Filmes ház
Terepszemle a Ráday utcában, célpont: a Filmes Ház. Egyelőre kong az ürességtől, de ez már nem sokáig marad így, ha a híreknek hinni lehet. „Már régóta hiányzott a szakmának egy találkahely, egy központ, ahova be lehet sétálni egy musztert megnézni, vagy csak simán kaszinózni, eldumálni erről-arról”- vázolta fel Kabdebó György a Filmes Ház alapkoncepcióját.
Még több magazin
magazin
A rozsdás kapcsolatok mindig a szeméttelepen végzik
Kritika a Robotálmok című filmről
A régi barátok olyanok, mint az exek: volt köztetek valami, de már nem emlékszel pontosan mi, és nehéz róla beszélni. Az idő torzít, megszépít, de…
tovább
magazin
Van valami közös ezekben az osztrák és magyar diplomafilmekben
FreeSZFE VS Filmakademie Wien
Boldog-e egy színésznő a Berlinale vörös szőnyegén? Mi történik, ha egy muzulmán kamaszlány leveszi a kendőjét? Megváltoznánk, ha más anyagi…
tovább
Breier Ádám első nagyjátékfilmje egyszerre nevetett és ríkat meg, miközben egy sokak számára ismeretlen világba kalauzol el. Ha csak egy kellemes vasárnap délutáni családi dramedy lenne, akkor is szeretnénk, de a Lefkovicsék gyászolnak ennél sokkal többet ad és fontos űrt tölt be a magyar filmek között.
Filmhu podcast #87: Szabó Kimmel Tamás
Filmhu podcast #86: Breier Ádám
Három pasi és a nagy córesz – végre láthatóvá válik a 21. századi magyar zsidó sors
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dosszié