Hogyan került a látóteredbe Romzsa Tódor és miért róla szerettél volna életrajzi filmet készíteni?
A Duna Televíziónál voltam főszerkesztő, ahol a vallási műsoraink főszerkesztője mesélt nekem Romzsa Tódor kárpátaljai görögkatolikus püspök vértanúságáról. Nagyon megfogott, hiszen ez egy krisztusi történet. Romzsa Tódor annak ellenére, hogy tudta, meg fogják ölni, mégis elment a templomszentelésre. Az akkori szovjet propaganda tévesen már előre közölte a halálhírét a világsajtóban és ezt maga Romzsa Tódor is hallotta a svájci rádióban. Számos ilyen és ehhez hasonló eset történt meg a múltban és történik ma is, amikor valaki kiáll a hitéért, az igazáért, az elveiért, ami miatt veszélyessé válik az adott hatalom számára és likvidálják. Ez a film arról az értékrendről szól, amire lehet, hogy ebben a felhígult, értékvesztett világban szüksége lenne az emberiségnek.
Kép a Romzsa Tódor című filmből
Mennyire feldolgozott Romzsa Tódor élete? Milyen forrásokra tudtál támaszkodni a forgatókönyv írásakor?
Romzsa Tódor életéről született egy könyv Romzsa Tódor élete és halála címmel Puskás László festőművész-író tollából, akinek az édesapja, idősebb Puskás László Romzsa legjobb barátja volt és gyerekként ismerte is a püspököt. A forgatókönyv írásakor nagyban támaszkodtam a kötetre, emellett végeztünk kutatásokat és más forrásokból is dolgoztunk. Megkerestek Romzsa életének kutatói Beregszászról és Ungvárról. Sok-sok apró részletből állt össze a teljes történet. Ezekből az adatokból, információkból kellett egy dramaturgiailag működő filmet készítenünk a történeti hűség lehető legpontosabb betartásával. Amikor nekivágtam a filmnek, még nem tudatosult bennem, mekkora hős volt Romzsa Tódor, közben vált nyilvánvalóvá. Azt is csak később, a kutatások során tudtam meg, hogy II. János 2001-ben boldoggá avatta Romzsát, Ferenc pápa pedig a magyarországi látogatásakor a hit példaképének nevezte.
Ahogy a film is bemutatja, Romzsa Tódor tragikus körülmények között vesztette el életét. A halálának a körülményei, az ellene elkövetett merénylet mennyire volt dokumentált?
A szovjet titkosszolgálat előre eltervezte, hogy merényletet követnek el Romzsa Tódor ellen. A barátja, Puskás László figyelmeztette, hogy ne menjen el a templom szentelésére, mert a szovjetek figyelik minden lépését. Amikor a szentelésről hazafelé tartott, a pufajkások egy teherautóval elgázolták a lovaskocsit, amin Romzsa Tódor utazott, majd megpróbálták agyonverni, de egy arra járó postakocsi miatt a szovjetek kénytelenek voltak elmenekülni. Romzsa kórházba került, majd pár nappal később Hruscsov parancsára egy ápolónőnek álcázott ügynök beszökött a kórterembe és beadta neki a szovjetek által gyakran használt curare méreginjekciót, ami fulladásos halált okoz. A halál körülményeiről meglehetősen pontos leírást kaptam Teofila nővér emlékirataiból és a merénylet irányítójának, Szudoplatovnak a vallomásából. Ez úgy történt, ahogyan a filmeben megjelenítettük.
Dér Zsolt alakítja Romzsa Tódort. Miért őt választottad?
Jó barátom, Makó Mária casting director ajánlotta. Nagyon régi kapcsolatban vagyok Marival, és rengeteget segített színészek kiválasztásában. Tapasztalt, jó meglátású szakember, akinek bízom a javaslataiban. Zsolttal találkoztunk, ebédeltünk, beszélgettünk, és éreztem, hogy nagyon jól megértjük egymást. Egy érzékeny, egyenes tekintetű fiatalember ült velem szemben, ő volt Romzsa Tódor. Csak szuperlatívuszokban tudok róla beszélni. Egyszerű, sallangmentes a játéka. Egy mai hús-vér Romzsa Tódor jelent meg a vásznon. Tökéletes alakítást nyújtott.
Kép a Romzsa Tódor című film forgatásáról
Bezerédi Zoltán a szovjet rendőrfőnököt, Petrovot alakítja. Őt hogyan találtad meg?
Régóta jól ismerem Zolit. Korábban készítettem egy 50-es években játszódó rövid tévéfilmet, amiben egy rendőrtisztet játszott. Nagyon tetszett, ahogy a karaktert alakította, ezért szerettem volna újra együtt dolgozni vele. Zolinak van egy nagyon erős „belső mosolya” a filmben, ami remekül illik Petrov karakteréhez. Meg kell említenem a főnővért alakító Kakasy Dórát is, aki szintén fantasztikus alakítást nyújt. Hruscsovnak azért választottam Magyar Attilát, mert ilyen típusú karaktert még nem játszott korábban, így kihívás volt neki ez a szerep, de fantasztikusan megoldotta.
Az amerikai UCLA egyetemen tanultam a filmrendezést, ahol olyan tanáraim voltak, mint Coppola, Milos Forman és Stanley Kramer. Ott sajátítottam el azt a színészvezetési módszert, amit Coppola is előszeretettel alkalmazott. A forgatás előtt jelenetről jelenetre átolvastuk a forgatókönyvet a színészekkel, és arra buzdítottam őket, hogy a saját szájuk íze szerint írják át a dialógusaikat úgy, hogy a magukénak érezzék. Azáltal, hogy a színész közel érzi magához a szöveget, a szerephez is közelebb kerül. Ha nem a személyiségükből jön a szerep, akkor hamis lesz a játékuk. Nem szerepet kell játszaniuk, hanem önmagukat kell adniuk a karakter adott érzéseivel. Ezen kívül igyekeztem nagyon közvetlen lenni a színészekkel. Hangsúlyoztam nekik, hogy ne nekem, hanem maguknak akarjanak megfelelni, miközben játszanak, így nem volt rajtuk külső megfelelési kényszer.
A történet eredetileg Kárpátalján játszódik. Milyen helyszíneken forgattatok?
Az orosz-ukrán háború miatt nem forgathattunk Kárpátalján. A költségvetésünk szűkössége miatt főleg Budapesten és környékén kerestünk helyszíneket. Forgattunk a nógrádsápi templomnál, Máriapócson, a Rózsák terén, a váci székesegyház mögötti parókiáknál, valamint a Svábhegy tetején, a rendőrség egykori oktatási központjában.
Máthé Tibor volt a film operatőre. Hogyan találtátok ki a Romzsa Tódor képi világát?
Azt vallottam, hogy ebben a filmben istenről csak a képekkel és a zenével lehet beszélni, és ebben fantasztikus alkotótárs volt Máthé Tibor, aki egy világszínvonalú Kossuth-díjas operatőr, körülbelül 60 filmmel a háta mögött. Mindig az adott témához igazítja a képi világát és ebben a filmben is ezt tette. Mint egy ikonművész, úgy festett a kamerájával. Rengeteget beszélgettünk a kedvenc rendezőinkről, Tarkovszkíjról, Stanley Kubrickról, Kuroszaváról és Coppoláról, akiket a mai napig nagyon kedvelünk és akiknek a művészete a filmes gondolkozásunk alappillére. Tibi ötlete volt többek között az is, hogy az első jelenetben essen az eső, mert Kuroszavánál látott egy hasonló megoldást. Az esős nyitójelenet már önmagában meghatározza a történet hangulatát. Nagyon sokat egyeztettünk a képi megoldásokról. Több kézikamerás jelenet is szerepel a filmben, amikor szinte csak zenét hallunk. A madarakkal a szabadságot, a felfele való kitekintést szerettük volna szimbolizálni.
Kép a Romzsa Tódor című filmből
A görögkatolikus egyház hogyan tekint ma Romzsa Tódorra és hogyan reagáltak rá, hogy életrajzi film készül róla?
Ikonként, szentként tartják számon. Óriási tisztelet övezi a magyar görögkatolikus egyházban, Kárpáraljáról nem is beszélve. A film elkészülését is támogatták, többek között a papi ruhák és a helyszínek biztosításával. Nem kellett kérni, önként adták és kérdezték, hogyan tudnak még segíteni, hogy elkészülhessen a film. Ez óriási segítséget jelentett, mivel alacsony költségvetésből dolgoztunk. Most megtesznek mindent, hogy az egész országban eljusson híveikhez a film.
A filmet májusban, a X. Keresztény Könyv- és Filmnapokon mutatták be először. Milyen visszajelzések érkeztek?
Az eddigi vetítéseken az történik, mint ott először az Uránia moziban, hogy a film végén vákuumos csend telepszik a nézőkre a meghatódottságtól, aztán óriási tapsviharban törnek ki. Úgy érzem, hogy ebben mai világban, amiben élünk, a Romzsa Tódor egy lélekemelő történet. Reméljük, hogy akik látták a filmet, másokat is arra sarkallnak, hogy nézzék meg. Örültünk volna, ha az NFI-től kapunk támogatást a forgalmazásra.
Az 56 csepp vér után ez a második egész estés mozifilmed. Milyen érzés volt 20 év után ismét mozifilmet készíteni, és milyen helyet foglal el a pályádon a Romzsa Tódor?
Szívesebben mondanám azt, hogy ez a sokadik mozifilmem. Szász János mondta nekem, hogy azért nem készítek nagyjátékfilmet, mert nem vagyok elég erőszakos. Talán van benne valami. 68 éves vagyok és az elmúlt harminc évben rengeteg filmötletem volt, de nem tudtam megvalósítani őket, mert nem kaptam támogatást. Lehet, hogy ez annak is köszönhető, hogy az Egyesült Államokban tanultam a szakmát és itthon nem voltam benne úgy a körforgásban. Filmekkel lett volna teljes az életem, de azért kiemelten fontos számomra ez a film Romzsa Tódorról. Egy kicsit kárpótol is. Ennek a filmnek valamiért így kellett létrejönnie.
Az alkotói munka során minden úgy történt, ahogy én szerettem volna, ezért nagyon a magaménak érzem ezt a filmet és végtelenül büszke vagyok rá. Többször is mondtam a forgatás után, hogy azzal, hogy elkészült ez az alkotás, volt értelme az életemnek. Ha szerencsém lesz és fogok tudni még rendezni, az emberek lelki fejlődéséről és a belső útkereséséről szeretnék filmeket készíteni, mert úgy gondolom, hogy ebben a kissé felborult világban szükség van kapaszkodókra. Zenészként megtanultam, hogy az előadásnak az első perctől az utolsóig hatni kell a közönségre, mert egyébként nem megy át az üzenet. Ez vonatkozik a filmre is.
A Romzsa Tódor január 15-től látható a mozikban a Bokorfilm forgalmazásában.
Címlapfotó: Bokor Attila. Forrás: Bokorfilm.
