A rendszerváltás utáni Magyarország első éveiben elszabadult szervezett bűnözés az a fajta téma, ami megközelítéstől és tálalástól függően simán elférne olyan rendezők életművében is, mint Martin Scorsese, Guy Ritchie, vagy Paul Thomas Anderson. A ‘90-es évek mára hivatkozási alappá vált történetei újabban ugyan meg-megjelennek a hazai filmekben és sorozatokban (A király, Bróker Marcsi, Blokád), de az olajszőkítés, a hidegvérű, nyílt utcán elkövetett gyilkosságok (Fenyő-ügy, Aranykéz utcai robbantás), vagy épp a Vizoviczki-birodalom működése hiába kívánkoznak filmre, eddig nem dolgozták fel őket mozgóképen. Próbálkozások azonban voltak, Dezső András Maffiózók mackónadrágban című, a magyar szervezett bűnözés történetét feltáró oknyomozó könyvéből 2020-ban terveztek dokumentumfilmet készíteni. A FilmJus Alapítvány erre meg is ítélt egy minimális fejlesztési támogatást, azonban a projekt azóta sajnos parkolópályára került.
A téma egyébként nem egyszerű, hiszen, ahogy az ügynökakták esetén, valószínűleg itt is sok, akár ma is aktív politikai-közéleti szereplő lehet érintett. Ráadásul bonyolult ügyekről van szó, összekuszálódó hálózatokkal, több iparágban párhuzamosan működő bűnözőkkel, és sokszor fatális véletlenekkel. És persze nem elhanyagolható szempont a kor megjelenítésével járó magas produkciós költség is, ami szintén nem a legjobb ajánlólevél a producereknél.
A kegyetlen - Magda Marinko rémtörténete című háromrészes dokusorozat az egyik leghírhedtebb bűneset, az 1994-es, Szegeden elkövetett Z. Nagy-gyilkosság kapcsán igyekszik feltárni a magyarországi szervezett bűnözés működését. Rögtön az első epizód a különös kegyetlenséggel elkövetett vérengzéssel indul, majd gyorsan fókuszba kerül a címszereplő, a jelenleg is a szegedi Csillagban raboskodó szerb származású gyilkos. Így jut el a sorozat három másik gyilkosságig, az ezeket összekötő személyekig és körülményekig, végső soron pedig a ‘90-es évek szervezett bűnözésének beható tanulmányozásáig.
„Amit látni és hallani fognak, valós eseményeken alapul. A tényeket gondosan ellenőriztük, ám előfordulhat, hogy a megszólalók nem tárják fel az igazság minden részletét” – az epizódokat indító inzert szépen összefoglalja az alkotók vállalását. Ez a felütés egyben azt is előrevetíti, hogy a rendező-operatőrök, Gács Tamás és Kálmán Mátyás, a főszerkesztő Dezső András, valamint a kutatóként és storyline íróként működő Kolozsi László igyekeztek túllépni a true crime műfaj keretein, és elsősorban oknyomozói munkaként tekintettek a projektre.
Ez pedig A kegyetlen - Magda Marinko rémtörténete legnagyobb erénye: bár a sorozat alkalmaz néhányat a hihetetlen népszerűségnek örvendő true crime műfaj tipikus fogásaiból, szerencsére az öncélú sokkolás, és a megszólalók egymásra licitáló hatáskeltése csak nyomokban érhető tetten rajta. Az alkotók végig a nagy képre koncentrálnak, a bűnesetek mellett érezhetően érdekelte őket a ‘90-es évek magyar valósága, és Marinko kapcsolatai révén a teljes alvilág működése, a hétköznapok szintjén is. A megszólalók (Dezső András és a szegedi származású Kolozsi László mellett Marinko egykori barátja és bűntársa is kamera elé ül) sokat beszélnek arról, hogyan épült ki Szegeden egy teljes vendéglátós infrastruktúra a szerb maffiózók kiszolgálására, de a fék nélküli bűnözésnek a lakosságra gyakorolt hatása is szóba kerül. Ez nemcsak színesíti a sorozatot, de átélhetővé is teszi, mit jelentett akkor a szervezett bűnözés a mindennapok szintjén.
A beleélést hivatott erősíteni az AI használata is, ami ekkora léptékben újdonságnak számít a hazai piacon. A készítők a beszélő fejek, és az archív felvételek mellett mesterséges intelligenciával generált jeleneteket használnak, így alkotják meg a sorozatbéli Magda Marinkót, és rekonstruálnak jeleneteket, például a történet középpontjában álló gyilkosságokat. Az AI használata sok kreatív megoldást szül, főleg akkor, amikor az archív jeleneteket egészítik ki vagy gondolják tovább a generált képi elemek. A legügyesebb megoldás, amikor a korabeli újságok címlapján lévő alakok mozdulnak meg, majd az AI-val animált alakok révén bekerülünk egy rekonstruált jelenet közepébe.
Magda Marinko is elsősorban AI-generált alakban jelenik meg, a prompterek olyan jeleneteket alkottak újra, mint a maffiózó szökési kísérlete, de látunk autós üldözést és a francia idegenlégióban eltöltött évek is bekerültek a sorozatba. Az AI-Marinko alapvetően jól működik, csak néha lóg ki a generatív lóláb, például a timelapse-eknél, és pár furcsán sikerült arcközelinél. Van, amikor a méretarányok nem stimmelnek, máskor elmászik 1-1 tárgy, vagy épp meghajlik a cigaretta a szereplő szájában.
Ennek ellenére ez a megoldás mégis kihúzza a true crime-ok másik méregfogát: a teátrális színészi játékkal, és gyenge szcenírozással újrajátszott fikciós betéteket hatékonyan helyettesítik az AI-jelenetek. Néhol, főleg bizonyos vágóképeknél, és a két szereplős, zárt helyszínen játszódó részeknél azért így is feleslegesnek érződik a generált képsor, de valószínűleg az AI, az archív és az újrajátszott jelenetek váltogatása vizuálisan már túlságosan szétforgácsolta volna a sorozatot.
A kegyetlen - Magda Marinko rémtörténete példaértékű alapossággal járja körül a feldolgozni kívánt bűneseteket, és Magda Marinko személyes történetét, így a három epizód szerkesztése is feszes, nincsenek üresjáratok. Sőt, talán még egy vagy két rész is simán belefért volna egy ilyen fordulatos és akciódús történetbe, mert főleg az utolsó harmadra elég telítetté válik a sorozat, és néhol el lehet veszteni a fonalat, amikor már gyakrabban ugrálunk a különböző helyszínek és bűnesetek között, és tovább fokozódik a tempó.
A hiányosságok ellenére az első magyar true crime abszolút a műfaj jobb darabjai közé illeszthető: az oknyomozói attitűdnek, az újszerű képi megoldásoknak, és a remek témaválasztásnak köszönhetően gyorsan kipörgethető a szűk három órányi összesített játékidő, és eközben nemcsak a bűnesetekről, de a korszakról is sokat tudhatunk meg. A kegyetlen - Magda Marinko rémtörténete remélhetőleg elindít egy tendenciát, és ez az alkotócsapat lehetőséget kap még arra, hogy a magyar kriminológia furcsa, megrázó, és önmagukon túlmutató bűnügyeit sorozat formában térképezze fel. Egy-két éven belül pedig valószínűleg észre sem fogjuk majd venni, hogy a mesterséges intelligencia készítette a rekonstruált jeleneteket.
A kegyetlen - Magda Marinko rémtörténete elérhető az RTL+ Premium kínálatában.
