Filmkolónia: Egyáltalán hogyan jött az ötlet, hogy a CWT ifjúsági filmet készítsen?
Bernáth Zsolt: Akartunk egy ilyen sztorit. Én is a nyolcvanas években voltam tinédzser és akkor rengeteg kelet-európai ifjúsági film ment a mozikban, meg rengeteg ifjúsági regény is jelent meg. Rám az Indiana Jones nagy hatással volt, nem beszélve az E.T., a Vissza a jövőbe és a Goonies című filmekről. Gyerekként, azon kívül hogy tetszettek a filmek, jó lett volna ilyen kalandokban részt venni. Ez ugye elmaradt, mert Dunaújvárosban nincsenek ilyen kalandok. De ha már átélni nem tudtam ezeket a kalandokat, akkor legalább megmutatni szerettem volna őket. Engem egyébként mindig a történet érdekelt, sose úgy választottunk műfajt, hogy most csináljunk egy horrort vagy csináljunk egy krimit. A történet mindig műfaji volt, engem mindig a zsáner vonzott. Tavalyelőtt írtunk egy ifjúsági kalandfilmhez forgatókönyvet először, de az irgalmatlanul sok pénzbe került volna. Azután írtuk a Sherlock-ot, tudatosan úgy megírva, hogy alacsony költségvetéssel tudjon készülni.
Filmkolónia: Mennyi ideig készült a film maga?
Bernáth Zsolt: Az előkészítés öt hónap volt, a forgatás harminc nap volt, áprilistól augusztusig. Volt egy költségvetés, amit nem lehetett túllépni. Visszafele számoltunk, ennyi pénz ennyi forgatási napra elég és úgy kellett megcsinálni a gyártási tervet, hogy mindez beleférjen. Pontosan sikerült tartani. Egyetlen napot nem csúsztunk. A költségvetést nem léptük túl. Ez felelősségteljes dolog, mert akár egy napnyi csúszás nagyon sokat számít a mi esetünkben. Régóta csinálok filmeket kevés pénzből, ez rászoktatott a költséghatékony gondolkodásra. A lényeg az, hogy legyen kész a film.
Filmkolónia: Hogyan esett a választás Sherlock Holmes figurájára?
Bernáth Zsolt: Sherlock Holmes egy gyerekkori álom volt. Én nagyon szerettem régen a Sherlock-könyveket, tévésorozatot, rajongó voltam és vagyok most is. A Sherlock Holmes nevében egyébként egy gyerekkori regényemnek a címe, nyolcadikos koromban írtam egy időutazós-nyomozós sztorit, nincsen semmi köze ehhez a filmhez, de a címe illett rá.
Filmkolónia: Nem volt nehéz megszerezni a jogokat?
Bernáth Zsolt: Gyanakodtam, hogy azért a Sherlock Holmes név le van védve, és ez így is van. A sztorik már nincsenek, mert már hetven év eltelt a szerző halála óta, viszont a karakterek és a név is erősen, mint egy brand. Megkerestük az angol jogtulajdonost, aki teljesen véletlenül egy Magyarországon született hölgy. Elmondtuk, hogy mit szeretnénk, hogy igazából a Holmes és Watson karaktereket tartanánk meg, de azokat is mint csak beceneveket, illetve a film címében szeretném használni a Sherlock Holmes nevet. Megkötöttük a szerződést és a hölgy örült, hogy Magyarországon végre készül egy Holmeshoz kötődő film.
Filmkolónia: A gyerekszereplőket hogyan tudtátok megtalálni?
Bernáth Zsolt: Én abban reménykedtem, hogy besétál az utcáról a három főszereplő. Körülbelül kétszázan jelentkeztek a felhívásunkra és száz gyereket meg is hallgattunk, de egy idő után tisztán látszott, hogy muszáj tapasztaltabbakat keresni, hogy egy egész filmet rájuk lehessen bízni. A helyi jelentkezőkből választottunk háttérszereplőket, viszont a három főszereplő budapesti. Nekik van egy kis tapasztalatuk a színjátszás terén, a két kisfiú Földessy Margithoz jár, a kislány pedig a Főnix Drámastúdióba. Ami új volt nekik, az a film, még soha nem álltak kamera előtt.
Filmkolónia: Ez annyira nem látszik rajtuk.
Bernáth Zsolt: Azt sejtettük, hogy ők fogják majd elvinni filmet. Ők végig ott vannak, a felnőttek beköszönnek egy-egy epizódszerepre, de főleg a két fiú szinte végig képben van.
Filmkolónia: Gondoltad volna, hogy majdnem két évtizednyi no-budget és low-budget film után itt fogsz kikötni?
Bernáth Zsolt: Egyrészt reméltem, mert ezért kezdtem el. Akkor senki nem hitt nekem. Amikor a legelső rövidfilmünkhöz kerestünk szereplőket Dunaújvárosban '94-ben, mindössze egy VHS-kameránk és pár sztorink volt. Sokan kinevettek, hogy mit akarok én itt, ez nem Hollywood, még csak nem is Budapest, felejtsem el. Én hittem abban, hogy lehet valamit kezdeni. Csatlakoztak hozzánk emberek, akik képezték magukat, lett zeneszerzőnk, grafikusunk, vágónk, satöbbi. Most ért be az a rengeteg munka, amit belefektettünk az elmúlt tizenhét évben. Még kimondani is nagyon sok. De ezekre a lépcsőfokokra szükség volt korábban, visszagondoltam és rájöttem, hogy egyet sem hagyhattunk volna ki. Annak idején amatőrfilmjeinkkel bekerültünk a videoforgalmazásba, akkor az volt egy nagy dolog, a Sohasevolt Glóriával 2000-ben már a Filmszemlén voltunk versenyprogramban, most pedig moziforgalmazásba kerül a Sherlock Holmes. Reméljük, hogy ez még csak fokozódik.
