Feledy szerint, bár a kiállítás nagyobb hírverést érdemelt volna, így is értékelendő az esemény, hisz bemutatja milyen, sokoldalú személyiségek dolgoznak a magyar filmszakmában.
Feledy először a nyáron elhunyt Schäffer Juditról (Húsz óra, Isten hozta, őrnagy úr!, Pendragon legenda) emlékezett meg, aki pár nappal ezelőtt lett volna 79 éves. Nemcsak Schäffer művészi szintű jelmezterveit és jelmezeit méltatta, hanem emberi kvalitásait is.
Schäffer Juditnak komoly szerepe volt a hatvanas-hetvenes évek magyar jelmeztervezői iskolájának kibontakozásában. A kiállításon mindenki megbizonyosodhat elegáns formakultúrája és karakterfestő készsége felől. Láthatunk ruhaterveket és a megvalósult ruhaalkotásokat is a Pesti felhőjáték című filmből.
A kiállításon a legnagyobb számban Bertalan Tivadar és Morell Mihály alkotásai szerepelnek.
A 98 éves Morell Mihály (Ének a búzamezőkről, Pacsirta, Tizedes meg a többiek, Szindbád, Dögkeselyű) maga is jelen volt a megnyitón. Feledy elárulta, hogy a progresszív gondolkozású Morell festői munkássága csupán 15 évvel ezelőtt kezdődött, addig inkább a szobrászattal foglalkozott. Továbbá sajnálja, hogy a képek egy paravánon, öt centire egymástól lógnak, mert igazából külön-külön érvényesülne a festmények szorongató, spirituális világa. A képek témája a természet, erre utalnak a címek is: Vihar, Sziklás tengerpart, Örvény című alkotásokkal találkozhatunk. Morell szobrait is láthatjuk, többek között olyan híres magyar rendezők portréit, mint például Bán Frigyes, Szász Péter vagy Szőts István.
Miután mind a négy alkotót méltatta, Feledy Balázs egy Bertalan Tivadar idézettel fejezte be a nyitóbeszédét, mert a gondolat mind a négy alkotóra illik: „A művészet nem alkotás, a teremtés az Isten dolga. A művészet keresés, felfedezés.”