Két Oscar-díjra, a legjobb adaptált forgatókönyv és a legjobb női mellékszereplő díjára jelölték az új Borat-filmet. Ez nem csak azért nagy szó, mert Maria Bakalova az első bolgár származású színész, aki jelölést kapott, hanem mert ez a leghosszabb című film, ami valaha Oscar közelébe került – derült ki a Deadline cikkéből. A Borat, ami ezzel a húzásával beírta magát a Guinness Rekordok közé, az 1965-ös Those Magnificent Men in Their Flying Machines or How I Flew from London to Paris in 25 hours 11 minutes című filmet múlta felül, amit szintén a legjobb forgatókönyv díjára jelöltek. A magyar fordító nem vesződött a kacifántos mondat lefordításával, Azok a csodálatos férfiak... címet adta neki.

A hosszú címek sajátossága, hogy szinte soha nem mondjuk ki őket teljesen, és irásban is, amikor csak lehet, kerüljük a használatukat. A Borat utólagos mozifilm teljes címe így néz ki angolul és magyarul:

  • Borat Subsequent Moviefilm: Delivery of Prodigious Bribe to American Regime for Make Benefit Once Glorious Nation of Kazakhstan
  • Borat utólagos mozifilm: Produkciós kenőpénz szállítása az amerikai rezsimnek a Kazahsztán egyszeri dicsőséges nemzetének hasznára

Borat utólagos mozifilm: Produkciós kenőpénz szállítása az amerikai rezsimnek a Kazahsztán egyszeri dicsőséges nemzetének hasznára

A Film Comment 2013-ban állította össze a leghosszabb című filmek listáját. Ebben az összesítésben rögtön a 4. helyre ugrik fel a Borat második része, amelynek 110 karakterből áll a címe szóközök nélkül. A győztes amúgy 174 karakterből tevődik össze, és egyszerűen túl hosszú ahhoz, hogy leírjuk. Ben Affleck toplistás kisfilmjének a nevét viszont el kell árulnunk, mivel tökéletesen példázza – egy elburjánzó filmcím is lehet humoros és nehezen feledhető:

  • I Killed My Lesbian Wife, Hung Her on a Meat Hook, and Now I Have a Three-Picture Deal at Disney
  • Megöltem a leszbikus feleségem, felakasztottam egy húskampóra, és most három filmre szóló szerződésem van a Disney-nél

A komplikált címadás korántsem szokatlan húzás. Sok filmkészítő él ezzel az eszközzel, időnként figyelemfelkeltés céljából, máskor pedig azért, mert úgy érzi, rövidebben nem lehet elég pontosan szavakba önteni a filmje lényegét. Például a Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni egyértelműen a figyelemfelkeltő vicc kategóriájába tartozik, ezzel együtt képet is ad arról, hogy a néző mire számíthat Kubrick hidegháborús szatírájától. 

Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni

Vagy ott van Chantal Akerman filmje, a 1975-ös Jeanne Dielman, 1080 Brüsszel, Kereskedő utca 23., amelynek a címét vélhetően a rendező elvakult rajongóin kívül kevesen tudják fejből pontosan idézni. A több mint három órás, egy helyszínen játszódó, kevés karaktert mozgató film soha nem tervezett kasszát robbantani. A célja nem a szenzációhajhászat volt, egészen egyszerűen ez volt az a cím, ami a lehető legpontosabban fejezte ki azt, hogy mit látunk. A film Jeanne Dielman hétköznapi életét követi nyomon a  lakásában, Brüsszelben, a Kereskedő utca 23-ban. 

Bár az előző példákból úgy tűnhet, mintha régebben – akárcsak a filmezéssel – úgy a címadással is jobban szerettek volna kísérletezni, de ez nem igaz. Ha csak az elmúlt évek filmtermését vizsgáljuk, bőven találunk közöttük szokatlan és hosszú címeket. 2015-ben Alejandro González Inárritu Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) című filmje nyerte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat.

Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje)

Nem vagyok a film túl nagy rajongója, de a címét szellemesnek és viccesnek tartom. Az eddigi extrém példákhoz képest nem kifejezetten hosszú, viszont a zárójelezés szokatlanná teszi, és ha leírva látom, plusz jelentést kap miatta ,A plakáton a címszereplő neve utáni részt egészen apró betűkkel írták ki. A Birdman felirat úgy hatalmasodik az alcím fölé, ahogyan a címszereplőt nyomja össze az egykor eljátszott szuperhős karakter súlya. 

Hasonló a helyzet Roy Andersson 2014-es, Egy galamb leült egy ágra, hogy tűnődjön a létezésről című filmjénél. Elsőre egy igazi művészieskedő címnek tűnik, azonban ha az ember tisztában van a rendező életművével, tudja, hogy valójában ez egy önironikus poén. Andersson filmjei humorosak, de közben jellemző rá a létezésen való tűnődés. Kicsit mintha önmagát parodizálná, mintha a saját gondolatainak a jelentőségét kérdőjelezné meg ezzel a címmel.  

Egy galamb leült egy ágra, hogy tűnődjön a létezésről

A sort még hosszan lehetne folytatni. A cannes-i fesztivál fődíját, az Arany Pálmát elnyerő alkotások közül a thaiföldi Boonmee bácsi, aki képes visszaemlékezni korábbi életeire (2010) büszkélkedhet a leghosszabb címmel, A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt (2013) biztosan bekerült a leghosszabb svéd filmcímek közé, a Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Ford (2007) pedig a western zsáneren belül van ott az élbolyban. Az utóbbi cím amúgy tökéletesen visszaadja Andrew Dominik filmjének elégikus lassúságát. 

Mi a helyzet a magyar filmek címeivel? 

Nem idegen a kacifántos címek adása a hazai filmesektől sem. Sokunknak a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan (2016) ugrik be elsőként – amit amúgy mindenki VAN-ként emleget –, ha hosszú és különleges címekről van szó, de Reisz Gábor filmje csak a jéghegy csúcsa. Ez a fajta játékosság, úgy néz ki, mindig is jellemző volt a magyar filmesekre. Ott van például a Skorpió megeszi az ikreket reggelire (1992), a Nekem lámpást adott a kezembe az Úr Pesten (1999), a Hosszú futásodra mindig számíthatunk (1969), A másik ember iránti féltés diadala (2000) vagy A halhatatlan légiós - akit csak péhovárdnak hívtak (1970), hogy csak néhányat említsek. 

Nekem lámpást adott a kezembe az Úr Pesten

De, hogy ne csak a régen elmúlt huszadik századból idézzek, az elmúlt évtizedben is olyan címekkel találkozhattunk a mozik folyosóján, mint a Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) (2018), az Anyám és más futóbolondok a családból (2015), a VAN, illetve Horvát Lili sikert sikerre halmozó 2020-as Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre (2020) című szerelmi drámája, amelynek az összes eddig említett magyar filmnél hosszabb címe van - 47 karakterből áll.

“Halász Péterék színházi csoportja a dohány utcai lakásszínházban készített egy előadást ezzel a címmel 1972-ben. Amikor megírtam a forgatókönyvet, eszembe jutott: olyan, mintha ez a szép és enigmatikus cím a kivonata lenne a mi történetünknek. Így hát elkértük a felhasználási jogát”mesélte a rendező a Filmhunak, hogy hogyan talált rá a címre.

Lili azt is elárulta, hogy eredetileg francia filmnek képzelte el, és akkor az egyik párizsi pályaudvar nevét kölcsönvéve Gare du Nordnak hívta volna. Azt hiszem, megegyezhetünk abban, hogy a magyar cím jobb.

Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre

Arra a kérdésre könnyű felelni, hogy melyik a leghosszabb című, Oscar-jelölt magyar film. A Testről és lélekről Enyedi Ildikótól. Nehezebb feladat azt kideríteni, hogy az összes hazai film közül melyik viseli a leghosszabb nevet. Varga Ferenc a Felkészülés kapcsán tavaly ősszel tette fel a kérdést Twitteren, és rolo, vagyis Erben Roland sietett a segítségére. Az NFI adatbázisából dolgozott, a címek rangsorolása után arra jutott, hogy a 9. leghosszabb címe van a Felkészülésnek. 

Roland szerint a győztes Schiffer Pál filmje lett, az Elektra Kft. avagy: Bevezetés a kapitalizmus politikai gazdaságtanába a maga 63 karakterével. Érdekes, hogy Horvát Lili szerelmi történetén kívül az összes listán szereplő cím vagy dokumentum-, vagy ismeretterjesztő filmhez tartozik. Sokszor lehet olyan érzésünk, mintha egy tanulmány borítóját olvasgatnánk, amikor ilyen címekkel találkozunk.

Jacques ámokfutása, avagy mikor veszítjük el bizalmunkat önmagunkkal szemben?

Megkerestük Rolandot, a toplista összeállítóját, aki elmondta, az adatbázis nem teljes, így nem lehet biztosan kijelenti, hogy az Elektráé az első hely. És valóban, találtunk egy még hosszabb címet: Horesnyi Máté METU diplomafilmjét úgy hívják, hogy Jacques ámokfutása, avagy mikor veszítjük el bizalmunkat önmagunkkal szemben?, és ez bizony 69 karakter.

Ezek a címek, hiába nehezen megjegyezhetőek, paradox módon mégis emlékezetesek maradnak. Speciálisak és össze nem téveszthetőek, összességében jó lehetőségnek tűnik rendezőként ezt az utat választani, még akkor is, ha a mozijegyre végül nem fér majd ki teljesen a cím, és egymás közt rövidített formában emlegetjük majd őket.

A cikk írásában Varga Dénes is közreműködött.

Címlapfotó: VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan