Az ország egyik legfontosabb nemzetközi filmfesztiválját szeptember 12. és 21. között tartották, az ingyenes programok hosszú listája a filmvetítések mellett előadásokat, beszélgetéseket, konferenciákat, filmvásár, kiállításokat, installációkat, koncerteket és bulikat magában foglalt. A több, mint 200 film vetítése rekordot jelent a CineFest történetében, és idén a nézőszám is csúcsot döntött, rendszeresen feszegetve a legnagyobb terem befogadóképességének határát is.
A versenyben levő 20, a Kitekintőben szereplő 8, és négy darab Sundance-et megjárt nagyjátékfilm közül (a Free Entry kivételével) magyarországi premiereket láthattak a szerencsések, sőt, Orson Welles A halhatatlan történet című 1968-as filmje is most volt először látható itthon. A hagyományokat folytatva, „CineClassics” néven tisztelegtek a múlt nagy filmesei előtt, Wellesen kívül a nyolcvan éves Sára Sándor operatőr-rendező, Alfredo Mayo operatőr, Valdis Oskarsdottir vágó és a száz éve született Tolnay Klári színésznő kapott külön-külön programokat (írásunk ITT olvasható!).
A fesztivál vendége volt az Amerikában világhírre szert tett operatőr, Zsigmond Vilmos is. Egy masterclass mellett számos munkája közül retrospektív válogatásként láthattuk a Bánk Bánt, a Harmadik típusú találkozásokat, A szarvasvadászt és a Gyilkos túrát is. Külön figyelmet kapott a spanyol, a francia és az indiai film mellett a szlovák animáció is, az EMMI, az MTVA, az NMHH, a Nemzeti Filmiroda és a Filmalap pedig szakmai programokat tartottak. Az utolsó négy estén a Szent István téri Jameson Színpadon Korda Gyuritól és Zalatnay Saroltától a Kerekes Banden és az Ivan & The Parazolon át a Mary PopKidsig és a Cloud 9+-ig várták a koncertek a zenét is kedvelőket.
Említésre méltó kettő, a díjesőből kimaradó film is: a nagyon várt, 12 éven át forgatott coming of age- és családi dráma, a Boyhood, amelyet versenyen kívül vetítettek és a derült égből ostorcsapásként (sic) érkező zenei film, a Whiplash.
Sráckor (Boyhood)
Richard Linklater többek között a Before Sunrise-t és folytatásait rendezte, és a Sráckorban is hasonlóan laza, sztorizós hangvételben meséli el Mason (Ellar Coltrane) felnövését. Minden hozzá fűződő reményt és ígéretet beváltott a film, csupán egy kicsivel több filozofálós Ethan Hawke-monológ, és a 165 percnél is hosszabb játékidő tehette volna élvezetesebbé a filmet.
Az először rövidfilmként elkészített Damien Chazelle-film (Whiplash) tavaly megnyerte a Sundance-zsűri díját, így tudta leforgatni a teljes tervét, ami idén kettő díjat is bezsebelt az amerikai függetlenfilmes fesztiválon. JK Simmons egy Acéllövedékből kilépett zsarnokként vezeti a jazzkonzervatórium együttesét, ahova a Miles Teller által alakított ambiciózus dobos bekerül. A már-már akciójelenetté koreografált dobszólók és a cél eléréséért felhasznált eszközök (félredobott kapcsolatok egyfelől, érzelmi terror másfelől) erkölcsi dilemmája szinte végig pattanásig feszültté teszi a 106 perces alkotást. A film végén a nézőkből is ösztönösen előtörő tapsvihar díjazta a főszereplő emberfeletti teljesítményét és az összesen 10 hét alatt készült, váratlanul izgalmas filmet.
A Sráckor szeptember 18-tól látható mozikban, a Whiplash-t pedig várhatóan februárban kezdik nálunk forgalmazni.
Whiplash
A 11. CineFest 10 díját a vasárnap délutáni záróünnepségen adták át a város atyái és a fesztivál szervezői. A Pressburger Imre díjat és a Nemzetközi Filmklub Szövetség díját is Rok Bicek vehette át az Osztályellenség (Class Enemy) rendezéséért. A Zukor Adolf nagydíjat Reisz Gábor kapta VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című diplomafilmjéért (Olvasd el kritikánkat is!). A Dargay Attila animációs díjat a japán Yantong Zhu-nak küldik el, aki a 11 perces Tehén a tejesbögémbent (My Milk Cup Cow) készítette, illetve a Nemzetközi Ökomenikus Zsűri díját Céline Sciammanak Franciaországba, aki a Csajkort (Girlhood) rendezte. A legjobb dokumentumfilmnek Dr. Lalát választották (rendezte Halász Glória), a legjobb kisjátékfilmnek Guy Lichtenstein Születésnapi ajándékát (Birthday Present), a közönség Patrick Alexandert és Aseneth Suarez Ruizt jutalmazta (Parador Húngaro), a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége pedig Xavier Dolant (Mommy). A 84 éves Zsigmond Vilmos személyesen vette át és köszönte meg a CineFest életműdíjat.
Néhány méltatlanul elhanyagolt kísérőprogram, a több mint teltházas premierek és az alkalmi technikai malőrök ellenére alapvetően egy újabb emlékezetes élménnyel lett gazdagabb minden CineFest-látogató, az erős versenyfilmek mellet nagyon színes információs vetítéseken vehettünk részt.
