A hazai art-digi
A hazai digitális premierhez a mozisok és forgalmazók igyekeztek megtalálni a megfelelő filmet, és kapóra jött a többek közt Cannes-ban Fipresci-nyertes Delta, amely így egyszerre 18 városban (Budapest és 17 vidéki város) indulhat útjára. Szolnokon a bemutató mellett ingyenes koncertet is ad a film főszereplője, Lajkó Félix.
A hazai digitális mozi-rendszer 1-1,3K felbontásban (1,3 K=1280X780 pixel) működik, tudtuk meg Nagy Jenőtől, a Cinereal vezetőjétől, ami alatta marad a Nyugat-Európában elterjedt 2-4K-s rendszernek, viszont sokkal olcsóbb annál. Míg egy európai (és egyben amerikai) szabvány szerinti moziterem kialakítása 30-40 millió forintba kerül, addig a hazai rendszer 2-2,5 millióból kihozható, például a saját vetítő ára fél millió forint alatt marad, ami a technikai fejlődésnek köszönhetően egyre olcsóbbá válik.
A TISZApART kívülről |
A kisebb felbontású hazai vetítők esetében a fő kérdés a kép minősége. A celluloid szalaggal ellentétben a digitális kép nem romlik a lejátszások számával, ami mindenképpen mellette szól. Nagy Jenő szerint az analóg képhez szokott szem érzékelheti a kétféle képalkotás közötti különbséget, de nem kell rosszabb minőségre számítanunk – erről szeptember 11-től bárki megbizonyosodhat.
Európa számos országában már digitális art-hálózat működik, mint például Svédországban, Spanyolországban, Olaszországban, de tőlünk nem messze Csehországban is már komoly lépéseket tettek ebbe az irányba. Az eredmények pedig összességében 30%-os látogatottságnövekedést jeleznek. Nálunk 40 milliós NKA-s támogatás bevonásával eddig összesen 32 moziban 73 teremben nyílik lehetőség e-mozizásra, ez azt jelenti,hogy a hazai artmozihálózat több, mint 70%-ban már digitális film is futhat.
Frissen jó a premierfilm!
A digitalizáció nem csodaszer, és Demeter István, a TISZApART mozivezetője szerint a közönség moziba csalogatásakor a társrendezvények is sokat segíthetnek, mint könnyű- és komolyzenei koncertek, például a már említett ingyenes Lajkó-koncert. Ezek mellett a Szolnokról elszármazott animátorok vagy építészek munkáiból illetve Kirják Gergő fotóiból és Ágota Margit munkáiból nyílt kiállítást említette még Demeter István, továbbá október 15-én kezdődik a szolnoki Nemzetközi Képzőművészeti Filmszemle.
Lajkó Félix és Tóth Orsi a Deltában |
A néhány kópiával futó főként artfilmes alkotások, beleértve a magyar filmeket is, eddig csak több hónap késéssel juthattak el a vidéki közönséghez, ami Demeter szerint ahhoz hasonló, mintha a frissen megjelent folyóiratok vagy könyvek több hónap után, gyűrötten kerülnének az olvasókhoz.
Az okok közt említhető még a mozibajáró közönség szokásainak átalakulása. Korábban a látogatók derékhadát jelentő fiatal nézők már sokszor inkább letöltik a filmeket, és ebbe az irányba hat az is, hogy a kópiák érkezésére sokat kell várni. Másrészt a multiplexeknél is jelentkezik a nézőszámcsökkenés, amit például korábban „art”-nak minősülő művek vetítésével igyekeznek lassítani, megállítani, de ez a művészmozik ellen hat. A Multiplexekben ugyanis sokkal gyorsabban cserélődnek a filmek, ez pedig ahhoz vezet, hogy a hosszabb kifutású alkotások gyorsan lekerülnek a műsorról. Demeter szerint ezt a forgalmazás rendszerének átalakításával lehetne orvosolni. (Az okok részletes elemzéséről olvashatunk a Filmvilág augusztusi számában).