Faur Anna: Lányok

A diplomafilmek gyártására a Színház- és Filmművészeti Egyetem biztosít ugyan egy szerényebb összeget, amelyből ki lehet hozni egy karcsú kisjátékfilmet, de Faur Annának szerencséje volt: Sándor Pál, a Hunnia Filmstúdió producere látta néhány korábbi vizsgafilmjét, és meggyőzte a rendezőt arról, hogy nagyjátékfilmmel diplomázzon. Mint arról a filmhu is beszámolt korábban: az MMKA művészfilmes pályázatán két elsőfilmet részesítettek támogatásban: Peter Sparrow 1 és Faur Anna Lányok című munkáját.

Fontos, hogy én nő vagyok - Faur Anna

„Az MMKA-tól kapott nyolcvanmillió forint nagy segítség volt, és Sándor Pál producer szerzett hozzá még pénzt,  így a teljes költségvetésünk 95 millió forint. Szeretném, ha el tudnék készülni a filmszemlére, de ennek anyagi és fizikai korlátai is lehetnek, hiszen elég rövid idő van hátra februárig. Nagyon szeretnék a filmszemlén debütálni, mert szerintem nem tesz jót egy filmnek, ha fél évig dobozban van” – világította meg a gyártási hátteret a rendező. Közbevetem, hogy nem féltem őket, hiszen amikor nyilvános lett az MMKA támogatásról szóló döntés, másnap belevágtak a forgatásba. „A filmet már nagyon régóta készítjük elő, évek óta keresem a szereplőket, a forgatókönyvet már a nyári gyártási pályázatra is beadtuk az MMKÁ-hoz, ahol ugyan nem kaptuk meg a kért összeget, de adtak ötmillió forintot, hogy forgassunk egy demót. Ez szerencsére nagyon jól sikerült, ezért most ősszel megítélték a teljes film elkészítéséhez szükséges összeget is. Az előkészítés ekkor már teljesen készen volt, gyakorlatilag csak a startpisztolyra vártunk, és a döntés után négy nappal bele is vágtunk a forgatásba.  A nyolcvan milliót azonban úgy adták, hogy a felét idén, a felét pedig jövőre kapjuk meg, tehát attól is függ, hogy el tudunk-e készülni, hogy az alapítvány milyen gyorsan tudja a rendelkezésünkre bocsátani.”

Stúdió a Nagy Ignác utcában

Amikor Gyárfás Eszter gyártásvezető bediktálta a telefonba a forgatás helyszínének címét, ismerősnek tűnt az utca-házszám kombináció, és a Nagy Ignác utcába kanyarodva hirtelen biztos voltam, hogy jártam már korábban ebben az épületben - méghozzá Sándor Pál Noé bárkája című filmjének forgatásán.

2005 őszén a Hunnia Filmstúdió a Noé bárkájának forgatása közben szinte stúdióként tudta használni a lebontásra ítélt belvárosi házat, amelyet az utolsó jelenetek egyikében elárasztottak vízzel. Ez nem jelentett akkor problémát, hiszen úgy volt, hogy a forgatás végeztével azonnal elbontják a házat, sőt az erről készült képsorokat Sándor Pál be is szerette volna illeszteni filmjének a végére. „A házat azonban nem engedték elbontani a homlokzata miatt” – zárta rövidre értetlenkedésemet Gyárfás Eszter. „Így még egy filmben fel tudtuk használni stúdióként” – vezet körbe a kihalt házban. A ház összesen négy lakásbelsőnek ad otthont, igyekeztek négy különböző stílusban berendezni a lakrészeket, két héten át festettek, tapétáztak, lecserélték az ablakkereteket, hogy ismét lakhatóvá tegyék a szobákat.

Bigott, vallásos őrület

„Az egyik lány családja teljesen bigott, vallásos őrületben élnek, a másik lány anyja gyakorlatilag lányának a húsz évvel idősebb verziója. A díszlet és a kellék nagyon jól kifejezi ezt.” – magyarázza Faur Anna rendező az ebédszünetben. Ezt csak megerősíteni tudom: a földszinti lakásban hatalmas szentképek meredtek rám, az emeleti lakásban pedig színes textilek teremtettek fiatalos hangulatot.  „Igyekszünk minden szereplő közegét bemutatni. A lányok családi hátterét, a környezetüket, a hétköznapjaikat és a szórakozásaikat”. Egy kígyóbőr ajtón egy sötétre mázolt helyiségbe lépünk, ahol nemrégiben egy házibuli jelenetet forgattak, a földön még szórványosan sörösüvegek és néhány zacskó maradék pattogatott kukorica emlékeztetnek a fergeteges partira. A filmnek körülbelül az egynegyede forog a Nagy Ignác utcai lakásbelsőkben, nagyobb részben külsőkben dolgoztak, és egy kisebb rész a Pólus Centerben játszódik.

A francia kapcsolat

A Lányok címszerepeit legnagyobb meglepetésemre két húsz év körüli, friss színészdiplomás francia lány alakítja: hosszas casting után bukkantak csak rájuk. „Először amatőrökben gondolkodtam. Megnéztem legalább nyolcszáz gyereket, elmentem iskolákba, javítóintézetekbe, gyerekotthonokba. Aztán elkezdtem a főiskolán kutatni, de ez egy nehéz szerep: sok kényes jelenetet kell jól megoldani.” – emlékszik vissza a nehézségekre a rendezőnő. A szereplőkutatás nehézségeivel párhuzamosan Schilling Árpád rendezett egy darabot, amelyben a magyar és a francia színészosztály együtt játszott. „Az egyik francia lányt teljesen véletlenül láttam meg a folyosón és azonnal tudtam, hogy ő az én főszereplőm. Fulvia arca nagyon karakteres, egy kis arabos beütéssel, a teste nagyon vékony, ezért eléggé fiatalnak is tűnik, és színészileg is nagyon jól dolgozik.”. Ekkor már csak az a feladat volt hátra, hogy keressenek hozzá egy jó partnert. Végignéztek rengeteg magyar főiskolás lányt, készítettek próbafelvételeket, de a nyelvi nehézség annyira megnehezítette a dolgukat, hogy hamar eldőlt, a másik szerepet is egy francia lánynak kell eljátszani. Ekkor a külföldi ügynökségek anyagát kellett végignézni: egy francia ügynökség küldte Hélene képét, és a próbafelvételek során kiderült, hogy nagyon jól működnek együtt. „A filmben csak ők beszélnek franciául, ezért külön, zárt egységet képeznek, ami dramaturgiailag is indokolt.”

Külön, zárt egységet képeznek: Fulvia Collongues, Helene Francois

A két középkorú taxist Zsótér Sándor és Rába Roland alakítja. A Krétakör színház ifjú tehetsége ritka vendég a magyar film világában, bár állítása szerint, ha hívják, és sikerül egyeztetni a színházzal, akkor ő mindig szívesen jön. „Egy arrogáns, beképzelt, nagydumás visszataszító taxisofőrt játszom” – világítja meg szerepének lényegét. „Nyilván sarkítottam egy kicsit, hiszen nem ennyire egyértelműen görény ez a figura, de mindenkinek az életében jelen van és hatással van.” Rába Roland kimaradt az ágyjelenetekből, az ő történetszálában nem ez a lényeg. „Én nem szexelek senkivel, de az én figurámban is nagyon lényeges a testiség: nagyon közönséges a hozzáállása a szexualitáshoz. Az a típusú férfi vagyok, akinek nagyon rossz véleménye van a nőkről” - mondta a filmhunak miközben a jelenetére várakozott az udvaron.

A taxisoknak is megvan a családi háttere, feleségeik szerepében Fullajtár Andreát, valamint a szintén krétakörös Péterfy Borit láthatjuk, akinek nevét az Amorf Ördögök énekesnőjeként is megismerhettük. Kapcsolódó érdekesség, hogy a zenekar egyik frontembere, Tariska Szabolcs másodasszisztensként dolgozik a produkcióban.

Csibészek a szettben

A forgatásba belekukkantva a gyártásvezető felvázolja a történetet: Zsótér Sándor lakására vendégségbe érkeznek Rába Rolandék, és együtt játszanak a gyerekeik. Éppen egy olyan jelenetet rögzítettek, amelyben a kislányok összeverekednek a Barbie, illetve Ken babák felett. A jelenet felvétele zárt ajtók mögött zajlott, a rendező és a kameracsapat mellett csak a mikrofonos lehetett egy szobában a gyermekekkel, mindenki más a következő szobában ült a kontrollmonitor előtt.

Az első rúgás kapura ment

A jelenet felvétele igencsak elhúzódott, leginkább az „Add vissza!”, és a „Ken az enyém” mondatok variálódtak. A 37. Magyar Filmszemlén a legjobb hangmérnök díjával kitüntetett Zányi Tamást megerősíti, hogy a nagydialógokat lekéstük, már csak az akció van hátra: az egyik lány úgy meghúzza a másik haját, hogy az rögtön sírva fakad. A kisfiú eleinte nem jutott szerephez, ám idővel ő is beszállt és püfölni kezdte a lányokat. A jelenet végeztével derül ki, hogy mekkora csibész is a srác, a gyermekek a színészi fáradalmakat focizással tervezték levezetni a ház udvarán, ám az első rúgással sikerült kirúgniuk az egyik díszletlakás ablakát, és hiába próbálták bizonygatni, hogy már előtte is törött volt az üveg. A kialakult kavarodásban és kiabálásban gyorsan elhagyjuk a forgatás helyszínét.