A Filmiroda csütörtöki sajtótájékoztatóján dr. Taba Miklós, Kiss Enikő és dr. Zachar Balázs először egy új kiadványt mutattak be a magyar filmről, mely most jelent meg elsőként, és amelynek megjelenéséből hagyományt szeretnének teremteni. A Magyar Film 2004 címet viselő füzetecske még csak kísérleti stádiumban van, szándékukban áll egy másikat is készíteni még idén - ezt kiegészítve információkkal és minden egyébbel a tapasztalatok alapján -, amit a Cannes-i filmfesztiválra szeretnének már vinni.
 |
| Hitelesség a filmszakmának Dr. Taba Miklós |
Kiss Enikő, a Média Desk vezetője elmondta, hogy amint létrejött az Iroda, megrohamozták őket a külföldiek, jöttek az e-mail-ek, levelek, kérdések a magyar filmgyártásról. Információéhség van tehát, hisz máshol nem nagyon tudnak hozzáférni egy ilyen jellegű kiadványhoz. Továbbá azt is elmondta, hogy mindig irigykedve nézte a különböző fesztiválokon egyes országok színes-szagos filmes kiadványait (jelenleg a francia CNC minőségi kiadványa lebeg a szemük előtt példaként), most pedig végre ők is tudnak vinni kiadványt a magyar filmről. Igyekeztek mindent összefoglalni a kis füzetecskében 2004-es filmek támogatottságától, fesztiváldíjaitól kezdve egészen az adókedvezményekig és a filmtörvény hatásáig.
Dr. Taba Miklós megfogalmazása szerint ennek a kiadványnak leginkább az áttekintés a célja, az események felsorolása. 2004-ben a filmtörvénnyel megváltoztak a filmes jogszabályok, ez pedig olyan reformidőszak, amely a rendszerváltás óta nem történt a magyar filmgyártás történetében. Ezért tehát kiadványuk a számbavétel igényével jelent meg. Szándékaik szerint a kiadvány folytatása még informatívabb lesz. A Magyar Film 2004 tizenegy fejezete többek között olyan témákkal foglalkozik, mit a mozgóképtörvény első éve, a filmszakmai adókedvezmény-rendszer, a mozizás 2004-ben, vagy a magyar filmek külföldi fesztiválokon és kulturális rendezvényeken.
A sajtótájékoztató második felében dr. Taba Miklós és Surguta Orsolya a Filmiroda működésének fél éves múltjára tekintettek vissza, mi az, ami bevált, mi az, ami nem. Az iroda alapvető célja, hogy hitelességet biztosítsanak a filmszakmának és a támogatásoknak. Tavaly év végére 340 filmszakmai intézményt regisztráltak, de ez a szám azóta nőtt, és folyamatosan nő is.
Két fontos bizottságot állítottak fel, ezek közül egyik a filmek korhatárát besoroló bizottsága, a másik az Art kategóriába filmeket besoroló bizottság. A korhatáros bizottság munkája dr. Taba Miklós szerint bevált, a 6 hónap alatt 700 filmről nyilatkozott az 5 főből álló szakember-bizottság. Összesen két fellebbezés volt a döntés ellen, de ennek az eredménye is az lett, hogy az Iroda elfogadta az eredeti álláspontot. Ez az egyik feladata a bizottságnak, hogy a jelzések, kategóriák mindig a megfelelő helyen álljanak az érintettek számára. A csillagos rendszert tehát felváltotta a 12 (év alatt nagykorú felügyelete mellett)-16-18 éves korhatárjelzés (a negyedik a korhatár nélküli), továbbá van egy ún. ötödik kategória, amelyre nem jár adókedvezmény.
Az art kategória besorolása eddig nem működött eléggé gördülékenyen, ez az eljárás nem állta ki az idő próbáját, ezért mindenképp korrekcióra fog szorulni. Nehéz ugyanis egy hatósági körben esztétikai értékek alapján ítélni. Az MMK a bizottság döntése alapján ötven filmre adott ez alapján forgalmazási támogatást.
Szintén módosításra, pontosabban kiegészítésre szorul majd a filmtörvényben a besorolási eljárás: az a táblázat, amely a támogatásokat egy pontrendszer alapján dönti el, amely azt „mutatja”, hogy mennyi magyar elemet tartalmaz a film. A koprodukciós tehát kevesebbet kap, de külön táblázat van a dokumentumokra, az animációsra és a játékfilmekre. A kategóriák száma mindenképp bővülni fog.
Az év során került módosításra az adóigazolások rendszere. Novemberig nem minden filmkészítési munkára vonatkozott az adókedvezmény, ezt később módosították: az adóigazolással feljogosul a támogató arra, hogy a társasági adóalapjából levonhatja a támogatott összeget. A tavalyi év folyamán az adóigazolásokért 670 millió forintot hoztak be a támogatók a magyar filmbe, melyet jó eredménynek könyvel el a Filmiroda.
Még mindig vannak költségek, amire nem lehet igénybe venni a támogatást, ilyenek a közvetett költségek (tehát például egy olyan vállalkozás működési költsége, amely az adott film nélkül is létezne), de ilyenek a jogdíjak is. Ez utóbbit szeretnék újragondolni, mert elengedhetetlen egy film elkészüléséhez.
A támogatásról fontos tudni, hogy utólagos – tehát csak kifizetett számlákra vonatkozik.
Ellenőrzési rendszerüket igyekszenek minél lojálisabban alkalmazni, humánusan, de hitelesen: céljuk az is, hogy kijárhassanak a forgatásokra, hogy lássák, valóban megegyezik-e például a díszlet és a jelmez azzal, ami a költségvetésben szerepel.
