A sorozatban helyet kapnak nagy rendezők remekművei: Akira Kuroszava talán legkevésbé japán filmje, az Álmok, a kortárs angol film egyik legerősebb karakterének, Mike Leigh-nak a megértés nehézségeit boncoló műve, a Titkok és hazugságok. Digitális technikai bravúrral négy párhuzamos történetet vetít elénk Mike Figgis Time Code-ja.

Klasszikus életrajzi film, Roberto Faenza munkája, a Lélekszakadva. Jung és fiatal páciense - a későbbi sztálini Szovjetunióban - a híres Fehér Iskolát működtető és a náci megszállás áldozatává váló Sabina Spielrein szenvedélyes szerelmét rekonstruálja nemrég felbukkant levelezésük alapján.

A XIX. század végébe, New York arisztokráciájának köreibe visz el Martin Scorsese filmje, Az ártatlanság kora. A nagyszerű színészek: Daniel-Day Lewis, Michel Pfeiffer, Vinona Ryder által megrajzolt háromszögben a képmutató beilleszkedés és a formabontó öntörvényűség konfliktusa bontakozik ki.

Socrsesével személyesen is találkozhatnak szeptemberben a nézők az m2-n. Az olasz származású rendező egy 4 részes dokumentumfilmben vall arról, mit is jelentett neki az olasz film. Az Itáliai utazásomból szeptember 7-14-én megtudhattuk, hogyan került kapcsolatba gyerekként Rossellini, de Sica, Visconti, Fellini mozijával, s hogyan segítették ezek a filmek nemcsak abban, hogy jobban megértse családja, szülei, nagyszülei identitását, hanem abban is, hogy sémák nélkül, a valóság tiszteletben tartásával közeledjen a filmezéshez. Scorsese izgalmas elemzéseihez négy klasszikus olasz filmet is társítottunk: Rossellini Németország nulla év, Visconti: Megszállottság, De Sica Fiúk a rács mögött, Fellini Országúton című alkotását.

De Sica filmje, 1946-ban elsőként kapott nem angol nyelvű filmként Oscar-díjat, egyben televíziós ősbemutató is.
Program:

Szeptember 24.: Az ártatlanság kora (amerikai játékfilm, 1993.)
Eredeti cím: The Age of Innocence.
Írta: Martin Scorsese, Jay Cocks - Edith Warton regénye nyomán. Fényképezte: Michael Ballhaus. Zene: Elmer Bernstein. Rendező: Martin Scorsese.
Szereplők: Newland Archer - Daniel Day-Lewis, Ellen Olenska - Michelle Pfeiffer, May Welland - Winona Ryder, Larry Lefferts - Richard E. Grant, Sillerton Jackson - Alec McCowen, Mrs. Welland - Geraldine Chaplin, Regina Beaufort - Mary Beth Hurt, Monsieur Riviere - Jonathan Pryce.
Newland Archer nem sokkal eljegyzése után megismerkedik menyasszonya rokonával, a kétes hírű Ellen Olenska bárónővel. Archer, a helyi előkelő társaság megbecsült tagja saját társadalmi rangját használja arra, hogy helyreállítsa az asszony megtépázott hírnevét. Azonban az idő múlásával egyre erősebb vonzalom ébred benne az asszony iránt, egyre jobban tetszik neki az, ahogyan Ellen szembeszáll a társasági illemmel és a képmutatással. Amikor Newland felismeri saját érzelmeit, úgy dönt, sietteti May Wellanddal kötendő esküvőjét, ám mégis bevallja Ellennek, hogy mit érez iránta. Az asszony tisztában van Newland társadalmi helyzetével, és tudja, mit jelentene számára egy kompromittáló viszony…
(Szerkesztő: Lajos Géza.)

Október 15.: Lélekszakadva (olasz-angol játékfilm, 2003.)
Eredeti cím:Prendimi l'anima / The Soul Keeper.
Írta: Giampiero Rigosi, Hugh Fleetwood, Elda Ferri, Roberto Faenza, Alessandro Defilippi, Gianni Arduini. Fényképezte: Maurizio Calvesi. Zene: Andrea Guerra. Rendező: Roberto Faenza.
Szereplők: Jung - Iain Glen, Sabina - Emilia Fox, Fraser - Craig Ferguson, Emma Jung - Jane Alexander. Magyar hangok: Szinetár Dóra, Dunai Tamás, Haumann Petra, Dobránszky Zoltán.
1905-ben egy 19 éves lány Oroszországból irtózatos állapotban érkezik meg a zürichi pszichiátriai kórházba. A lány a hisztéria különböző formáival és étkezési zavarokkal küzd. A fiatal orvos, Carl Gustav Jung a szárnyai alá veszi, és elsőként végzi el rajta tanára, Sigmund Freud pszichoanalitikai kísérletét. Beszélgetéseik és a terápia során szenvedélyes szerelemre lobbannak egymás iránt. A film a szerelem és szenvedély sodrását, test és lélek lendületét tárja a nézők elé.
(Szerkesztő: Csantavéri Júlia.)

Október 29.: Timecode (amerikai játékfilm, 2000.)
Eredeti cím: Time Code
Rendező: Mike Figgis.
Szereplők: Stellan Skarsgard, Saffron Burrows, Salma Hayek, Kyle Maclachlan.
Kilencven perc négy hollywoodi lakos életéből. Emma a pszichológusához megy, és elhatározza, hogy elválik férjétől, Alextől, a menő filmproducertől. Alexnek rossz napja van: házassága zátonyra futott, meghallgatásokkal és hatalmas egókkal zsúfolt nap vár rá az irodájában. Rose, a sztárjelölt, aki bármit megtenne egy szerepért, Alexszel flörtöl, de amikor nyilvánvalóvá válik, hogy ő már nem tud segíteni neki, figyelmét a film rendezőjére irányítja. Eközben Rose féltékeny szeretője rejtett mikrofont helyezett a lány ruhájába, így tanúja mindennek, amit Rose tesz azért, hogy színésznő legyen. Mindez egy időben történik egy négy részre osztott vásznon. A négy főhős mindegyike a vászon egy-egy sarkát uralja, és a néző döntheti el, melyik cselekményszálat követi a négyből: segíti őt ebben a hangsáv, ami mindig a vászon egyik részéről a másikra irányítja a figyelmet. A színészek végleges forgatókönyv nélkül dolgoztak, a dialógusokat improvizálták. A film technikai bűvészmutatvány - a négy történet mindegyikét vágás nélkül, egyetlen beállításban vették fel (!) és egymással szinkronban kellett futniuk. Emellett a Time Code érdekes DV (digitális video) kísérlet is, amely a médium technikai lehetőségeit okosan használja fel, trükkök nélkül.
(Szerkesztő: Lajos Géza.)

November 5.: Álmok (japán-amerikai játékfilm, 1990.)
Eredeti cím: Yume / Akira Kurosawa's Dreams.
Rendező: Akira Kuroszava.
Álmainkban mindannyian öntudatlan és eredeti rendezők vagyunk. Egy embernek megadatott, hogy álmait filmre vigye. Nemrégen távozott az élők sorából Kuroszava, aki a keleti ember érzékenységével gazdagította a filmművészet látásmódjait. Nyolc álom, nyolc zabolátlan érzet, akár a tudatalattink - egymásra épülnek, titokzatos szereplői a rendező életének és az emberiség emlékeinek megtestesítői. Ha selyemgombolyagot kéne adnunk, hogy vezessen és ne vesszünk el ebben a finom útvesztőben: ember és természet kapcsolatáról álmodott és rémeket látott sokszor az atomtámadástól sújtott ország fia. (HBO)

November 12.: Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén (spanyol játékfilm, 1988.)
Eredeti cím: Mujeres al borde de un ataque de nervios / Women on the Verge of a Nervous Breakdown.
Írta és rendezte: Pedro Almodóvar (Jean Cocteau színműve alapján). Fényképezte: José Luis Alcaine. Zene: Bernardo Bonezzi.
Szereplők: Pepa Marcos – Carmen Maura – Almási Éva, Carlos – Antonio Banderas, Lucía – Julieta Serrano, Marisa – Rossy de Palma, Candela – Maria Barranco. Magyar hangok még: Tábori Nóra, Kiss Mari, Spilák Klára, Pusztaszeri Kornél, Grúber Hugó, Básti Juli.
Az európai film élvonalába tartozó spanyol rendező, Pedro Almodóvar a képtelen helyzetek teremtésének mestere. Filmjében egy színésznő, Pepa, magánélete, de mondhatnánk úgy is: lakása áll a középpontban. Egy szép, madridi, tetőteraszos lakás, ahol Pepa élettársával lakott együtt, amíg kapcsolatuk nem futott zátonyra. A férfi igen rosszul időzíti a szakítást, ugyanis az asszony gyereket vár tőle. Pepa, miközben mindent megtesz, hogy kinyomozza a csalfa féri hollétét, az idegösszeomlás szélére jut. A lakásban viszont egyre-másra tűnnek fel hasonló problémákkal küszködő lányok, asszonyok.
(Szerkesztő: Csantavéri Júlia.)

Martin Scorsese olasz filmtörténete és a hozzákapcsolódó játékfilmek
Szeptember 7-14.: Itáliai utazásom  - Martin Scorsese olasz filmtörténete, 4/1-2. amerikai-olasz dokumentum-sorozat, 2000.)
Írta: Martin Scorsese, Kent Jones, Raffaele Donato, Suso Cecchi D'Amico. Rendező: Martin Scorsese.
Szereplő: Martin Scorsese - Berzsenyi Zoltán
A világhírű rendező nagyszülei még a 900-as évek legelején vándoroltak ki Szicíliából Amerikába. A már igazi amerikainak született kisfiú gyermekkorát New York olasz negyedében tölti, ahol az Elisabeth Street két oldalán még mindig jól elkülönülve élnek az Olaszország különböző tájairól származó családok. A péntekenként a televízióban sugárzott olasz filmek nemcsak abban segítik, hogy jobban megértse, honnan is származik valójában, de megindítják a fantáziáját és döntően befolyásolják a filmről alkotott felfogását is. Személyes filmtörténetének ebben az első részében Giovanni Pastrone, Alessandro Blasetti, Roberto Rosselllini világáról beszélt.
A 40-es évek közepétől egy bő évtizeden át a világ az olasz filmművészetre, a neorealizmus nagy rendezőire figyel. Rosselllini mellett Vittorio De Sica lesz az, akinek a nevét Scorsese is nagyon hamar megtanulja. Persze azt ő is csak később rakja össze, hogy a Mussolini idejében készült „fehér telefonos” vígjátékok szívdöglesztő szépfiúja ugyanaz az ember, aki a rózsaszínű álmoknak olyan keményen ellentmondó filmeket rendezte, mint a Biciklitolvajok, vagy az A sorompók lezárultak.
(Szerkesztő: Csantavéri Júlia.)

Szeptember 14.: Fiúk a rács mögött (olasz játékfilm, 1946.)
Eredeti cím: Sciusciá/ Shoe Shine.
Írta: Cesare Giulio Viola, Adolfo Franci, Sergio Amidei, Cesare Zavattini. Fényképezte: Anchisi Brizzi. Zene: Alessandro Ciccognini. Rendező: Vittorio de Sica.
Szereplők: Pasquale Maggi - Franco Interlenghi - Berzsenyi Márton, Giuseppe Filippucci - Rinaldo Smordoni - Czető Ádám.
A háború sújtotta Nápoly a helyszíne a De Sica - Zavattini szerzőpáros e korai alkotásának, amely a legjobb külföldi filmnek kijáró Oscar-díjat is elnyerte. Kisfiú főhősei, Pasquale és Giuseppe igazi jó barátok, sőt, munkatársak is, mert cipőpucolóként keresik a kenyerüket. Pasquale, az idősebbik, árván maradt a háborúban, és most Giuseppééknél húzza meg magát, akinek a szülei szintén a gyerekek által keresett pénzből élnek. Nehéz sorsukon kívül a két fiút egy közös álom is összeköti: egy fehér lovat szeretnének vásárolni maguknak...
(Szerkesztő: Csantavéri Júlia.)

Szeptember 28.: Itáliai utazásom - Martin Scorsese olasz filmtörténete, 4/3. (amerikai-olasz dokumentum-sorozat, 2000.)
Eredeti sorozat: My voyage to Italy / Il mio viaggio in Italia.
Írta: Martin Scorsese, Kent Jones, Raffaele Donato, Suso Cecchi D'Amico. Rendező: Martin Scorsese.
Rossellini és De Sica mellett a neorealizmus harmadik fontos alakja az arisztokrata származású Luchino Visconti volt. Bár az ő hatalmas életműve később jócskán elkanyarodott a neorealizmus világától, ekkor született filmjei óriási mértékben hozzájárultak a filmes gondolkodás fejlődéséhez. Visconti művészetének gazdag szövetéből Scrosese azt az erős zenei érzéket emeli ki, amellyel Visconti képes volt operai megkomponáltságot kölcsönözni a csavargó és a fogadósné drámai szerelmének vagy éppen a szicíliai szegény halászok küzdelmeinek éppen úgy, mint az arisztokrata Serpieri grófné árulásának.
(Szerkesztő: Csantavéri Júlia.)

Szeptember 28., 22.06.: Megszállottság (olasz játékfilm, 1943.)
Eredeti cím: Ossessione.
Írta: Gianni Puccini, Giuseppe De Santis, Mario Alicata, Luchino Visconti Michel Caine A postás mindig kétszer csönget című regénye alapján. Fényképezte: Domenico Scala, Aldo Tonti. Rendező: Luchino Visconti.
Szereplők: Giovanna - Clara Calamai - Madarász Éva, Gino - Massimo Girotti - Epres Attila.
Visconti és barátai ebben a filmben „olaszosították” az amerikai regényt. A végzetes szerelmi dráma hátterét a Pó völgyének félig még paraszti világa és a 40-es évek eleji síkvidéki városok, Ancona és Ferrara fényei és árnyai adják. Az országút menti csehóhoz - amelyet az idősödő Bragana és szép fiatal felesége, Giovanna vezet - egy teherautó és egy csavargó érkezik. Gino és az asszony között azonnal erős érzéki vonzalom ébred, s mivel a férfi megszokta, hogy úgy  vegye a dolgokat, ahogy az élet hozza, hamarosan jól megértik egymást. A háromszög azonban egyre jobban nyomasztja mindkettőjüket...
(Szerkesztő: Csantavéri Júlia.)

Október 5., 2030: Itáliai utazásom - Martin Scorsese olasz filmtörténete, 4/4. (amerikai-olasz dokumentum-sorozat, 2000.)
Eredeti sorozat: My voyage to Italy / Il mio viaggio in Italia.
Írta: Martin Scorsese, Kent Jones, Raffaele Donato, Suso Cecchi D'Amico. Rendező: Martin Scorsese.
A neorealizmus rövid tündöklése után az olasz filmművészet diadalútja még hosszan eltartott. Ez elsősorban olyan eredeti és minden szempontból új nyelvet beszélő rendezők feltűnésének volt köszönhető, mint Michelangelo Antonioni és Federico Fellini. Bár merőben más eszközökkel, de mindketten az ember belső világa felé fordultak. Azt mutatták meg, mi zajlik a konszolidálódó társadalomban a régi értékeket és érzelmeket egyre inkább távolinak és megfoghatatlannak érző férfiak és nők lelkében. A Kaland és Az édes élet után már senki sem forgathatott filmet úgy, mint annak előtte.
(Szerkesztő: Csantavéri Júlia.)

Október 5., 22.00: Országúton (olasz játékfilm, 1954.)
Eredeti cím: La strada.
Írta: Federico Fellini, Ennio Flaiano, Tullio Pinelli. Fényképezte: Carlo Carlini, Otello Martelli. Zene: Nino Rota. Rendező: Federico Fellini.
Szereplők: Gelsomina - Giulietta Masina - Kéri Kitty, Zampanó - Anthony Quinn - Újlaki Dénes, Bolond - Richard Basehart - Rátóti , Zoltán.
Zampanó, a vidéket teherautón járó mutatványos, pénzen veszi meg az együgyű Gelsominát, hogy ellásson körülötte mindent, ami egy asszony feladata, az úton társa, a mutatványok közben kisegítője legyen. Gelsomina félelemmel vegyes beletörődéssel fogadja el új helyzetét, s a faluról falura tartó utazás során különös kapcsolatot alakít ki a gazdájával. Amikor összetalálkoznak egy igazi cirkusszal, Gelsominát elbűvöli az a zajos, színes világ és egy barátot is talál a társulatban, a kötéltáncost, akit a többiek csak Bolondnak neveznek.
(Szerkesztő: Csantavéri Júlia.)