Beszélgettünk korábbi pályaváltásáról, amelyhez egy kicsit köze volt a Filmhunak is, ugyanis egy kommentháborúban figyelt fel rá egykori szerkesztőnk, aki megkereste és felhívta a figyelmét egy kritikaíró pályázatra. Anyaggal ugyan nem nevezett, viszont elkezdett érdeklődni a filmes írás iránt és magyartanári állásából továbbállva az SZFE-n találta magát Németh Gábor és Báron György osztályában. Ekkor derült ki, hogy nem ő az első filmes a családban, fiatalon elhunyt nagyapja Herskó osztálytársaként végzett rendező volt, nagymamája pedig gyártásvezetőként dolgozott.
Grégory Gadebois és Barabás Bojtorján az Árva forgatásán / Fotó: Barakonyi Szabolcs
Mitől lesz valaki jó casting director? Úgy érzi, az ő esetében ez egy képesség: ráérez, hogy melyik rendezőnek melyik arc lehet érdekes, melyik arcok beszédesek, melyekben érez olyan történetet, komplex világot, ami erős tud lenni a vásznon és szerencsésnek gondolja, hogy a Nemes Jelessel az esetek 99%-ban ugyanazt gondolják a karakterekről. Őt kifejezetten a szakmának az a része érdekli, amikor keresni kell a szereplőket, nem az, amikor gyakran használt színészek között kell válogatni. Éppen ezért többször előfordul, hogy az utcán szólít le embereket egy-egy szerep kedvéért.
Zabezsinszkij beszélt arról is, hogy sokszor a véletlen és az időzítés is nagy szerepet játszik a végleges szereplőgárda kialakításában. Jakab Julit kétszer is úgy választották ki Nemes Jeles alkotásában lévő filmszerepre, hogy végig ott volt az orruk előtt, és csak később jöttek rá, hogy ő lesz az igazi. Az ő esetében magánéleti események is változtattak azon, amit az arcában megláttak, de az Árvában az anyát alakító Waskovics Andreát is eredetileg, korábban egy másik szerepre nézték. A Berendet alakító francia Grégory Gadebois-t nagy találatnak tartja, aki forgatásokon évtizedekig dolgozott rakodó munkásként és csak nyolc éve foglalkozik színészettel: „olyan színt hozott a karakterbe, amit senki más sem itthon és sem külföldön, csak szuperlatívuszokban tudok róla beszélni.” Szeret kevésbé ismert, de izgalmas színészeket beemelni a köztudatba, mint például a Tamást alakító Sándor Soma.
Waskovics Andrea az Árvában / Forrás: Mozinet
Az Árva volt a legnehezebb casting folyamat, amelyben részt vett, mert Kemény Ildikó producer három hónapot adott a szereplők megtalálására. „Abban egyeztünk meg, hogy korlátlan casting időt és nagyobb csapatot is kapok: három hónapon keresztül minden nap 10-14 órán keresztül dolgoztam, miközben tíz külön brigád kereste a gyerek szereplőket budapesti, vidéki és határon túli iskolákban is.” Az Árva főszereplőjét, Barabás Bojtorjánt Román Kató (a Hat hét főhősét alakító színésznő) találta meg, aki Éva asszisztense volt abban az időben. Gyerekszereplők esetében különösen ügyesen kell eljárniuk, mert személyiségi jogok miatt még fotót sem készíthetnek a gyerekekről a szülők engedélyével, így valóban meg kell hozniuk a gyerekek kedvét a forgatáshoz.
Nemes Jeles filmjei a múltban játszódnak, amely még inkább megnehezíti a megfelelő karakterek megtalálását, ugyanis vannak kifejezetten modern arcok, akik nem működnek a régi környezetben és jelmezekben (mint kiderült, nekünk a podcast stúdióban klasszikus arcunk van). „Vannak olyan színészek, akiket imádunk, de behatárolt az arcuk. Ami nem azt jelenti, hogy nem fotogén vagy vonzó, de nagyon egy fajta réteget vagy korszakot hordozza magán.” Az Árva ráadásul a rendező édesapjának, Jeles András gyerekkori történetén alapszik, és bár végül a főhős vonásai és haja hasonlít az eredeti alakra, egyáltalán nem volt cél, hogy a valós szereplők külalakját jelenítsék meg. „Bojtiban volt egy olyan vadság, ami a Jelesben szintén megtalálható, még mindig érezhető ez a tompa feszültség. Ez volt fontosabb.”
Zabezsinszkij szerint az Árva elsősorban a bántalmazás látható és láthatatlan rétegeiről szól. „A bántalmazás nem csak az, ha valakit megütnek, hanem az is, amikor valakinek hazudnak, vagy elhallgatnak előle valamit. Hogyan befolyásolja valakinek az életét, ha permanens hazugságban tartják, és ez mennyire mélyen tudja pusztítani az ember önértékelését. Az érzelmei bántalmazás ott kezdődik, amikor az embert megfosztják a saját valóságától és ez a magyar filmtörténetben nem egy gyakran feldolgozott téma.”
Végül arról is szó esett, hogy most miken dolgozik. Kiderült, hogy Nemes Jelessel már új filmben gondolkodnak, most forgatókönyvíróként is részt vesz a munkában és az Utas és holdvilágot szeretnék filmre vinni. Régi SZFE-s osztálytársával, Csuja Lászlóval a Szelíd után ismét együtt dolgozik majd, készül a Kicsi jó hír című közös filmjük és gondolkodnak egy alkotásban, amit Kulka Jánosra írnának.
A teljes beszélgetés a lenti lejátszóra kattintva és a népszerű podcast alkalmazásokon keresztül hallgatható, a korábbi adások Spotify-on és az Apple Podcast oldalán is elérhetők. Az adás elején és végén Kalmár Pál Hazudik az álom című dala hallható, ami az Árvában is felcsendül.
