Ujj Mészáros Károly és Balsai Mónika a Liza, a rókatündér forgatásán
Fotó: Valuska Gábor Még több kép
A rókatündérek a keleti, kínai-japán mitológiában gonosz női démonok, akik csinosak, megszállják a férfiakat, aztán sakkban tartják, kényük-kedvük szerint játszadoznak velük, akár meg is ölik őket - egyik híresebb egyedük kővé vált maradványai ma is láthatóak Japánban. Ujj Mészárosék történetében Liza a japán nagykövet özvegyét ápolja, így kerül a japán popdalok és ponyvaregények álomvilágába, ahol egy láthatatlan barátja is akad: Tony Tani táncdalénekes. “Egy elhunyt rock and roll énekest alakítok, Tony Tanit - egy fiktív japán sztárt. Egy szórakoztató és életvidám figura, de van egy sötét oldala is, dörzsölt, titokzatos és gonosz is! Keveset beszél, a dalaival és a gesztusaival játszik” - mesélt a különös szerepről a japán születésű, Dániában élő David Sakurai, aki a színészet mellett filmírással és filmrendezéssel is foglalkozik, és most ebben a furcsa komikus szerepben mutatkozik be a magyar közönségnek. “Tony Tani az én nagyon kedves képzelt barátom.” - lelkendezik partneréről a címszereplő Balsai Mónika. “Nem beszél, csak táncolunk és szórakozunk együtt. David Sakurai nagyon jó partner, csak tanulni lehet tőle, mert olyan alázattal, türelemmel dolgozik és olyan felkészült. Olyan jó, hogy ennyi kultúra keveredik itt!”
Balsai Mónika korábban a Győri Nemzeti Színház társulatának tagja volt, most a Magyar Színházban játszik, és egyébként Ujj Mészáros Károly rendező élettársa, de erről egyikőjük sem beszélt szívesen. Pedig nem először dolgoznak együtt, Balsai szerepelt már Ujj Mészáros több rövidfilmjében is (A ház, Palika leviszi a szemetet, 3 (történet a szerelemről)), a szélesebb közönség az HBO Társas játék című sorozatában ismerte meg. “Liza nagyon izgalmas teremtés, szelíd, zárkózott, tiszta lény - nagyon kevés kapcsolata van az igazi külvilággal. Az élete úgy alakul, hogy kénytelen és akar is nyitni a világ felé. De nem lehet tudni, hogy ő most tényleg rókatündér vagy egy szelíd lány.” - titokzatoskodott a színésznő. (Ujj Mészáros Károly összes rövidfilmje a honlapján megnézhető)
A háttérben David Sakurai, a láthatatlan barát Még több kép
“Nagyon régóta készül a történet, és már több változatban olvastam a forgatókönyvet, de májusban több mint egy hónapon át próbáltunk minden szereplővel, hogy aki eddig nem dolgozott együtt, az ne itt a díszletben találkozzon először. Nagyon feszített tempóban dolgozunk itt, sokkal jobb, hogy előre tisztázva van, mit fogunk csinálni, milyen állapotok kellenek.” A próbafolyamatot Ujj Mészáros Károly rendező egy kis kamerával rögzítette, és a felvételek egy IPad segítségével bármikor visszanézhetőek, ha bárki elbizonytalanodna a forgatás során. A filmben szerepet kapott Bede-Fazekas Szabolcs, ő alakítja a rejtélyes halálesetek ügyében nyomozó rendőrt, a japán nagykövet özvegye Molnár Piroska, de feltűnik még Cserna Antal, Reviczky Gábor, Schmied Zoltán és Rancsó Dezső is.
A filmben fontos szerepet kapnak az énekes-táncos részek is: Tövisházi Ambrus zeneszerző írja és énekli a dalokat, egy Magyarországon élő japán barátja pedig a szövegeket írja. “Abszolút nem beszélek japánul, de itt most meg kellett tanulni jó pár mondatot, és David rengeteget segített a szövegekkel.” mesélt a japánkodásról Balsai. “Van egy szám, amit fel is énekeltünk, és David meg is lepődött, hogy milyen tiszta kiejtéssel énekeltem, úgyhogy nagyon büszke vagyok, hogy ez ilyen jól sikerült!”
Dörzsölt, titokzatos és gonosz táncdalénekes Még több kép
A Liza ötlete tehát már öt éve foglalkoztatja a rendezőt, és a forgatókönyv rengeteg fejlesztésen ment keresztül: “Szerettem írni a forgatókönyvet, most ez tizedik vagy tizenegyedik verzió, amit forgatunk. Nagyon sok nagyon okos emberrel beszélgettem a forgatókönyvről, és picit én is tanultam arról, hogyan lehet egy jó forgatókönyvet megírni.” A Liza filmterv formájában már 2009-ben ott volt a CineLinken, ahol Franz Rodenkirchen konzultálta meg a könyvet, majd az éQuinoxe nevű egyhetes workshopon James V. Hart, Coppola Drakulájának a forgatókönyvírója is olvasta. A CineLinkhez kötődik az Atelier-s meghívás is: ott ugyanis az a Georges Goldenstern volt a zsűri tagja, aki az Atelier igazgatója, és meghívta Lizát 2010-ben Cannes-ba. (Videóinterjú a rendezővel) A hosszan elhúzódó fejlesztés happy endjét a Filmalap hozta el - Ujj Mészáros Károly filmterve kapott elsőként gyártási támogatást: előbb 150 millió forint alaptámogatást, majd később 55 millió forint többlettámogatást. A produkció összköltségvetése 405 millió forint, ebből 205 millió forintot nyertek el a Magyar Nemzeti Filmalap pályázatán, a többit önerőből és egy támogató, Dr. Korom Norbert és az Ister Film Production Kft. hozzájárulásából fedezik. Major István producer korábban elmondta, hogy a Liza végül magyar-svéd koprodukcióban készül a Filmteam Kft. gyártásában: egy svéd cég adja a kamerákat és az optikákat.
A rákospalotai Raleigh Stúdió lett a forgatás helyszíne, ahol a Die Hard óriási stábjával osztoznak a stúdión: de eddig még nem volt konfliktus a két gyártás között, sőt. A hollywood-i szuperprodukcióknak megfelelően szigorú be- és kiléptetés, előre meghatározott útvonalon megközelíthető vizesblokk, és egy golfautó járt a stábnak. A szép számú Die Hard stáb leginkább biciklivel száguldozik a stúdió területén belül, a Lizások között a longboardozás dívik.
Épített díszlet Rákospalotán Még több kép
Az operatőr az eredeti tervek szerint az ismert dán reklámfilmes, Jan Richter-Friis lett volna, akivel a rendező korábban már számos reklámfilmben dolgozott együtt, ám mégis úgy alakult, hogy a Liza forgatásának nyolcadik napján operatőrt cseréltek. “Kaptam egy telefont, hogy valami probléma van, és vállaljam el” - meséli a nyaralásáról visszarendelt Szatmári “Szatyor” Péter. Szatyor nemrég fejezte be Szajki Péter legújabb filmjének a forgatását (riportunk a Nejem, nőm, csajomról): kemény éjszakázás után indult a családi nyaralására, itt érte a Liza stábjának segélykérése. “Az alkotók személye és a forgatókönyv dönt ilyenkor. Ebben az esetben nem volt könnyű, mert nem én választottam ki a munkatársaimat, de szerencsém volt. Közös hullámhosszra kerültünk: az összes anyagot meg kellett néznem, amit korábban forgattak, hiszen részben ahhoz is kell kapcsolódnunk, de azért szabadkezet is kaphatok, mert nem véletlenül vagyok itt. De elég egyszerű dolgom van abból a szempontból, hogy a film gyakorlatilag kockáról-kockára le van rajzolva egy storyboardban, nekem csak az a dolgom, hogy ezt megtöltsem élettel.”
Kockáról kockára le van rajzolva a film Még több kép
Ujj Mészáros Károly ugyanis a forgatókönyv hosszan húzódó fejlesztése során az egészet filmet megrajzolta: “Átrajzolgattam a forgatókönyvet képekbe, aztán egy storyboardrajzolóval az egészet megrajzoltuk, hogy közérthetőbb legyen. Sőt nemcsak storyboard van, hanem összevágtam animatikokat is a zenés betétekhez, és azért is van itt a helyszíni vágás, hogy a forgatott anyagokkal lefedve frappánsan rögtön össze is tudjuk rakni, amit csináltunk. Ez olyan mint a videóklipeknél, hogyha valaki énekel, és közben a helyszínek változnak, akkor úgy lehet gyorsan dolgozni, ha nem kell elénekelni az egész számot minden egyes helyszínen, ezért készültünk fel előre. Sok jelenet össze van így vágva, ez megkönnyíti mindenkinek a dolgát - az operatőrnek és az egész stábnak is. De ha valamit egyszerűsíteni kell a fényirányok miatt, azt is sokkal egyszerűbb megvalósítani. A storyboard alapján az embernek van egy bizonyos fogalma arról, hogy miről szól a jelenet, mi az, ami fontos, mi az, amit muszáj megmutatni, és mi az, amit lehet.”
Úgyhogy azon már szinte meg sem lepődünk, hogy a felkészülés során már a film legfontosabb helyszínét képező lakás alaprajza is megvolt Ujj Mészáros Károly fejében. “Igazából az első díszlettervek már másfél évvel ezelőtt megvoltak, úgyhogy én a jeleneteket már úgy tudtam kitalálni, hogy tudtam, hogy milyen a lakás alaprajza. A hangulatokra és a tárgyi világra voltak moodok, amiket átbeszéltünk Hujber Balázzsal, a film díszlettervezőjével.” Az operatőr is szeret az épített díszletben dolgozni: “Meg tudom valósítani azokat az elképzeléseket, amiket Ujj Mészáros Károly papírra vetett, ehhez teszem hozzá az én ízlésemet. De az épített díszletben ugyanúgy nem tehetek meg olyan dolgokat, amiket majd az eredeti helyszínen sem fogok tudni megcsinálni. Semmiképpen sem akarom, hogy minőségbeli különbség legyen a díszletben forgatottak és az eredeti helyszínek között. A külsőket is abban a minőségben kell bemutatni, ahogyan ezt a lakást.”
A díszlettervező Hujber Balázs Még több kép
A lakásban bóklászva azonban nem sikerült megállapítani, hogy mikor játszódik a történet, amit Ujj Mészáros Károly örömmel vett tudomásul: “Ez egy alternatív múltban játszódik a hetvenes évek elején, de a magyar történelemhez semmi köze. Egy felvállaltan nem létező mesevilág.” Hiába gondolnánk, hogy hetvenes évek eleji retrót könnyű forgatni a mai Budapesten is: ez már korántsincs így. Végül a Deák téren, Andrássy úton, a Duna-parton lesznek majd a külsők. A Japánban játszódó részeket Szlovéniában, a Szocsa (Isonzó) partján veszik majd fel valamikor augusztus végén.
A filmben fontos szerepet kapnak az álomjelenetek és az animációs részek is: “Nyilván az űrbe nem tudunk elmenni és az Északi sarkon sem fogunk forgatni, ezeket megcsináljuk ilyen animációs jellegű hátterekkel. De az álomjeleneteket felvesszük - elmegyünk álomországba.” A film képi világát, hangulatát és világítását David Fincher filmjéhez, a Benjamin Button különös életéhez hasonlította a rendező, de többször felmerült Jensen és az Ádám almái is, valamint a Coen testvérek Egy komoly ember című filmje. “Lesz egy sajátos, furcsa humora, ami csak az övé.”
Nézd meg a forgatáson készült videónkat!
