1958–ban egy svájci mértékkel is békés napon a berni magyar nagykövetségre két fegyveres fiatal ront be. Nem rabolni jöttek, csak igazságot tenni: megbosszulni Nagy Imre halálát. Túszul ejtik a nagykövetet, és készek megölni, ha szükséges. A berni követ megtörtént eseményből indul ki, és egy pergő túszdráma keretei között kísérli bemutatni, hogy az igazság sokkal bonyolultabb, mint gondolnánk, és ügyes diplomáciával minden tény addig alakítható, hogy végül már nem is hasonlít önmagára.

A kísérlet pedig jól sikerül, és ez a rendezői munkán kívül leginkább a forgatókönyvnek köszönhető. Köbli Norbert már A vizsga esetében is hasonló látásmódot mutatott fel: megpróbálta a szereplők viszonyát a rendszerrel és egymással relativizálni, valamint külső nézőpontból – ami a szocializmusban még nem élt fiataloké is lehetne – bemutatni, hogyan működik az ideológiai elkötelezettség. A főszerepet mindkét filmben szó szerint félelmetesen jól játssza Kulka János, de a kettő közül A berni követ adja át hitelesebben az ’56–os időszak komplex problémáit és kérdéseit.

kovet2 600

Szikszai Rémusz, Lábodi Ádám és Kulka János

A párbeszédek pörgősek, rövid és életszerű mondatokkal, ezek mögött viszont mindig több van, mint amit ténylegesen mondanak a szereplők. A film egyik első jelenetében például Koroknai (a követ) kijelenti, hogy „nekünk minden magyar fontos”, majd a vágás után a nagykövetség irodájában egy magyar házaspárt látunk, akik a börtönt is vállalják azért, hogy hazajussanak – persze valószínű, hogy nem tudják, mi vár rájuk a börtönben.

Koroknai karaktere szinte minden jelenetben másik arcát mutatja felénk. Nem lehet tudni biztosan, hogy a rendszer megrögzött híve, vagy pedig egyszerűen ügyes és intelligens diplomata, aki tudja, mikor mit kell mondania, hogy a megfelelő színben tűnjön fel. Nem tudhatjuk, mikor őszinte, kivéve egyetlen reakciót, a halálfélelemét. A túszdrámák és thrillerek rendszeres fogyasztójaként bennem az a lehetőség is felmerült, hogy Koroknai pszichopata jellem, mert semmilyen emberi érzést – beleértve az empátiát – nem lehet rajta felfedezni.

kovet1 600

Kulka János és Balsai Mónika

Mindenesetre a nagykövet sok értelmezési lehetőséget kínáló, árnyalt szereplő. Nem egysíkú, buta, irányítható, hanem nagyon is racionális és számító jellemnek ábrázolják őt az alkotók. Ennek köszönhetően nem a démoni, miszticizált rossz, hanem az emberi jellem visszásságai felől közelíthetünk hozzá. Így a két oldal, a Nagy Imre halálát megtorló hősies fiatalság és a szocializmus szolgálói azonos súlycsoportban szállnak ringbe. Ilyen módon Koroknai is „hős”, méghozzá „szocialista hős”.

A berni követben minden jól együtt van: a nyugalmat keltő lágy, fakó képi világ ellensúlyozza a cselekmény haladtával növekvő feszültséget, és a zene is jól illik az összképbe. Az összecsapás elkerülhetetlen, a kérdés csak az, hogy idegenben is a szocializmus győz, vagy pedig a forradalmárok megnyerhetik legalább ezt a harcot.

Szerző: Borsos Bettina

A berni követet október 18-án vetítik a Cinema City MOM Park Moziban.