Sára Sándor filmrendező kiemelte, hogy a könyvben Szőts István egyéni látásmódú néprajzi fotói közül több is helyet kapott.
Emberek a havason
Pintér Judit, a kiadvány egyik szerkesztője hangsúlyozta, hogy Szőts István híd akart lenni a régi és a modern filmművészet, fiatalok és idősebbek, Magyarország és Románia vagy épp a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, valamint az MMA között.
Záhonyi-Ábel Márk filmtörténész, a 330 oldalas kötet társszerkesztője elmondta, a könyvben egyetemi kutatók, PhD-hallgatók, alkotótársak, összesen 25 szerző szövegei szerepelnek; elsősorban a Szőts-emlékév során elhangzott előadások, visszaemlékezések írott változatai, de magától Szőts Istvántól is helyet kaptak beszédek, nyilatkozatok. A szerkesztő kiemelte Szekfű András 1970-es Szőts-interjúját, amelyet teljes terjedelmében itt publikáltak először.
Ének a búzamezőkről
Bár Szőts István pályája nem teljesedhetett ki igazán, mégis igen gazdag és szerteágazó életműről van szó - hangsúlyozta Záhonyi-Ábel Márk, hozzátéve: több írás foglalkozik az életmű esztétikai értékeivel, filmjeinek formavilágával, de a társadalomtörténeti megközelítés is fontos szempont volt. Külön tanulmány ismerteti például Szőts István néprajzi tevékenységét, és fontos részét képezik a kötetnek a visszaemlékezések is.
A csaknem 200 képpel illusztrált munkát filmográfia, bibliográfia és egyéb mellékletek egészítik ki.
Juhász Judit, az MMA szóvivője a könyvbemutatón emlékeztetett arra: az akadémia május 31-i közgyűlése megszavazta, hogy film- és fotóművészeti tagozatának díja ettől az évtől Szőts István nevét viselje.
