A pólusok

Minden mozdulat síkban történik, a háttereket cserélgetve
A Mézga család
„Mikor megnéztem a beszélgetés címét: hagyományos vagy digitális animáció - meglepődtem – mondta Lehotay Zoltán. A hagyományost is értettem meg a digitális kifejezést is, csak a vagy szót nem, azt, hogy miért van ott. Szerintem a kettő az egy, legfeljebb a technikai háttere különbözik. Persze a gondolkodásmód a két esetben nem ugyanaz, de a digitális technika a hagyományosból indult el, abból építkezik. Az alap, vagyis a rajzolás mindkét esetben ugyanaz, csak miután beszkennelték a rajzokat, akkor használnak más technikát. Nem hiszem, hogy el lehetne a különíteni a kettőt, a vagy szó helyett inkább az és-t használnám.”

„Megvan mindennek a helye – tette hozzá Kingl Béla, a digitális technika képviselője. A kifestésnél például jobb, ha nem festékkel dolgozunk, mert akkor foltos lehet a kép, míg számítógéppel ez egy kattintás. Volt egy olyan eset is, hogy Macskássy Kati Parasztdekameron bábfilm sorozatához, 3D animációs módszerrel hóesést kellett csinálni, illetve a kockázós technikával felvett anyagba eredetileg ott nem lévő fényeket kellett létrehozni. Ezt ma már könnyebb kivitelezni számítógépen, hisz megrövidíti a munkát, ebben az esetben egyáltalán lehetségessé teszi a megvalósítást.”

Hasonlóképp vélekedik erről Lehotay Zoltán is. „A digitális 3D technika a hagyományos módszereket is megváltoztatta, hiszen ha valamikor a térben, a kamerával szembe jövő 72 tevét kellett volna megmozdítani egy animátornak, az több évi munka lett volna a rajzolóknak. Ha ma valaki ilyet kér, szemrebbenés nélkül azt tudjuk mondani, hogy megoldható. Valójában megnőttek az igények. Ha nézzük a régi, klasszikus sorozatokat, például a Mézga családot, látszik, hogy minden mozdulat síkban történik, a háttereket cserélgetve. Ma ezt a 3D technikával látványosabban és könnyedén meg lehet oldani.”

Egymás mellett, egymásért létezik a két technika, a számítógép adott esetben csak egy eszköz a megvalósításhoz. Ahhoz, hogy valaki igazán jól kezelje ezt a technikát, olyan mozgást tudjon létrehozni, megszemélyesítve ezzel valamit, lelket adni neki, kénytelen visszakanyarodni az alapokhoz, elsajátítani a hagyományos technika ezen részeit is. A klasszikus vonal képviselője, Bata János is hasonlóképp vélekedik minderről. „Az animálni szó, azt jelenti, valaminek lelket adni. Ezt felejtik el nagyon sokan, de aki ezt tudja, az bármilyen élettelen dolgot lélekkel és személyiséggel képes megtölteni. Lehet ez akár egy gyufaszál is, ami egy animátor kezében átváltozhat egy öregasszonnyá, lehet füttyös kölyök, katona vagy akár egy kurva is. Ez a gyufa, úgy mozog, ahogy én akarom, a mozgása ad neki karaktert. Ehhez az kell, hogy az animátor tudja azt, hogyan  mozog egy öregember, egy kisgyerek vagy egy örömlány. A hagyományos technikánál minden mozdulat, annak minden fázisa az animátorra van bízva, ő alkotja meg a karaktert, míg a számítógépekhez, csomagban lehet kapni mozgási karakterisztikákat. Különböző csoportokban, férfi vagy női járást kölcsönözhetünk a figurának, és bármennyire is paraméterezhetőek, a karakterek egyformán mozognak. Valamikor az indián nyomolvasók lábnyomokból képesek voltak megmondani az illető ember tulajdonságait, mert nincs két egyforma lábnyom, vagy egyforma mozgás és ez az, amit egy animátor tud csak a karakternek megadni.”

Mint a ceruzát

3D technikával látványosabban és könnyedén meg lehet oldani
Buquet-Colin-Hoizey-Yorgandjian: Impasse
A technológia folyamatosan fejlődik, ebben mindkét fél egyetértett, és abban is, hogy ezzel mindenki kénytelen lépést tartani. „Én klasszikus technikával dolgozó animáció-filmes alkotó vagyok, aki annak idején elsajátította a hagyományos mozgatást – mondta Lehotay. Megtanultam, hogy a technológiai folyamatok hogyan következnek egymás után. Mostanra azonban eljutottunk oda, hogy én csak ülök a kolléga mellett, aki a számítógépen kattintgat. Nekem is fejlődnöm kell, hogy kellőképp tudjam használni ezt a technikát, mert túllépnek rajtam. A régiek – közéjük sorolom magam is – számára ez nagyon fontos szemléletváltás, nincs mese, meg kell tanulni ezt is kezelni. Én is húzom, halasztom, de jövőre beterveztem, hogy bármennyi munkám is lesz, megtanulom mert nem lehet tovább várni. Az iparon évek óta folyik animátor képzés, a hallgatók úgy használják a digitális technikát, mint mi annak idején a ceruzát. A digitális technika ahhoz ad segítséget, hogy eldönthessük, hogy ceruzával dolgozzunk, vagy papírkivágással, vagy bármilyen digitális technikával. Szabadon el lehet dönteni, hogy egy adott feladatot milyen eszközzel oldanak meg. Tetszik vagy nem, bekövetkezett egy nemzedékváltás, sokan használják a digitális eszközöket.”

Nagyon könnyű ma különböző animációkat, flash-eket találni az interneten, és elkészíteni is őket. Könnyebben elérhetőek azok az eszközök, melyekkel animációkat lehet készíteni, de bármennyire is könnyű ezekhez hozzájutni, fontos, hogy valaki hogyan tudja ezeket használni, hasznosítani. Látványos az animáció terjedése, sokan foglalkoznak vele, főképp az interneten elterjedt. Érvek és ellenérvek hangzottak el a beszélgetésen, talán az álláspontok is közeledtek egymáshoz egy kicsit. Kitárultak a lehetőségek, egyre könnyebb animációkat készíteni, de ha hiányzik mögüle a tudás és a tapasztalat, nem ér semmit. Az érték választja el a profit az amatőrtől.

Érdekes, jó hangulatú és kötetlen beszélgetés volt, bár kevés résztvevővel. Igaz, a szervezők mindent megtettek, azonban a kávézóba meghirdetett beszélgetés az alagsorba szorult, mert gyereksereg szállta meg a mozi minden termét. Mikulás napi ünnepség miatt minden kaotikussá és szervezhetetlenné vált, azonban az, hogy a szakma ennyire különbözően eszközökkel dolgozó tagjai leültek, beszélgettek és eszmét cseréltek, a fesztivál egyik fontos érdeme.