A Szabadságharc szürke eminenciásai

Ősszel a Filmhéten kellemes meglepetést okoztak a közelmúltban készült televíziós fikciós filmek, Miklauzic Bence, Madarász Isti, Szász Attila filmjei, most Rudolf Péteren van a sor, hogy A Tenkes kapitánya, a Sándor Mátyás vagy éppen a Rózsa Sándor sorozatok nyomába lépjen. A közszolgálati televízióban meglehetősen ritkán készül hatrészes, kosztümös történelemi tévésorozat, Novák Emil Sobri, a betyárja 2002-es, előtte 1981-ben Zsurzs Éva rendezte A névtelen vár mini szériát, egy Jókai-adaptációt. Az előzetesek alapján a most induló Kossuthkifli inkább egy Jókai-paródiának ígérkezik. A sorozat Fehér Béla azonos című regényének televíziós adaptációja, Rudolf Péter rendezésében. A beharangozó sajtótájékoztatón a rendezőtől megtudtuk, hogy a regény szövege szinte már egy kész forgatókönyv, annyiféle íze, zamata, filozófiája, kalandregény-íze van, hogy már az első olvasásakor azonnal azt érezte, hogy alkotóként és olvasóként is erre vágyott, és belevetette magát a munkába. A színészeknek pedig a sorozatban nem kisebb dolog adatik meg, mint hogy végre kosztümös tévéfilmben játszhatnak, ami a nyolcvanas évek óta ritkaságszámba megy.

Kossuthkifli - előzetes

A régies álnyelvezetben íródott történet hihetetlen kalandokkal, csodákkal, üldözéssel, meneküléssel, gyilkosságokkal, holt lelkekkel, tündérekkel, mindent elsöprő szerelemmel, besúgókkal és hazafias darvadozással (madárvonulással), vadromantikával kecsegtet. A szabadságharc idején járunk, 1849 májusában, a dicsőséges tavaszi hadjárat után, amikor a főszereplők egy láda bejglivel és egy levéllel Debrecenbe indulnak, ahol az országgyűlés ülésezik. Adott egy postakocsi, melyen a fanatikus Kossuth-hívő Swappach Amadé őrnagy és frissen megszöktetett szerelme, Estilla utazik, egy kotnyeles grófnővel és egy láda bejglivel. Egy halottaskocsi üldözi őket, két mindenre elszánt apával, egyikük a császári kémszervezet vezetője, a másikuk egy kétségbeesett cukrász, Vödric Demeter, Estilla apja, aki sodródik az eseményekkel. Velük tart Dalfalvi is, a besúgó. A hősök számtalan kalandba keverednek, sok-sok furcsa szerzettel és varázslatos teremtménnyel találkoznak, miközben az emlékeinkben kavargó mítoszok és emblematikus alakok mögött megjelennek a forradalom szürke eminenciásai, egyszerű emberek hétköznapi történetei is: a máig ismerős politikai megosztottság és az emberi jellem sorskérdései. Ahogy Rudolf Péter rendező-producer mondta: „Elsősorban a kor mindennapjai izgattak, hogy hogyan hatott az akkori ember életére a szabadságharc. Hogy azok a viták, amiket itt ma lefolytatunk, ahogy ma vitatkozunk, ahogy ma meg vagyunk osztva, az nyilván akkoriban is ugyanúgy megvolt már.”

Trokán Nóra talpig delizsánszban

A hatrészes sorozat több mint másfél évig készült, a 75 napos forgatás, ahogy arról mi is beszámoltunk, 2013 nyarán kezdődött. A felvételeknek csak egy részét lehetett eredeti helyszínen forgatni, ezért nagy segítséget jelentettek a szentendrei skanzen épületei, de az alkotók green box technikát és CGI-t is alkalmaztak a korabeli környezet megteremtésére. A kosztümök mellett nagy szerep jutott a maszkoknak is, az utómunka során 90 percnyi digitális vizuális trükkel gazdagodott az anyag. A közel 200 helyszínen forgatott, több mint 100 színészt felvonultató sorozat főszereplői Lengyel Tamás, Trokán Nóra, Nagy-Kálózy Eszter, Kálloy Molnár Péter, Reviczky Gábor, Haumann Péter és Kőszegi Ákos. A forgatókönyvet Rudolf Péter rendező-producer, Hársing Hilda dramaturg és Kapitány Iván operatőr készítette, a díszelettervező Sárdi Zoltán, a jelmezeket Balla Ildikó tervezte, a zeneszerző Hrutka Róbert volt. A sorozat első részét vasárnap este 20.55-kor láthatjuk a Duna tévén.