1930-ban megfordult az Újpestnél, majd egy eredményes futballkarrier után vonult vissza az aktív játéktól. A magyarországi Kelebiában telepedett le, ahol feleségül vette diákkori szerelmét, Szász Magda mellúszót és a Levente Sportegyesület vezetője és edzője lett. 1948-ban összetűzésbe keveredett a kommunistákkal. Az Andrássy út 60-ban megkínozták, sérüléseibe hazatérte után belehalt. A hatalom még az még az emlékét is igyekezett eltörölni. Tragikus haláláról a rendszerváltás előtt családja is alig mert beszélni.
.jpg)
Az FTC csapata 1929-ben egy Dél-Amerikába tartó hajón, Siflis Géza a felső sorban balról a negyedik / Fotó: Magyar Szó
“Egy erősen homályba veszett emberi sors és korának történetéről van szó. A Ferencváros sikeres, népszerű kapusa volt, fiatalon 1948. őszen halt meg Kelebián, az ÁVH súlyos bántalmazásai következtében” – mondta el Siflis Zoltán dokumentumfilm-rendező, akinek olyan Délvidéken készült alkotások fűződnek nevéhez, mint a balkáni–jugoszláviai háborúkat a magyar kisebbség szempontjából bemutató Örvényben és a filmművészet helyi úttörőiről szóló A kamerás emberek.
Korábbi munkáihoz hasonlóan A kapus halála című filmjében is van személyes szál, Siflis Zoltán ugyanis harmadágon a hajdani futballista unokaöccse. “Családi összejöveteleken rokonoktól, szüleimtől sokszor hallottam a család büszkeségéről, Siflis Géza nemzetközi téren is ismert kapus különös és tragikus történetéről. Azt jegyeztem csak meg, hogy közel Szabadkához, a határ túloldalán, a magyar Kelebián van eltemetve” – idézte fel a rendező.
Siflis Zoltán rendező / Fotó: Pannon RTV
Siflis Géza utolsó éveiről hajdani sportegyesületének jelenlegi vezetőjétől szerzett tudomást: “Kovács Marcell e-mailben keresett meg azzal a kérdéssel, hogy nem állok-e rokonságban Siflis Gézával. Kutatást végzett az egyesület történetéről, ennek részeként alaposan feltérképezte Siflis Géza Kelebián töltötte utolsó éveit, megtalálta elhagyatott, ápolatlan sírját, sőt alapítványi támogatással tervezik síremlékének felújítását is. Meghívott, hogy a család nevében vegyek részt az évenként megtartandó koszorúzáson. Ettől kezdve évente többször is találkoztunk, alapos feltáró munkájának köszönhető, hogy részletesen megismerhettem Siflis Géza történetét.”
A kapus halála tényfeltáró, egyben ismeretterjesztő dokumentumfilmnek készül, a rendező a Siflis Gézával kapcsolatban fellelhető archív anyagokat is beépíti a filmbe. “Nagy szerepet szánok a családi és a közarchívumokban megőrzött, fellelhető fotók, korabeli újságcikkek, szerencsés esetben máig megőrzött archív sportfilm felvételeknek, amelyek valamelyik országos, vagy nemzetközi mérkőzésről készülhettek.”
Siflis Géza felújított síremléke Kelebián
A film struktúrájáról elmondta: “Kétféle nézőpontból, illetve idősíkon ismerjük meg Siflis Géza sport- és magánéletét. Egy múltbéli és egy jelenkori szekvencia foglalja keretbe a történetet, természetesen beleszőve a családban róla fennmarad kevéske történeteket is.” A rendező és Kovács Marcell mesélőként a kamera előtt is szerepelnek, megszólaltatják az adott időszakot kutató magyarországi és vajdasági sporttörténészeket, és azokat a szabadkai és magyarországi hozzátartozókat, akik az emlékezetükben történeteket őríznek Siflis Gézáról.
“A végén megszületendő anyag valamelyest saját létrejöttét is dokumentálja, amely Siflis Géza portréjának megrajzolása mellett, közvetve megmutatja azt az utat, amelyet megteszünk a fokozatos feltárás során” – tette hozzá a rendező.
A film operatőre Kovács Róbert és Szarapka Szabolcs, vágója Miskolci Rolland, hangtechnikusa Nagy Gergely, gyártás és felvételvezetője Brasnyó Szilvia. Mindannyian a szabadkai székhelyű Pannon RTV munkatársai. A kapus halála a Nemzeti Filmintézet 6 millió forintos támogatásával készül, producere Czutor György. A forgatás idén májusban indul, Magyarországon és Szerbiában, a Délvidéken fognak dolgozni.
A bemutatót 2023 tavaszára tervezik.
