Kapcsolódó anyagok

Együtt a BBS, a Filmarchívum és a Műcsarnok

Végtelen képek

Bódy Gábor születésnapjára

Forgách András mutatta be Bódyt
A kötet szerkesztését végző Zalán Vince elmondta, hogy az Akadémia Kiadó két további kötet kiadását is tervezi.  A tervek szerint 2007 tavaszára várható a második kötet, amely Bódy Gábor összes interjúját illetve a Psyché forgatókönyvét foglalja magában, a harmadik, befejező kötet a művész videó munkáit és papíron megjelenő, de ki nem adott gondolatait tartalmazza majd.

Az első kötet, amely elsősorban a filmművészeti írásokat tartalmazza, az ismertető szerint izgalmas olvasmány: "Bódy Gábor filmművészeti írásai ennek a nyugtalan, újakra kész elhatározásoknak s belső forrongásokkal telített alkotói műhelynek elgondolkodatóan lelkesítő dokumentumai. A műfaji sokféleség - elméleti tanulmányok, tűpontos filmelemzések, filmötletek, szinopszisok, nyomtatásban először napvilágot látott forgatókönyvek, (Agitátorok, Amerikai anzix stb.) - színesíti az olvasó kalandját, amelynek során felismer(het)i az állandót is: a gondolkodásra, reflektálásra mindig kész szerzői karaktert."

Két további kötet várható
Zalán Vince szerkesztő
Az Uránia Nemzeti Filmszínházban megrendezett könyvbemutatón Forgách András mutatta be röviden Bódy Gábor életművét. „Bódy Gábor filmjei az értelmezés értelmezéséről szólnak, lényegük a történésekre való rálátás. Tudományos, pontos megfogalmazásra törekedett, de mindig volt alatta dallam. Művésze volt a filmeknek: filmjei egyben filmről szóló esszék is. Komolyan vette a komolyságot és életét is műalkotásnak tekintette. Szellemi közeget alkotott. Nyitott volt minden új hatásra, mégsem volt forradalmár, hanem inkább konzervatív romantikus.

Fontosnak tartotta a szellem mozgékonyságát és előbb foglalkozott a kép felületével, mint magával a képpel vagy a szerkezettel, mint a tartalommal. Filmjeire a vibrálás jellemző. Saját magától tanult meg mindent, mint minden zseni. Jó barátja volt a az egyetemen Zsilka János, akitől Bódy sok idézetet vett és szellemi fundamentumot adott Bódynak.”


Kevés olyan filmrendezőt ismer a (nemcsak magyar) filmtörténelem, akiben a mesterségbeli tudás - az anyag (a celluloid, a videoszalag), az eszközök (kamera- és optikafajták) alapos ismerete - és az elméleti felkészültség, s a képzelet ereje olyan egységben és egymást segítve létezett, mint Bódy Gábor alkotó személyiségében. Zalán Vince foglalta össze Bódy Gábor lényegét:
„ Az egyik legnagyobb filmrendező, az egyik legnagyobb filmelméletíró és a legjobb barát.”