Filmhu: Mióta létezik a Budapest Film Academy és mi volt a fő motivációjuk, mikor elindították a képzést?
Hódi Jenő: Úgy négy évvel ezelőtt kerestem fel Kovács András Bálintot, az ELTE Filmtudomány Tanszékének vezetőjét, azzal az ötlettel, hogy mi lenne kiterjesztenénk az egyetem filmelméleti képzését és a másik oldalt is megmutatnánk a fiataloknak: egy teljes gyakorlati képzést hoznánk be az ELTE-re. Ekkor indult el a Budapest Film Academy, ami azóta is töretlenül megy, minden szemeszterben egyre több diákkal. Alapvetően az volt az elképzelésem, hogy egy európai filmes iskolát hozok létre Magyarországon, olyat, amely nincs országhatárokhoz kötve és nemzetközi képzést nyújt. A tanteremben török diákoktól görögön át magyarig miden nemzetiségű tanuló feltűnik. Két nyelven, angolul és magyarul folyik a képzésünk, és minden órán van egy szinkrontolmácsunk azok számára, akik az adott nyelvet nem beszélik olyan szinten, hogy mindent megértsenek. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az együtt dolgozó diákok nemzetközi képzést kapjanak, nemzetközi környezetben legyenek és nemzetközi alapok szerint dolgozzanak.
Filmhu: A külföldi diákok hogyan értesülnek az iskola képzéséről?
H.J.: Nagyon jól működik a kommunikáció a filmes területek iránt érdeklődő fiatalok között, a volt hallgatóink ajánlják az ismerőseiknek. A Facebookon pedig több mint 15 oldalunk van, különböző nyelveken.
Filmhu: Hogyan épül fel a képzés?
H.J.: Négy egymásra épülő kurzust kínálunk, a négy egymásra épülő képzés az alapoktól megy a haladó felé, mindez hat szakterületen; rendezés, forgatókönyvírás, kreatív producer, vágó, hangmérnök és operatőr, továbbá van egy olyan képzésünk is, ahol a filmkészítő szemszögéből való filmelemzést, filmanalízist tanítunk. Én hiszek abban, hogy egy filmkészítőnek nem csak a saját szakterületét kell ismernie, hanem az összes többi fő filmes vonalon is valamilyen szinten képzettnek kell lennie. Akkor tud valaki rendezni, ha érti a forgatókönyvet, ha tudja hogyan kell a producerrel beszélni és ugyanígy, a producernek is értenie kell a kreatív vonalhoz, hogy partnerekként tudjanak együtt dolgozni. Éppen ezért az iskola célja az, hogy mindenki kapjon egy alapozó rálátást a filmezés különböző területeire, és utána legalább két fő vonalon induljon tovább. Ha valaki két szakterülethez is ért, az segít abban, hogy a fő szakmájában nagyon jó legyen, ráadásul ad egyfajta extrát, amivel a piacon könnyebben el tud helyezkedni. A mi képzésünk sokkal inkább amerikai, mint magyar. Ebbe beletartozik az is, hogy a forgatókönyveknél a klasszikus struktúrát használjuk, az órákon a műfaji filmekről beszélünk és a diákok munkáin is számon kérjük a műfaji sajátosságokat, legyen az horror, thriller vagy vígjáték.
Fotó: Budapest Film Academy/Facebook
Filmhu: Hogyan oszlik meg az elmélet és a gyakorlat a képzéseiken?
H.J.: Csak annyi elméletet oktatunk, amennyi a gyakorlathoz szükséges. Vannak olyan területek ahol muszáj bevonni az elméletet, de mi alapvetően a gyakorlatra koncentrálunk. Nincsenek külön filmtörténeti vagy filmesztétikai óráink, de beszélünk például a kompozícióról, vagy a forgatókönyvek strukturális elemeiről. A gyakorlati részen az operatőri, a világítási és a rendezési ismeretekbe is bevezetjük a hallgatókat. Én elsősorban filmkészítő vagyok, így szerencsére rengeteg filmes szakembert ismerek, akiket rendszeresen felkérünk, hogy vendégelőadóként tartsanak előadásokat a képzéseinken. Így tanított már nálunk Goda Kriszta, Szabó István, Vecsernyés János, Antal Nimród és még sokan mások.
Fotó: Budapest Film Academy/Facebook
Filmhu: A hallgatóknak a képzés melyik részében kell vizsgafilmet készíteniük?
H.J.: Nem szeretem a “kell” kifejezést, nálunk nem kötelező vizsgafilmeket gyártani, nem nézzük rossz szemmel, ha valaki részt vesz az órákon, de nem készít önálló projektet, viszont az, aki valóban filmes akar lenni, az hajt. A “kell”-nek a diákban kell benne lennie. Készítünk diákfilmeket is, de például a MOL-nak, a Sony-nak vagy a Metropolnak is készítettünk már reklámfilmet. Ezekben a filmekben a stáb minden tagja, az operatőrtől a producerig, a vágótól a hangmérnökig mindenki diák. Azok a hallgatóink, akiknek látjuk a szorgalmát és már bizonyították, hogy képesek egy ilyen feladat végrehajtására, rendszeresen kapnak efféle feladatokat, projekteket. Egy ilyen reklámfilmet pedig bátran beleírhatnak a referenciáik közé.
Fotó: Budapest Film Academy/Facebook
Filmhu: Két nyelven oktatnak és a hallgatóik már az iskola első napjától nemzetközi környezetbe kerülnek. Ez a piacon is előnyt jelent?
H.J.: Igen, van olyan diákunk, aki New Yorba ment továbbtanulni és van, aki már a két mozifilmben dolgozott, mint producer, egy amerikaiban és egy magyarban. Ezek a sikerek persze az ember hozzáállásától is függnek, nagyon sokat számít, hogy valaki mennyire hajt, mennyire akarja. Az egyik kedvenc mondásomat Milton Katselastól, egy los angeles-i színész-rendező tanártól hallottam az egyik óráján, ő mondta, hogy "a hozzáállásod meghatározza a tehetséged."
