Sűrű ködre ébredünk, az orrunkig sem látunk el miközben közeledünk Sopsits Árpád új filmjének forgatására. Így még az ELTE egyébként békés Ajtósi Dürer sori épületegyüttese is vészjóslónak hat, az üres, már kicsit romos ház legfelső emeletén hol egy kihallgató szobába, hol egy korabeli rendőrségi irodába, vagy éppen egy 50 évvel ezelőtti mosdóba toppanunk. Bár tele van az épület a stábbal, egy pisszenést sem hallani, hiszen érkezésünkkor is éppen egy rendőrségi jelenetet forgatnak.

A rendező hű maradt eddigi érdeklődéséhez, ismét kemény témához nyúlt, a Céllövölde, a Torzók, A hetedik kör után most a martfűi sorozatgyilkosságot dolgozza fel pszicho-thriller formában. A martfűi rém címmel készülő film 1957-67 között a szocializmus Magyarországán megtörtént hat bűnesetet és azok nyomozását dolgozza fel - természetesen fikciós elemekkel vegyítve -, a korabeli Magyarország nyomott társadalmi-politikai-pszichológiai légkörében játszódó pszicho-thrillerrel párhuzamosan a szereplők között létrejövő lélektani dráma is kibontakozik.

Martfu werk014 600

Bárnai Péter jelenetben, jobbra Jung Lídia, naplóvezető (fotó: Molnár Péter Miklós)

“Már gyerekkoromban hallottam a martfűi rémről, hiszen akkoriban híres esetnek számított. Később elolvastam Szabó László Tizenhárom bíró emlékezik című könyvét és abban találtam újra rá a történetre, ekkor kezdett el igazán foglalkoztatni, nekiláttam felkutatni a témát. Először tévésorozatként szerettem volna feldolgozni, mert 6 gyilkossági kísérlet van benne, így pont mindegyik esetet egy-egy epizódban mutathattuk volna meg, de ettől sokan óvtak.” - osztotta meg velünk a film ötletének létrejöttét Sopsits Árpád. Mint ahogy azt a rendezőtől megtudtuk, a szocializmus érájában ez volt az első komolyabb sorozatgyilkosság és a forgatókönyvírást komoly kutatómunka előzte meg: "Jártam levéltárban, könyvtárban, és természetesen megszereztem a bírósági jegyzőkönyvet, illetve a nyomozati anyagokat is - ahogy egy ilyen filmet elő kell készíteni. Az innen szerzett információk alapján láttam neki megírni a történetet."

 Martfu werk025 600
Sopsits Árpád (fotó: Molnár Péter Miklós)

Bár a stáb több hetet forgatott Martfűn, ahol a lakosok, felmenőik által jól ismerték az esetet, a rendező kifejezetten törekedett arra, hogy a személyes történetek ne legyenek hatással a filmre: “Nem szerettem volna bevonni az ott élőket, mert óhatatlanul befolyásoltak volna ezek az elbeszélések, így az ő elfogultságaik beszüremlettek volna a történetbe.” Ám volt olyan színész, akinek alakításához löketet adott az eredeti helyszín és a személyes elbeszélések.

Jászberényi Gábor Réti karakterét formálja meg, azt a fiatalembert, akit az egy évtizedig háborítatlanul gyilkoló férfi helyett ártatlanul elítéltek és leültettek. A kéjgyilkos több áldozatot ejtett 10 éven keresztül, míg végül elkapták. “Annak ellenére, hogy egy több mint ötven éves történetről van szó, Martfűn a legtöbb helyi embernek van hozzá kapcsolódási pontja. Sokan eljöttek statisztálni, így meghallgathattuk az ő saját történeteiket is, például találkoztam az általam megformált szerep rokonaival, akik elhozták megmutatni az igazi halálos ítéletet. Egy valós eseményeken alapuló történetnél az emberben ilyenkor kialakul a szerep hiteles megformálás kívül egy másfajta felelősség is, hiszen ez a történet ilyen formában nem lett még elmesélve, bizonyos értelemben igazságot szolgáltatunk az érintetteknek, hiszen az általam játszott ember a valóságban sosem lett rehabilitálva.”

Martfu werk018 600
Jászberényi Gábor, aki az ártatlanul elítélt hőst alakítja (fotó: Molnár Péter Miklós)

A színész azt találta egyik legérdekesebb tulajdonságnak Réti karakterében, hogy bár nem ő volt a tettes mégis magára vállalta a gyilkosságokat: “Nagyon izgalmas kérdés, hogy a külső ráhatáson kívül miért vállal magára az ember egy gyilkosságot. Mert bár a rendszernek szüksége volt elkövetőre, egy bűnbakra, de ez a férfi olyan bűntudatot hordozott magában, amely számunkra felfoghatatlan, úgy érezte neki kell megbűnhődnie.” Réti csak később jön rá, hogy visszafordíthatatlan döntést hozott, a tíz év, amit a börtönben tölt el, fokozatosan világítja rá erre. Jászberényi szerint a legnagyobb kihívást talán pont az okozta számára a forgatáson, hogy a karakter abban a tíz évben, amelyet a film felölel, nagy ívet jár be a börtönbe kerüléstől egészen a szabadulásig, ennek megformálását pedig nehezítette az a körülmény, hogy a színházzal ellentétben a filmeknél nem kronologikusan rögzítik a jeleneteket. “Iszonyú izgalmas, de nagyon ijesztő is tud lenni, amikor az első forgatási napokon mondjuk  a történet végét vesszük fel, mert ahhoz képest kell később játszanom a szerep ívét. Tudnom kell, hogy honnan hová tart a figurám, és hogy mit miért tesz, az egésznek a fejemben kell lennie. Egy ilyen összetett szerep esetében ez hatalmas kihívás.”

Martfu werk003 600
Szabó Gábor a kamera mögött (fotó: Molnár Péter Miklós)

A három szálon futó történet másik markáns karaktere egy fiatal és agilis, a nyomozást vezető ügyész, aki friss diplomásként kerül az ügybe. Ő saját tanára helyére lép és jön rá fokozatosan arra, hogy a nagyra tartott szakember tíz évvel ezelőtt tévedett és ártatlan embert küldött börtönbe. Szirmai Zoltán figuráját Bárnai Péter alakítja, aki annak ellenére, hogy csak egy éve végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, már a második magyar nagyjátékfilmben játszik, hiszen Mátyássy Áron Víkend című thrillerében a helyi lány, Vass Teréz szeretőjeként láthattuk. “Szirmai nagyon sokoldalú figura, például búvárkodik. Az egyik legizgalmasabb, üldözéses jelentben, a nyomozás érdekében be is kell ugrania a vízbe. De nem csak búvár jeleneteink voltak, előfordult hogy egy löszfalra voltam kikötve, és ott kellett szaladgálni.” - mesélte a forgatás legizgalmasabb részeit a fiatal színész, aki nagyon izgalmasnak tartja a karakterben, hogy munkamániásként szinte megszállottja lesz az ügynek, azonban egy jelentben mégis kitárulkozik, és megsejthetünk valamit abból, hogy miért alakult ilyenné a személyisége.

Martfu werk001 600
Bárnai Péter nyomoz (fotó: Molnár Péter Miklós)

Annak ellenére, hogy Sopsits és Szabó Gábor operatőr külön-külön is több fontos magyar filmet készített, most először dolgoztak együtt nagyjátékfilmen. “Egy-két éve Robert Capa kiállítása apropóján írtak ki kisfilm pályázatot, Árpi pedig megtalált az ötletével, amit a fotós a Milicista halála című fotója inspirált. Igazi örömfilmezés volt, mindenki szívességből jött, olyan volt, mintha vizsgafilm lenne. Ekkor dolgoztunk először együtt, és mint kiderült nagyon jól tudunk együttműködni.” - emlékezett vissza az operatőr az első közös munkára.

Szabó elmesélte, hogy a forgatókönyv olvasásakor különösen vonzó operatőri feladatnak találta, hogy a három különböző szál lehetőséget nyújt arra, hogy mindegyiknek különböző képi világot teremtsen. “A thriller vonalat a film noir látványvilágában képzeltük el, a főszereplő, Réti és nővére (Szamosi Zsófi) között fontos érzelmi kötelék van, ehhez szintén más képi világot találtunk ki, a politikai krimi történetet pedig egy harmadik módon dolgozzuk fel. A thriller vonulat talán még nyomatékosabb lett a filmben, mint ahogy eredetileg szándékoztuk, hiszen rájöttünk, hogy képileg és rendezői szempontból is ezek a legizgalmasabb jelenetek. A világítás, a kameramozgások és a kompozíciók is fontosak, de még fontosabb, hogy mi az, amit képileg titokban tart az ember, ami rejtve marad. A thrillernél legalább olyan fontosak azok az elemek, amiket direkt nem mutatunk meg, mint a látható dolgok.”

Martfu werk011 600
Szabó Gábor operatőr (fotó: Molnár Péter Miklós)

Az alkotók szerint, bár ötven évvel ezelőtt játszódik a történet, ma is van aktualitása, mert úgy gondolják a hatalom az ügyek felgyorsításának érdekében ma is belenyúl a döntéshozásba: “Elég csak Kaiser Edére és a móri gyilkosságra gondolnunk. Ráfogták a bűntényt, majd kiderült, hogy a közelében sem volt az eseményeknek. Ilyen értelemben  ennek a filmnek az egyik legfontosabb eleme az igazságkeresés.” - fogalmazott a rendező.

Sopsits elmesélte, hogy több, mint három hónapig keresték a megfelelő szereplőket, majdnem nyolcvan színészt castingoltak a nyolc legfontosabb szerepre. A filmben végül erős, de vásznon ritkábban látható színészek alakítják a hősöket, az ártatlanul elítélt férfi szerepében Jászberényi Gábort láthatjuk majd, a rémet Hajduk Károly alakítja, a további szereposztásban Trill Zsolt, Balsai Móni, Anger Zsolt, Bárnai Péter, valamint Szamosi Zsófia is feltűnik majd a vásznon.

Martfu werk013 600
A napi diszpó és a homályos Kulcsár Tamás rendezőasszisztens (fotó: Molnár Péter Miklós)

A martfűi rém operatőre Szabó Gábor (Jób lázadása, Meteo, Boldog új élet), hangmérnöke Major Csaba, díszlettervezője Dévényi Rita, jelmeztervezője Szakács Györgyi, vágója Kovács Zoltán, producere Ferenczy Gábor és Tőzsér Attila (Focus-Fox). A Filmalap 509,821.902 millió forinttal támogatta a filmet, amely legkorábban 2016 őszén kerülhet a mozikba.