Bereczky Lóránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója leszögezte: számukra is nagy örömet szerzett a kiállítás megrendezése, és hosszútávú kapcsolatot remél a Szemle szervezőbizottságával. Ezt követően Fábri Zoltán életművét méltatta, kiemelve azt, hogy a képzőművészet számára is nagyon fontos alkotóról van szó. Mert bár a filmrendezés terén aratta a legnagyobb sikereit, mégsem feledhetjük el, hogy a Képzőművészeti Főiskolán kezdte tanulmányait, és onnan került a színházon keresztül a film világába, dacára annak, hogy a főiskolán már tanársegéd lehetett volna. A főigazgató röviden összegezte a kiállítás tartalmát, amely a főiskolás akt-tanulmányoktól kezdve (amelyeken Bereczky szerint már jól látszik Fábri "pontos és éles szeme"), a színházi díszlet -és filmes látványterveken át egészen az öregkori festményekig ível. "Az idős Fábri festményei egy sokat megélt, bölcs művészt tükröznek" - fogalmazott a főigazgató.
|
| "Ha csak meghallom Fábri Zoltán nevét, rögtön megdobban a szívem." |
Bacsó Péter, aki évtizedeken keresztül stúdióvezetőként, forgatókönyvíróként közvetlen munkatársa volt Fábrinak; elárulta a filmhunak, hogy előtte sosem maradtak titokban a kolléga új művei, Fábri még képet is ajándékozott neki. Kovács András is tudott arról, hogy pályatársa a 80-as években a képzőművészet felé fordult. "Érezte, hogy az a filmkészítés, amit ő művelt, ekkor már nem volt korszerű, ezért váltott, és ezért lehetett benne némi zaklatottság, mert mi filmesek, hiú emberek vagyunk." - fogalmazott. A Rossz irány? című kép kapcsán pedig Fábri univerzális tehetségéről beszélt: "Egy öttusázó volt, mindenhez értett: rendezett, rajzolt, kamerázott, írt, díszletet épített. Döntenie kellett a tehetségét illetően, sokszor ezért élt át nehéz pillanatokat". Majd még hozzátette: "Jól ismertem őt, nagyon rendes pasas volt".
fotó: Szandtner Dániel
