Fantasy a realitásban

A világsikereket elért rajzfilmest - saját bevallása szerint - már korábban is izgatta a gondolat, hogy ne csak animált figurákat mozgasson a kamera előtt. Munkája során már számos hollywoodi stúdióval került kapcsolatba, és eljutottak már hozzá különböző filmtervek. Úgy 30-40 forgatókönyv elolvasása után talált rá a Katherine Paterson művéből készült anyagra, és vállalta a megfilmesítést.

A történet röviden két, eleinte magányos kiskamaszt mutat be, akik a közeli erdőt különféle lényekkel benépesítve saját világot teremtenek. Ide menekülnek a családi és az iskolai konfliktusok elől. Katherine Paterson 1977-ben írta meg a könyvet, amelyből 1985-ben már készült egy 60 perces televíziós változat. A rendező Csupó Gábornak nem volt nehéz saját magát beleképzelnie a főszereplő fiú, Jess helyébe, aki eleinte magányosan készíti rajzait, majd egy új osztálytársával, az élénk fantáziájú Leslie-vel találkozva együtt kitalálja Terabithiát, és innentől közösen színezik a világot. Viszont egyáltalán nem életrajzi filmről van szó, „jóval kevesebbet futottam gyerekként, mint Jess, viszont édesapám bíztatott, hogy rajzoljak, mert ő is művésznek készült.”

Jess és Leslie útban Terabithia felé

A film részben kapcsolódik C. S. Lewis Narnia-történetéhez, Terebinthia ugyanis egy sziget Narniában. Talán az sem véletlen, hogy a Walden finanszírozta mindkét mozit, és a Disney forgalmazza őket. A két történet abban is hasonlít, hogy mindegyikben a megelevenedett gyermeki fantázia kel életre, ugyanakkor komoly különbségek is felfedezhetők.

Az utóbbi szűk évtized fantasy alkotásainál a filmesek törekedtek a minél látványosabb, grandiózusabb képi világ megteremtésére. A Gyűrűk Ura, a Narnia, az Eragon után Terabithia jórészt az általunk ismert valóságban játszódik, amire a rendező szerint a történet egyensúlya érdekében volt szükség. Természetesen a Waldennél gondoltak egy, az előzőekhez hasonló, szuperlátványos mozi megvalósítására is. A rendezőnek, arra hivatkozva, hogy a 20 millió dolláros költségvetés kissé szűkös, sikerült elszakadnia a jacksoni és narniás fantasy-trendtől. Igaz, végül pár millióval kiegészült a produkció, és hozzáforgattak néhány látványos képsort. Ilyen az utolsó jelenet is, ahol tablószerűen látható egész Terabithia, ami Csupóék keze munkája, és amelyet a Weta Digital mozgatott meg.

Tévé nélkül lehet élni, mozi nélkül nem

Egy figura a tablóról
A családi filmben játszó gyerekek és kutya instruálása nem okozott gondot az ötgyermekes édesapának. Otthon a gyermekek tévénézési szokásait is igyekszik befolyásolni a rendező: egyszerre csak egy film engedélyezett. Némiképp ez látszik átszűrődni a filmbe, amikor kiderül Leslie-éknek nincs is televíziójuk! Igaz, Csupóéknál a Los Angeles-i lakásban van egy saját moziterem.

A film az eredeti könyvhöz hűen készült. Mivel a Terabithiában a realitás kap fontos szerepet, ezért az alkotók másfél évet dolgoztak a forgatókönyv megírásán, hogy abban valóban a legfontosabb karaktereket jellemző mindennapi kérdések, problémák kerüljenek bele. A legkomolyabb változtatás, hogy a ’70-es években született történet harminc évvel előreugrott az időben.

A családi mozik sikerreceptje szerint kisgyerek, kutya, fóka bármelyikének felhasználása biztos, együttes alkalmazásuk kivédhetetlen sikert jelent. Mindezeket az eszközöket a Walden és a Disney történeteiben gyakran tetten érhetjük, éppen ezért érdekes, hogy, ha csak nagyon finoman is, de a Terabithiában megjelenik a családon belüli erőszak. Csupó szerint mindez hihető, mentes a túlzásoktól, sztereotípiáktól, és ennek köszönhető, hogy az USA filmes cenzorai nem találtak kivetnivalót a filmben. A kifogásoktól való félelem nem alaptalan, mert a szerző Katherine Patersont már megvádolták istentelenséggel, a New Age, sőt, a sátánizmus népszerűsítésével.

Csupó Gábor és Arlene Klasky a Fecsegő tipegők rajzolása közben

Amerikában már az első néhány nap vetítései után 22 millió dollár értékben váltottak jegyet a filmre, vagyis az árát már behozta. Így Csupó Gábor már nyugodtan lapozgathatja a következő forgatókönyveket - eddig további 30-40-et olvasott el -, legközelebb azonban egy felnőtt filmet szeretne forgatni.

Mostani magyarországi útjának célja elsősorban a film népszerűsítése, korábbi alkotótársaival, Varga Csabával és Erkel Andrással baráti kapcsolat ápol, de közös munkát most nem terveznek. A hazai animátorok közül büszke M. Tóth Géza Maestro című alkotására, amely versenyben van az idei Oscar-díjért.