Filmhu: Mikor indult a Werk Akadémia filmes képzése és mi volt a kezdeti motivációjuk?
Réz András: Maga az iskola 2007-ben indult el, de kezdetben még csak stylistokat, enteriőr-stylistokat és kulturális menedzsereket képeztünk. Akkoriban én is olyan lapokat szerkesztettem, amelyek ezekkel a témákkal foglalkoztak: divat, design, kortárs művészet, enteriőr. Egyszer valaki megkérdezte, hogy miért nem tanítunk filmet is? Az volt a válaszom, hogy a Werk gyakorlatorientált iskola, én pedig egy elméleti szakember vagyok, nem pedig filmkészítő - leszámítva a filmírói múltamat. Aztán mégis elkezdődött egy hosszú beszélgetés a filmes ismerősökkel, kollégákkal a filmes képzésekről, arról, mit tanítanak más iskolákban, és mi az, amit nem, milyen képzést lenne érdemes indítani és hogyan tudnánk egy gyakorlati iskolát létrehozni. Az volt az fő ambíciónk, hogy egy tanév alatt eljuttassuk a hallgatókat odáig, hogy szabályosan, komplett stábbal képesek legyenek létrehozni egy kisjátékfilmet. Nem remekműveket akarunk látni, hanem azt szeretnénk, hogy minden hallgató pontosan értse, hogyan jut el egy ötlet a kész filmig. Tulajdonképpen két célunk volt: megtanítani a diákokat arra, hogy hogyan néz ki a gyártási folyamat és létrehozni egy horizontális képzést, ahol minden résztvevő ismeri a társainak a munkáját: a vágó tudja, hogy mit csinál a rendező, a forgatókönyvíró tisztában van a gyártásszervezés feladataival, tudják, hogyan készül a zene a filmhez, mi az a casting, hogyan kell helyszínt keresni. Része a tantervnek egy rövid televíziós kurzus is. A képzés persze minden évben változik kicsit, hiszen amióta elindultunk változott a technológia, változott a piac, ma a hallgatóinkat már azok a kérdések foglalkoztatják, hogy hogyan tudnak megmutatni valamit “GoPro nyelven” vagy mire használható a drón. Ezek nagyon izgalmas újdonságok.
(fotó: Facebook/1foto.hu)
Filmhu: Hogyan épül fel a képzés?
R.A.: Az alapozó év két félévből áll. Az első félév arról szól, hogy a hallgatók átlássák az egész szakmát, megtanulják, hogy kinek mi a feladata, a vágónak, a rendezőnek,a forgatókönyvírónak, stb. A második félévben elkezdődik egy forgatókönyvfejlesztési és gyártási szakasz, mert februártól júniusig el kell készíteniük egy kisjátékfilmet. Ebben a félévben is vannak hagyományosan értelmezett óráink, de itt már a képzésünk is alkalmazkodik a diákok gyakorlati feladataihoz. Az első év végén elérkezik az a fontos kérdés, hogy merre tovább. Ha valaki úgy dönt, hogy tényleg filmes akar lenni, akkor folytathatja a mesterkurzuson. A második év lényege már a kezdedétől a filmcsinálás. Ennek az évnek az eredménye már egy olyan kisjátékfilm, ami olykor egészen profi és a hallgatóink pályázatokra, versenyekre is be tudják - és szokták - nevezni. Az I’m FILM stúdiótól megkaptuk azt a segítséget, hogy gyakorolhatnak náluk a diákjaink, ez azt jelenti, hogy nem csak professzionális technikával, de professzionális szervezetben is kell dolgozniuk. Cserébe a filmjeink készítéséhez komoly segítséggel járulnak hozzá. Minden filmet nyilvánosan bemutatunk. Ez azért is jó, mert a hallgatóinknak itt szembesülniük kell a közönséggel, a kritikusokkal is. Ha már azt megtanulták, hogy hogyan kell egy filmet elkészíteni, azt is meg kell tanulniuk, hogy ezt a művet emberek fogják nézni, akik lehet, hogy nevetni vagy sírni fognak rajta, de az is lehet, hogy záptojást dobálnak.
Filmhu: Hány hallgató jár egy osztályba?
R.A.: Amikor elindul egy osztály 20-30 fő közötti a létszáma, ebben benne van mindegyik szak: a forgatókönyvírás, a rendezés, a gyártásszervezés és a vágás. Az első félévben egy őrült forgószínpadon cserélődnek a tárgyak, aminek az a lényege, hogy mindegyikük számára kiderüljön, hogy melyik területhez kötődnek jobban. A félév végén döntenek arról, hogy a négy szak közül melyiket választják, de ezek után is fontos, hogy a filmkészítés teljes folyamatát megismerjék, ezért például a vágóktól is elvárjuk, hogy ott legyenek a forgatáson, és van olyan stúdiógyakorlatunk, amikor mindenkinek be kell állnia a kamera mögé, hogy a képalkotást is megismerjék. Egyebek között azért, mert filmcsinálóként erre már ritkán lesz módjuk.
Filmhu: Miből áll a felvételi?
R.A.: A felvételi egy beszélgetés, amin nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit tud a jelentkező, hiszen honnan is tudna eleget a szakmáról, ha még nem tanulta. Ami nagyon fontos, hogy mit szeretne kezdeni önmagával és a tudással, amit itt meg szeretne szerezni. A mi feladatunk az, hogy ha kiderül a beszélgetés során, hogy kidobott pénz lenne valakinek hozzánk járnia, akkor ne hagyjuk belesodródni ebbe a döntésbe. Ennek a képzésnek akkor van értelme, ha valaki legalább egy éven át nagyon keményen dolgozik, kapcsolatokat épít a többiekkel, ha elszántan és szenvedéllyel csinálja. Nem úgy szűrünk, mint a legtöbb iskola akik tehetség és művészi ambíciók szerint szelektálnak. Amit mi oktatunk, az egy szakma, amit meg lehet tanulni, a kérdés az, hogy meg akarod-e tanulni.
Filmhu: Melyik területeken helyezkednek el a hallgatóik?
R.A.: Azzal, hogy megismerik a filmkészítésnek az ipari részét, el tudják dönteni, hogy valóban ezen a területen szeretnének-e dolgozni. Van, aki úgy dönt, hogy létrehoz egy pici műhelyt és a világhálóra kezd el dolgozni: van olyan hallgatónk, aki egy tucatnyi Youtube klipen van már túl és imádja csinálni. Van, aki szabadúszóként nehezebben boldogul, ezért beáll egy nagyobb műhelybe; az egyik vágónk például egy nagyon jó utómunkastúdióban dolgozik. De van, aki gyártási szakemberként helyezkedett el, az egyik diákunk például a Saul fiában dolgozott felvételvezetőként. De különféle produkciókban, például a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlanban is dolgoztak hallgatóink. Van, aki az első év végére rájön, hogy ez nem az ő világa, de van, aki belehabarodik és továbbmegy a Színház- és Filmművészeti Egyetemre és ott már nem úgy szólal meg, mint egy párás tekintetű kezdő, hanem, úgy, hogy érti is mi is az, amire vállalkozik.
(fotó: Facebook/1foto.hu)
Filmhu: Kik alkotják a tanári kart?
R.A.: Nehéz felsorolni az oktatóinkat, mert az első félévben van, hogy negyven szakember fordul meg nálunk. Ők tulajdonképpen nem tanárok, olyan értelemben, hogy nem a tanítás a szakmájuk. Ők filmes szakmabeliek, akik nap mint nap ezzel foglalkoznak. A nagy értékük a hitelesség, mindenki azt meséli el, ami az ő napi gyakorlatában megszokott, hiszen ők valóban egy forgatásról csöppenek be az iskolába. Filmzeneszerzőt, operatőrt, ruhást, helyszínkeresőt, casting directorokat is meghívunk, hogy ezeket a területeket is megismerjék a diákok. Szeretnénk, hogy mindig, mikor filmet csinálnak ott legyen a fejükben, hogy ennek a folyamatnak minden apró részlete fontos. Folyamatosan jönnek új előadók és új tanárok, most például a mesterszakon Hajdu Szabolcs rendező (Fehér tenyér, Biblotheque Pascal) és Muhi Klára dramaturg, filmíró csatlakozik hozzánk. De vannak állandóan visszatérő tanáraink, mint Hargittai László Pamacs, Varró Attila, Sós Ági vagy Szalai András és még sokan mások.
A Werk Akadémia képzésére szeptember 14-ig lehet jelentkezni.További információ az iskola honlapján érhető el.
