő húzóhatása elveszett.

Kozma Károly arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar filmtörténetben mindig is meghatározó szerepet játszottak a népszerű filmek. A '60-as években olyan, különböző műfajú, a közönség előtt sikeres filmek készültek, mint a Szegénylegények, a Hideg napok, a Tízezer nap, az Egri csillagok, A kőszívű ember fiai, vagy akár A veréb is madár című, Kabos László főszereplésével készült vígjáték. Az ezt követő időszakban a populáris film mindig művészi is lett (vagy fordítva, mint Szabó István filmjeiben), s hiányoztak a tiszta közönségfilmek.

A filmtörvény tisztább viszonyokat hozna létre a szakmán belül is, gondolja Kozma. A Nemzeti Filmiroda által a filmek besorolása mellett lehetőség lesz arra is, hogy a regisztráció révén a kontárokat távol tartsák az állami támogatásoktól.

Összességében a forgalmazási szakember jelentős hatást vár a filmtörvénytől. A '90-es évek szabályozatlan, farkastörvényen alapuló viszonyai után végre tiszta játékszabályok között képviselhetné mindenki az érdekeit.


Sötétben tapogatózva
(a populáris film és a rendező-generációk)

A Kontroll sikere kapcsán a magyar sikerfilmek esélyeiről kérdeztük Kozma Károlyt, aki úgy látja, hogy a filmesek sötétben tapogatózva keresik és ritkán találják meg a közönségüket. A változó közízlés, mely a filmkészítőnek célként lebeg a szeme előtt, nehezen található el, általában mellé is lőnek, mert esetleg még az előző helyén sejtik a célpontot. Még az olyan telitalálat-filmek esetében is, mint a Moszkva tér (melyből Kozma szerint már forgatókönyv formájában is kiabált a tehetség), sem lehetett előre tudni a sikert. Így az erre filmre annak idején elsőként támogatást adó NKA kurátorai sem lehettek biztosak a közönségsikerben.

Kozma szerint a filmeseknek jobban kellene ismerni a jelen közönségét, valamint bátrabban kellene hozzányúlniuk témáikhoz. Az amerikai minták követése a lényegesen kisebb költségvetési lehetőségek miatt éppúgy nem járható út, mint a lengyeleknél a közelmúltban többszörösen sikert aratott, sok pénzből készülő történelmi filmek gyártása. Nálunk ugyanis Kozma Károly megérzése szerint ezt a témát már kimerítették korábban, valamint azt sem szabad elfelejteni, hogy például az Egri csillagok a magyar Néphadsereg nélkül nem készülhetett volna el: a mai körülmények között 30 ezer statisztát nem lehet így összeszervezni.

A populáris magyar film felé komoly törekvések érezhetők. Az a filmrendező-generáció, akik ma 50-60 évesek, nem tudtak ilyen jellegű filmeket készíteni, ők más vonalon voltak erősek. Úgy tűnik azonban, a most jelentkező alkotók között vannak, akik képesek sikerfilmet csinálni.

A Kontrollt egyébként Kozma Károly szereti, és úgy gondolja, a film sikere leginkább a minőségének köszönhető, és hogy eltalál egy bizonyos közízlést. A Kontrollt ugyanis nehezen promotálható filmnek gondolja, vagyis nem a témája miatt ülnek be rá az emberek, hanem a filmet már megnéző véleményformálók alakítanak ki körülötte egy vonzó képet.

Kozma a Valami Amerikában egy folytatható vonulatot lát. A legfontosabb persze, "ahogy és akik" csinálják: lényegében ezen múlik majd magyar populáris film jövője.