Egy kicune szobra Japánban
A filmtervnek a CineLink nagy fordulópont volt, mondja Hegedüs Bálint társforgatókönyvíró. Nagy sikere volt egyfelől, így sikerült kopordukciós partnerre is lelnie a produkciónak a német Flying Moon cég személyében, s a BBC is nagy érdeklődést mutatott a film iránt. A nyári szarajevói rendezvényen a három éve Török Ferenc Isztambul és Kenyeres bálint Daze című filmtervét segítő Franz Rodenkirchen foglalkozott a könyvvel, aki – tőle szokatlan módon - dicsérte a Lizát.
Baljós, vicces, érzelmes, komor lesz a Liza
A Liza ezen túl az éQuinoxe egyhetes workshopon is részt vett, ahol négy bírálója is elolvasta, köztük James V. Hart, aki Coppola Drakulájának a forgatókönyvét írta. A workshop után októbertől január közepéig kemény munkában formálódott a forgatókönyv, A forgatókönyv cselekménye annyiban változott csak, ahogy a karakterek fejlődése, elmélyülése ezt megkívánta, márpedig a forgatókönyv leginkább a karakterek tekintetében változott, mégpedig nem keveset - Hegedüs emlékei szerint hat teljes revíziót élt meg a könyv, kisebb változtatásokkal pedig nyolcon fölül volt a változatok száma.
A CineLinkhez kötődik az Atelier-s meghívás is, világít rá egy összefüggésre Ujj Mészáros Károly rendező, ott ugyanis az a Georges Goldenstern volt a zsűri tagja, aki az Atelier igazgatója. Hogy pontosan mi is várható a cannes-i rendezvényen, Ujj Mészáros nem tudja, "lehet, felhívom Fliegauf Benedeket", hogy mondja el, mit tapasztalt. A Liza fejlődése olyan nagyívű és szépreményű volt, hogy az előzetesen betervezett mannheimi, nem kicsi koprodukciós vásárra végül el sem kellett menni. A produkció nyert MMKA-s pénzeket is, az őszi koprodukciós fordulón szándéklevelet kapott, most pedig 5 milliót nyert demofelvétel elkészítésére - ez ügyben még egyeztetések várhatóak. Az is elképzelhető, hogy a támogatás összekapcsolódik A látogató című kisfilm elkészítésével, amely egyrészt a Liza történetének az előfutáraként tekinthető, másrészt ugyanaz a fő karaktere is, vagyis tulajdonképp a Liza demójának is tekinthető - ez a film már a CineLink idején tervben volt, de zenei jogdíjviták és a japán szereplőválogatás nehézségei miatt nem forgott le.
Hogy is lehetne a Lizát jellemezni? Többfedelű film lesz, mese felnőtteknek, amely primér síkon ugyanúgy hatni, szórakoztatni fog, mint a mélyebb rétegekben - e tekintetben hasonló lesz A nyomozóhoz. A film 60%-a belsőben játszódik, mégpedig egy bérház hatalmas lakásában, "nagypolgári lepusztultság"-ban. Liza, az ápolónő itt egy öreg hölgyet ápol, aki a film elején meghal, és a lányra hagyja a lakását, aki itt éli világát. A belső felvételek mellett a külsők sem segítenek majd földrajzilag elhelyezni a történetet, de ez nem is fontos, hisz a hely nem szignifikáns, nincs jelentősége, mint ahogy korban is lebeg majd a történet, a tárgyi világ retró lesz, de időben nem konkrétan beazonosítható. Azaz mesei lesz a tér és az idő - erről a film saját honlapján lehet meggyőződni.
Balsai Mónika áll a titokzatos esetek hátterében
Ha távoli párhuzamokról kérdezzük a rendezőt, kettőt említ, az egyik a misztikum és a fekete humor és az emberség kapcsán az Ádám almái, a másik pedig az érzelmesség és a hősök hasonlósága (erős nő, aki boldogságot keres) az Amélie csodálatos élete, de annál sokkal kelet-európaibb, komorabb lesz.
Természetesen az előzetesben megjelenő erős látvány és hangulat jellemzi majd a filmet, s ebben sokat segít majd a japán tánczenék világa, illetve Liza elképzelt barátja, egy japán táncdalénekes, akinek a karaktere a legtöbbet fejlődött a könyvben az elmúlt időkben. És hogy mennyire lesz Ujj Mészáros-film a Liza? Egyrészt hasonlítani fog a 3 (film a szerelemről) (mely összesen négy filmet takar) harmadik és negyedik darabjára (a filmek az összes többi Ujj Mészáros Károly-kisfilmmel együtt - kivéve az Alena utazása - a rendező honlapján megtekinthetőek) a fura humor és érzelmi világ tekintetében, másrészt pedig az Alena utazásának érzelmi töltése is megjelenik a Lizában. "Igazi sírós-nevetős-látványos mozit szeretnénk csinálni."
A szereposztásról már eddig is tudható volt, hogy a Győri Nemzeti Színház színésznője, Balsai Mónika játssza Lizát, a többi szereplő kilétét még fedje homály - bár már volt egy casting Japánban -, Ujj Mészáros annyit árul el, hogy Gyabronka Józsefet szeretné megszerezni, a tárgyalások mindenesetre haladnak. Adódik a kérdés, hogy egy Európában is sikeres filmtervnek egy ilyen szintű költségvetéssel és koprodukciós háttérrel nem lesznek-e világszerte ismert szereplői, közreműködői. Nem, mondja Ujj Mészáros, bár amikor tavaly "csak úgy" elmentek Cannes-ba, több érdeklődő is vizionált világsztárokat, konkrétan elhangzott Winona Ryder neve is, ám aztán a CineLinken nagyon határozottan próbálták meg lebeszélni a közös közvetítőnyelven zajló, összeurópai "europuding" produkcióról. Ezek a nagy koprodukciók ugyanis egyrészt a többi angol nyelvű produkcióval hatalmas és egyenlőtlen versenyre kényszerülnek, másrészt túlzott esztétikai kompromisszumokkal járnak és nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket - most ismét a nemzeti (nyelvű) produkciók ideje jött el, így a Liza is így készül majd.
S nemcsak a produkciós kereteit tekintve csatlakozik a Liza a legújabb trendekhez, hanem a majdani marketingjével is. Újszerű kampány, ki nem használt csatornák és szokatlan marketingeszközök fogják a valamikor 2011 tavaszán forgó filmet népszerűsíteni. De addig is irány az Atelier.
A Filmteam-Flying Moon gyártókhoz tehát Cannes-ban csatlakozhat egy következő partner, és az alkotók remélik, hogy a hazai finanszírozás is megnyugtatóan megoldódik majd. A film tervezett költségvetése 1,5 milló euró, amiben benne lehet egy japán forgatási etap is - a rókatündérek leghíresebbje, pontosabban kővé vált maraványai ugyanis a mai napig láthatóak egy Nasu nevű településen. A leghatalmasabb kicunék e példánya (melynek erejét kilenc farka jelzi) egykor még egy sógunt is megbabonázott.
