Áprilisban is folytatódik a Movieast Fesztivál az Örökmozgóban. Kelet – Európa filmjeit szélesebb spektrummá egészítik majd ki a spanyol és a mexikói filmhét alkotásai, A szépséges Párizs, Az angyal üdvözlete, illetve a Regina Ziegler munkáit bemutató sorozat darabjai, és némi távolkeleti ízzel fűszerezi Shindo Kaneto művészete.

Amélie csodálatos élete után most olyan filmeken láthatja viszont a közönség Párizst, mint a Jean-Louis Barrault formálta örökbecsű Pierrot – történet, a Szerelmek városa (Marcel Carné), vagy a fiatalon elhunyt festő, Modigliani életét sztárparádéval feldolgozó Jacques Becker-film, a Montparnasse 19, no meg a címadóul szolgáló kópia, a Prévert-fivérek és művészbarátaik felszabadultan áradó, himnikus vallomása a gall fővárosról (Szépséges Párizs).

Az angyal üdvözlete filmekkel járja körül az „angyal témakört” Frank Capra háború utáni meséjétől (Az élet csodaszép), Robert Bresson megváltott bűnösein (A bűn angyalai) keresztül Bunuel rémálomszerű víziós szituációba helyezett Öldöklő angyaláig.

A spanyol filmhét ezúttal a déli verőn kellőképp ráérőssé vált kubaiakkal (Buszmegálló a la cubana), Banderassal fűszerezett almodóvari elferdült szenvedélyekkel (Szenvedélyek labirintusa), polgárháborús utórezgésekkel (Gonzalo Suárez: A futballkapus) és Javier Corcuera rendezővel érkezik, aki A világ árnyékos oldalán című munkája kapcsán látogat el hozzánk. Mexikó viszont többek között az utcák világával (Emilio Fernández: A prostituált),családi bűnszövetkezet formájában működő „lottózsonglőrökkel” (Gilberto Martínez Solares: Mexikói kaland), és egy Amerikára bazírozó misztikus road movie-val (Alejandro Springall: Házioltár a sütőben) igyekszik bemutatkozni a hazai közönségnek a a mexikói filmhét és egy retrospektív sorozat kapcsán.

Shindo Kaneto életműve hat meghatározó alkotáson keresztül válik majd áttekinthetővé a közönség számára. Bemutatásra kerül a szenvedélyvezérlésű Erotikus képregény a terméketlen lázadás filmje, A kopár sziget, egy sajátosan japán humorra épülő vígjáték, a Neglizsé hadművelet, a világ első Hiroshima-feldolgozása 1952-ből (Hiroshima gyermekei), egy lélektani „korkép” a hatvanas évekből (Libido) és a világhírű szamurájtörténet, az Onibaba.