Filmcím: Kovács-Krónika
Rendező(k): Kovács László

Twitter: "Kik voltak a szüleink? Háború, államosítás, élet egy fedél alá kényszerülve, népművészeti mozgalom, Kossuth-díj, - szerelem a síron túl is… "

A film a Filmhéten.

1. Melyik élő vagy holt rendezőnek mutatnád meg a filmed?
De jó lenne, ha Mesteremnek, Zolnay Pálnak megmutathatnám… Tőle tanultam a dokumentumfilmezést, nem a technikát, mert ahhoz nem értett – bár mindig tudta, hogy kik a legjobb szakemberek, akikre nyugodtan rábízhatja filmje sorsát – hanem az emberek megnyitásának művészetét. Akkora bizalmat tudott ébreszteni, hogy olyanok, akikkel a kamera előtt találkozott először, életük legféltettebb titkait gyónták meg, mert ezzel feloldozást tudott adni nekik.    

2. Melyik a kedvenc képed / mondatod a filmben?
A családi Krónika-mesélő, Kovács Géza öcsém mondja: „Apám sírjánál álltunk Édesanyával, amikor odajött egy bácsi és azt mondta: engem Kovács László tanított, ő faragott embert belőlem... És akkor arra gondoltam, jónak lenni jó…”  

3. Mi volt a legemlékezetesebb élményed a forgatás alatt?
Szívesen emlékezek arra, hogy Apánk, a Galga-mente Kossuth-díjas népművelőjének emléktábla koszorúzására évről-évre rengeteg ember jön el még negyven-ötven év után is… De a legmeghatóbb élmény a film televíziós adása után ért bennünket. Amerre jártunk, mindenütt meghatott emberek szorongatták a kezünket, gyönyörű emaileket, Facebook-üzeneteket kaptunk. Mert kiderült, hogy a mi személyes emlékezésünk a szüleinkre sokakban megrezdített egy húrt, és mindenkinek eszébe jutott az eltávozott édesanyja, édesapja. Az lenne a jó, ha minden család elővenné a régi fotókat, a mamáktól-papáktól megkérdeznék a családi történeteket, amíg nem késő…

4. Mit nézel meg biztosan a saját alkotásodon kívül a Filmhéten?
A legnehezebb kérdés. Legszívesebben mindent megnéznék, két kanállal szeretném enni a filmeket, napi nyolc órában, fejszédülésig, szemkáprázásig, ahogyan olyan fesztiválon lehet, ahol a versenyzőknek szabadkártyájuk van. De most szelektálni kell. A régebbi játékfilmekkel jól állok, alig van pótlandóm. Az újakat előbb-utóbb megnézhetem, remélem, a tévében. A dokumentumfilmeket és az ismeretterjesztőket fogom megcélozni, azért ezek közül is láttam már remekeket, mint például Zsigmond Dezső, Mispál Attila barátaim munkáit. Megnézem feltétlenül Almási Tamás, Erdélyi János, Gulyás János, Domokos János filmjeit. Ha lesz katalógus, keresni fogom a fiatalokat. Fájdalmam, hogy a kisjátékfilmekre kevés időm marad, pedig a friss szelek többnyire ebből az irányból szoktak fújni…

 

Filmcím: Égjen inkább az olajmező...
Rendező(k): Kinyó Ferenczy Tamás

Twitter: "A film az '50-es évek nehézipari fellegváraként emlegetett Lovászi, Nagylengyel lakóinak, a zalai olajmunkások eddig alig ismert forradalmának eseményeit vázolja fel."

A film a Filmhéten.

1. Melyik élő vagy holt rendezőnek mutatnád meg a filmed?
Sára Sándor

2. Melyik a kedvenc képed / mondatod a filmben?
"Ennyi idő eltelt, és még mindig ilyen félelemben élünk."

3. Mi volt a legemlékezetesebb élményed a forgatás alatt?
A Lovászi Kultúrház "feelingje", ahol az '50-es évek óta megállt az idő; és néhány ember máig vállalt sztálinista nézete.

4. Mit nézel meg biztosan a saját alkotásodon kívül a Filmhéten?
Engedem, hadd menjen

 

Filmcím: A boldog festő – Müller Árpád
Rendező(k): Dombrovszky Linda

Twitter: "A boldog festő nem akar divatos lenni, hogy soha ne menjen ki a divatból.  Boldog képeket szeret festeni. 45 évesen azonban örökre elalszik."

A film a Filmhéten.

1. Melyik élő vagy holt rendezőnek mutatnád meg a filmed?
Huszárik Zoltánnak megmutattam volna.

2. Melyik a kedvenc képed / mondatod a filmben?
A nőknek azért nem festek szemet, mert a nők szemtelenek.

3. Mi volt a legemlékezetesebb élményed a forgatás alatt?
A film zárósnittje: amikor egy alpesi hegyi panoráma szép lassan ködbe vész, elfehéredik, és meghal a kép... olyan szimbolikus volt, hogy muszáj volt a legméltóbb helyre rakni.

4. Mit nézel meg biztosan a saját alkotásodon kívül a Filmhéten?
Mindent, amire el tudok jutni, és még nem láttam.

 

Filmcím: Ólomkapu
Rendező(k): Gilberto Martinelli

Twitter: "Egy eszme és egy doktrina között az a különbség, hogy az egyik alakítja a történelmet, a másik meg keresztezi azt."

A film a Filmhéten.

1. Melyik élő vagy holt rendezőnek mutatnád meg a filmed?
Mel Gibson

2. Melyik a kedvenc képed / mondatod a filmben?
"Az igazság, ami keres téged, birtokol és aztán szabadon hagy! Szabadon, hogy összeroskadj az üldözőid előtt, hogy engedelmeskedj a szembenállóknak. Szabadon azért is, hogy keresd az áldott Igazságot, amely soha nem ellenkezik, hacsak nem maga miatt." (Mindszenty József)

3. Mi volt a legemlékezetesebb élményed a forgatás alatt?
A kínzásokról szóló visszaemlékezések, de nem akartam beletenni a filmbe.

 

Filmcím: A város szerelmese: Finta József építész
Rendező(k): Kovács László

Twitter: "Ki az, akinek épületei meghatározzák Budapest arculatát? Mert modern lenni, kipróbálta a high-tech-et és a posztmodernt. Mindig más, mindig új. "

A film a Filmhéten.

1. Melyik élő vagy holt rendezőnek mutatnád meg a filmed?
Sára Sándor megtisztelt azzal, hogy megnézte a portrét, és a rá jellemző balladai tömörséggel csak annyit mondott: „Ez a film rendben van…” Sára meg is szólal a filmben, Finta grafikus műveinek kiállításán mondja el, hogy a paraszti világ vizuális tisztasága mindkettőjükre hatott. ”Mi mind a ketten onnan származunk és nem felejtettük el, hogy honnan jöttünk…” - mondja.

2. Melyik a kedvenc képed / mondatod a filmben?
Finta mondja „A Dunát és Budapestet is imádom. Bárhová megyünk a világba, Párizsba, Rómába, Firenzébe, akárhová a feleségemmel együtt, mindig nagyon jó hazajönni. Pestre mindig nagyon jó hazajönni…”

3. Mi volt a legemlékezetesebb élményed a forgatás alatt?
Amikor például felmentünk a Westend tetejére, és rácsodálkoztunk a park kedves kis zugaira, vagy amint a Rendőrpalota mértani üveghasábjai egymást tükrözték a felkelő Nap fényében, vagy a BME informatikai épületének játékkockáit fedeztük fel a kamerával. Olyan részletekre csodálkoztunk rá Finta József mester munkáiban, amelyek mellett máskor elrohanunk. És mindezt egy földön járó, közvetlen művész társaságában, aki derűsen emlékezik vissza a régi küzdelmekre, amelyekben akár infarktust is lehetett kapni.

4. Mit nézel meg biztosan a saját alkotásodon kívül a Filmhéten?
A legnehezebb kérdés. Legszívesebben mindent megnéznék, két kanállal szeretném enni a filmeket, napi nyolc órában, fejszédülésig, szemkáprázásig, ahogyan olyan fesztiválon lehet, ahol a versenyzőknek szabadkártyájuk van. De most szelektálni kell. A régebbi játékfilmekkel jól állok, alig van pótlandóm. Az újakat előbb-utóbb megnézhetem, remélem, a tévében. A dokumentumfilmeket és az ismeretterjesztőket fogom megcélozni, azért ezek közül is láttam már remekeket, mint például Zsigmond Dezső, Mispál Attila barátaim munkáit. Megnézem feltétlenül Almási Tamás, Erdélyi János, Gulyás János, Domokos János filmjeit. Ha lesz katalógus, keresni fogom a fiatalokat. Fájdalmam, hogy a kisjátékfilmekre kevés időm marad, pedig a friss szelek többnyire ebből az irányból szoktak fújni…