Burton újra lidércekkel bábozik

Tíz évig dolgoztak élőken és holtakon

Burton filmjének megvalósulása tíz évig húzódott, és a film ugyan nem indul az Arany Oroszlánért, de olyan hangos elismerést kapott a sajtónak és a kritikusoknak tartott keddi vetítésen, hogy akár versenybe is szállhatott volna a fődíjért.

Az orosz népmesén alapuló sztori röviden a következő: Victor, a kissé zavart fiatal főhős, aki Johnny Depp hangján szólal meg, házasságra készül. Pontosabban: el kell vennie egy lányt, akit korábban még sohasem látott. Érthető, hogy kissé ideges, és elinal. Végzetének köszönhetően városa falain kívülre téved, és a temető sírkövei alatti világba kerül, ahol újabb menyasszony kerül az útjába.

A fiatal nőként megboldogult, zöldes-kékes színekben pompázó Emily azt hiszi, hogy eljegyezték egymást Victorral, ám a halál okoz ez ügyben némi nehézséget. Például Emily egyik szemét elveszíti, köszönhetően az „életében” beállt szerencsés fordulat kiváltotta izgatottságnak.

Victor végül ráébred, hogy sem ezen a világon, sem a másvilágon nincs semmi, ami útjába állhatna az igaz szerelemnek. A halottak birodalmában játszódó történet végsősoron egy optimista, életigenlő mese, Tim Burton képeivel „elbeszélve”.

Burton filmjében megszólal Helena Bonham Carter is, mint a halott menyasszony, míg Victor élők közti menyasszonyának, Victoriának Emily Watson ad hangot, Christopher Lee pedig egy zsarnoki jellemű papként szólal meg.

Helena Bonham Carter többször látható volt már Burton-moziban, így A majmok bolygójá-ban (2001), A nagy halban, vagy a nálunk jelenleg is futó Charlie és a csokigyárban (2005). Johnny Depp és Tim Burton együttműködése pedig a kezdetekere nyúlik vissza, immár ötödik alkalommal dolgoznak együtt. Első közös munkájuk az Ollókezű Edward (1990) modern tündérmeséje volt. Következő közös filmjük az 1994-es Ed Wood, a világ legrosszabb rendezőjéről. Majd együttműködésük legutóbbi állomásai Az Álmosvölgy legendája (1999), a Halott menyasszonyt megelőzően pedig az említett Charlie és a csokigyár.

A Halott menyasszony életre kel

A Halott menyasszony nagyon aprólékosan, hagyományos stop-motion technikával készült, ellentétben a ma jóval elterjedtebb kompjutergenerálta képekkel, amelyek a Shrekben vagy a Toy Storyban láthatóak.

A hagyományos technikai megvalósítás során az animátorok akár egy egész napot eltöltenek azzal, hogy akár csak néhány másodpercnyi „hasznos” mozgássort rögzítsenek. Ezért a feladat megkönnyítése érdekében Burton és csapata kifejlesztett egy új eljárást, amelyen 1993-tól, a Karácsonyi lidércnyomás (The Nightmare Before Christmas) óta dolgozik.

Burton egyszerre félelmetes és vicces, a Halott menyasszonyhoz hasonló képi világa hasonló formában, bábok segítségével egyszer már mozivászonra került. 1993-ban készült el Henry Selick rendezése, a Karácsonyi lidércnyomás, amelyben a szürreális képeiről ismert rendező a forgatókönyv írásában vett részt.

A történet szerint Jack Skellington, Halloween város ura unja már az évenkénti partizást. Amikor belebotlik Christmas Town-ba, úgy dönt, hogy a Karácsonyt egy újabb Halloween-ünnepséggé változtatja. Elrabolja a Télapót, és mindenféle szokatlan karácsonyi ajándékkal „kedveskedik” a gyanútlan gyerekeknek.

Ebben a szürreális álomvilágban a valóságosnak ható arcjátékot a bábok cserélhető fejével érték el. A mostani animációban az alkotók már, tovább léptek ezen, és a Halott menyasszony figuráinak fejében rejlő szerkezetekkel a fülektől kezdve a hajon át az arc számos pontja beállítható. A Halott menyasszonyt, Emilyt hordozó-mozgató szerkezet és a hozzá kapcsolódó alkatrészek, például a fejdísz elkészítése tíz hónapot vett igénybe.

„Mindez nagyon unalmas munka is lehet – mondta a társrendező Mike Johnson a produkció elkészülése során. - Ez olyan tevékenység, amely türelmet és kitartást követel, hogy teljesíteni tudjuk a feladatunkat.”

Tovább Dél felé

Szerdán este két másik alkotás hivatalos premierjére is sor került a Lidóban. Egyikük Laurent Cantet filmje, a Dél felé (Heading South). A történet Haitin játszódik az 1970-es években, a főszerepben pedig Charlotte Rampling látható.

A másik alkotás A fatalista (The Fatalist), amely a XVIII. századi filozófus óriás és egyben enciklopédista Denis Diderot Jacques le Fataliste című művének mozgóképes feldolgozása. A filmet a portugál João Botelho rendezte.

A 62. Velencei Filmfesztivál szombaton a díjkiosztó ünnepséggel ér véget.