D. Sándorné, azaz Bróker Marcsi az elmúlt évtized egyik nagy pénzügyi botrányának főszereplője. A karcagi Kun Mediátor Kft. ügyvezetője banki befektetési tanácsadóként kezdte, majd megnyitotta a papíron utazási irodaként működő üzletét, ahol a régi bankos ügyfelei bizalmára építve kezelt elképesztő összegeket. A piacinál kedvezőbb hozamokat ígért, és több mint egy évtizeden keresztül forgatott rengeteg pénzt, ám a begyűjtött megtakarítások nagy részét a vádak szerint valójában nem befektette (egyébként nem rendelkezett MNB-engedéllyel sem), hanem saját magára és a családjára költötte.
A történet attól igazán hajmeresztő, hogy Bróker Marcsi egy Karcag méretű kisvárosban ennyi időn át űzhette a mások megkopasztására épülő piramisjátékot. Ennek fő oka az lehetett, hogy az üzletasszony bizonyos időközönként tényleg magas hozamokat fizetett ki bizonyos ügyfeleinek, igaz, ezt mindig mások pénzéből tette.
Fotó: RTL
A több mint egy évtizeden át olajozottan működő piramisjáték-birodalom kártyavárként omlott össze 2016-ban, Bróker Marcsi pedig, miután fizetésképtelenné vált, Belize-re menekült, több száz károsultat és milliárdos kárt hagyva maga után. Kiadatása után hosszú nyomozás és tárgyalássorozat vette kezdetét, végül 2023-ban született másodfokú ítélet: 10 év szabadságvesztés lett a vége, a károsultak többsége pedig jó eséllyel sosem kapja majd vissza a pénzét.
A pénzügyi ismeretekkel nem rendelkező, naiv ügyfeleit átverő kisvárosi manipulátor története sokat elmond a magyar társadalom állapotáról és úgy általában a pénzügyi tudatosság hiányáról. És mivel az eset gyakorlatilag felölelte a 2000-es és a 2010-es éveket, így egy nagyobb ívű társadalmi tabló is kirajzolódik a sztoriból, ami ráadásul a magyar vidék esszenciáját is magába foglalja. Sőt, a Bróker Marcsi-ügy kapcsán egy A Wall Street farkasa-szerű megközelítés is adja magát: hogyan válik egy dörzsölt pénzügyi szakember szélhámossá, hogyan részegíti meg a pénz és torzítja a valóságérzékelését a hübrisz?
A történet feldolgozását rögtön nehezíti a pénzügyi témájú filmek örök keresztje, a szakmaiság. Ahogyan A nagy dobásnál vagy A Wall Street farkasánál, úgy Bróker Marcsinál is sokszor nehéz megérteni, hogy pontosan milyen pénzügyi machinációk állnak a háttérben. Ebben az esetben ráadásul azt kellett valahogy ábrázolni, hogy a főhős mit nem csinált. Hiszen leegyszerűsítve annyi történt, hogy rosszul (saját magára költötte vagy másokat fizetett ki belőle) vagy egyáltalán nem forgatta az ügyfelei pénzét. Így a sorozat írói (Gigor Attila, Fazekas Máté Bence, Szántó Fanni) a társadalmi keresztmetszetre, valamint a címszereplő családi történetére kezdtek figyelni az adaptáció során. Emellett központi motívummá emelték a manipulációt és a hatalomtól való megrészegülést is.
Bróker Marcsi / Fotó: RTL
A Ditz Edit (BÚÉK, Szia életem!) produceri vezetésével készült Bróker Marcsi hat epizódja 1998 és 2017 között játszódik, az egyik szálon az elfogás utáni események zajlanak, a másikon pedig azt követjük, ahogyan a címszereplő közkedvelt banki ügyintézőből önmegvalósító törekvésként saját vállalkozást alapít a ‘90-es évek végének vidéki Magyarországán. Az írók vállaltan fikciós elemekkel dúsították az igaz történetet (nemcsak Marcsi üzletének a neve, de a család összetétele is eltér a valóságtól), ehhez pedig jól bejáratott toposzokat is használtak. Az első epizódban rögtön ilyen a főhős motivációjának kérdése: Marcsi (Bacskó Tünde - Magyarázat mindenre, Fehér tenyér, Tamara) nem kapja meg a régóta várt előléptetését a bankban, ahol 25 éve ügyintézőként dolgozik. A csalódott középkorú nő végül stílusosan felmond az újonnan kinevezett bankigazgatónál, és megalapítja a Kun-viátor Kft-t, amivel azt az álmot igyekszik megvalósítani, amihez ő évtizedekig segítette hozzá az ügyfeleit. A vállalkozói lét és az önmegvalósítás igénye hajtja a kétgyermekes családanyát, amiben sikeres ügyfelei mellett férje, Feri (Thuróczy Szabolcs) lacikonyhája, és lánya, Csilla (Tóth Zsófia) kozmetikai üzlete mutatja neki a példát.
Bár a legfontosabb vágya az utazási iroda, azaz, hogy „embereket utaztasson”, Marcsit hamar megtalálják egykori ügyfelei, akik azt szeretnék, hogy továbbra is ő kezelje a pénzügyeiket. Így eleinte valutaváltás, majd a pénzügyi tanácsadás is bekerül a Kun-viátor tevékenységei közé, és gyorsan el is kezd gyarapodni a cégbirodalom. A zöld Suzuki Swiftből néhány év múlva krémszínű Mercedes lesz, nyílik még néhány másik Kun-Viátor üzlet, sőt, még Marcsi kevésbé talpraesett fia, Norbi (Martinkovics Máté) is megkapja a szükséges tőkét a saját vállalkozásához.
A Fazekas Máté Bence (Kilakoltatás) és Herendi Gábor (Valami Amerika 1-2-3, Futni mentem) által felváltva rendezett epizódok hasonló szerkezet mentén épülnek fel, az idősíkok közötti ugrálásokon túl is: Marcsi üzlete virágzik, majd beüt valamilyen globális pénzügyi krach (árfolyam-ingadozás, gazdasági válság, vagy a Questor-botrány), így a nő majdnem bebukik, de valahogy mégis rendre ki tud mászni a szorult helyzetekből, legalábbis egy darabig. Eközben úgy tűnik, válságba kerül a házassága, feltűnik a színen egy régi szerelme, az időközben ingatlanmutyikból meggazdagodó Gyula (Terhes Sándor), míg Csilla hozzámegy a „kunsági Zidane”-hoz, Tibihez (Baki Dániel), és az egykori banki munkatárs, Karola (Pálos Hanna) is újra képbe kerül, a maga szerelmi kálváriájával együtt.
Fotó: RTL
A Bróker Marcsi ambiciózus sorozat, aminek a legnagyobb erénye, hogy a különböző években játszódó epizódok képesek megidézni az adott korszak hangulatát. Főleg az ezredforduló környékének vidéki Magyarországát jelenítik meg karakteresen az alkotók, nem véletlenül emeli ki a sorozat reklámkampánya is ezt az időszakot. A Böhöm CRT monitorok, a görgő nélküli „golyós” egerek, a fikciós köntösbe öltöztetett bank arculati elemei, a ruhák, az autók, és a berendezési tárgyak a látványtervezői csapat jó ízléséről és pontos korszakismeretről árulkodnak, így keserédes nosztalgiával telítődve, mégis hitelesen jelenik meg az ezredforduló környéki vidéki kisváros.
A történet előrehaladtával ezek a couleur locale-elemek a háttérbe szorulnak, igaz, a 2010-es évekre egyelőre még nem rakódott rá az a nosztalgikus máz, ami az ezredfordulóra már igen. Ám a nosztalgiahullám így is végig kitart: minden epizód egy ikonikus magyar slágerrel indul, sőt, ezek köré is épül: a Carpe Diem Álomhajójától az AD Stúdió Álmaimban Amerikájáig minden van itt, hat ikonikus hazai dal váltja egymást a főcím aláfestéseként. Vélhetően Geszti Péter kreatív produceri jelenléte hozta magával ezt az izgalmas zeneiséget: ráadásul nemcsak a főcím alatt csendül fel minden alkalommal egy másik dal, hanem annak zenei motívumai többször is visszaköszönnek az egyes epizódokban. A dalválasztás néha jól rímel a történetre (Betty Love: Repülj tovább), máskor viszont esetlegesnek érződik (ShyGys: Hello), azonban a koncepcionális döntés önmagában is izgalmas és színesíti az epizódokat.
Mivel sok évet ölel fel a történet, így különösen nehéz feladat hárult a színészekre, akik több életszakaszban és szélsőséges helyzetekben keltik életre a karaktereket. Bacskó Tünde kitűnő választás a címszerepre, megvan benne a vidéki háziasszony, a dörzsölt bankár és a mesteri manipulátor is, később pedig finom eszközökkel, elegáns játékkal érzékelteti Marcsi gőgjét és az oligarcha szereppel érkező fenyegető, leuraló gesztusokkal is nagyon jól bánik. Mellette Tóth Zsófia a színészgárda legjobbja, a furcsa parókák ellenére is teljesen átlényegül a családjáért aggódó, karakán kozmetikus anyuka szerepében, manírok nélkül játssza az alapvetően rokonszenves alsó-középosztálybeli figurát. A Marcsi férjét alakító Thuróczy Szabolcs, és a manipulatív üzletembert, Gyulát játszó Terhes Sándor kisujjból hozzák a karaktereiket, egyikük sem először bújik hasonló figura bőrébe, szokás szerint pontos alakítással.
Fotó: RTL
A Bróker Marcsi profin megvalósított munka, ami produkciós értékét tekintve simán odatehető az elmúlt évek hazai prémium sorozatai (A király, A besúgó, Aranyélet) mellé. Azonban egy idő után kiütközik az, hogy ebben a történetben nincs egy szűk hat órás játékidőre elegendő muníció. Az alkotók törekedtek arra, hogy hitelesen jelenítsék meg a magyar vidéket és annak nagyasszonyát, ez a szándék azonban sarokba is szorította őket, így nem jutott tér arra, hogy bátrabban elszakadjanak a valóságtól és tovább dramatizálják az egyébként nem kifejezetten fordulatos alapsztorit. A családi dráma egyes szálai (például Csilla és Tibi házassági évődése vagy a szerelmi háromszög Marcsi, a férje és Gyula között) jól működnek, mások viszont érdektelenek maradnak (például Karola szerelmi ügye a banki ellenőrrel), Marcsi ügyfeleinek mikrotörténeteivel pedig ugyanez a helyzet. Utóbbiak közül a struccokat tartó Böbe (Herczeg Adrienn) karaktere a legizgalmasabb, Herczeg Adrienn ráadásul szintén jól ráérzett a vidéki vállalkozó archetípusra.
A nem túlságosan akciódús történet ellenére mégis be tud rántani Bróker Marcsi kalandja, ami elsősorban a manipuláció motívumának köszönhető. Az írók nem heroizálják a címszereplőt, és ravaszul vegyítik a magánéleti drámát a pénzlehúzásokkal, így sokszor csak az epizód eleji visszatekintőből eszmélünk rá, hogy Marcsika bizony bennünket is csúnyán megvezetett. Ez az ügyes egyensúlyozás abból a szempontból is fontos, hogy a címszereplőt nem követendő példaként ábrázolják az alkotók, mégis megértünk valamit abból, mi vezetett az elmúlt évtized egyik legfurcsább brókerbotrányához.
A Bróker Marcsi szeptember 11-től streamelhető az RTL+ Premium felületén.
