1. District 9 - Neill Blomkamp
Az egyetlen tökéletes film a listán. Vicces, akciódús, eredeti, ráadásul egy kommersz filmhez képest meglepően erős társadalmi üzenettel, mindezt cseppet sem tolakodóan. A film 10 percenként váltott stílust, nekem 10 percenként esett le az állam, mégis a film nem esett szét, sőt egyre jobban székhez szegezett. Mindezt egy elsőfilmestől. Ja, hogy Peter Jackson a producer. Neill Blomkamp, Ó hogy dögölnél meg.
2. Becstelen brigantyk –Q.T.
Az év elején látatlanba odaadtam volna neki a legjobb film díjat, de sajnos nem tehetem. Quentin a mester, aki minden műfajt egyesít az art housetól a Zs-kategóriáig nem nagyon tud csalódást okozni. Talán csak egy kis hiányérzetet. Egyre jobban rendez és egyre rosszabbul ír, mert, ha ehhez 10 év kellett, akkor már tényleg öregszik. A Schindler listájától pszichopata nácijától eljutottunk joviális átlagemberhez, aki ugyanazzal a félmosollyal akasztja fel ballonkabátját, mint az áldozatait. Valamiért Christopher Waltz nácija sokkal hihetőbbnek tűnik és ettől még ijesztőbbnek.
3. Az üldöző – Hong-jin Na
A Titanicon láttam idén ezt a koreai filmet, amit egy évvel korábban mutattak be a Cannes-i fesztiválon. Egy kurvákat öldöklő sorozatgyilkost kerget egy strici a monszun idején Szöulban. Én az Oldboy óta nem izgultam így filmen, majd feltéptem a karfákat a Toldiban. Lehet, hogy ezt kéne első helyre tennem. Ha ennyi nem elég, hogy megnézd a filmet, nem érdemes többet írnom.
4. Antichrist – Lars von Trier
Én nem vagyok annyira elájulva Lars von Triertől, de ez a film tényleg jó (a másik kedvencem tőle a Hullámtörés). A 70-es évek botrányfilmjeit idéző (Utolsó tangó, Ördögök) végre nem egy kiáltvány a világ rákfenéi ellen (USA, Európa stb.), hanem egy személyes darab. Lars von Trier vallomása a nőkről, a férfiakról vagy csak saját magáról. Lehet, hogy be kéne csajoznia, de akkor nem csinálna ilyen filmeket. Ráadásul végre nem ő az operatőr, és ha hanyagolná a szándékosan béna vágást, meg a dogmát és bízna saját magában, meg a történeteiben, akkor mindenkinek jobb lenne.
5. Engedj be! - Tomas Alfredson
A vámpírfilmek divatjában ez a film egy ékszer, még napokkal a film megnézése után sem mertem egy szobában maradni a gyermekeimmel, pedig imádom őket. Lassú, hideg, visszafogott és iszonyú hatásos.
6. Fel! - Pete Docter
Megvártam a kritika írásával az Avatar bemutatóját, és meg kell mondanom, hogy az UP! Az év animációs filmje. Talán a legszebb (dialóg nélküli) jelenettel idén, és egy olyan forgatókönyvvel, amiben a főszereplő az első 20 percben eléri célját. Ha nem lenne benne annyi poén a tartalma alapján akár művészfilm is lehetne. Talán nem véletlen, hogy Cannes-ban idén ez volt a nyitófilm.
7. Gettómilliomos - Danny Boyle
Ahogy a főszereplők, úgy a film is esélytelenül indult és mindenkit lenyomott az év elején. Danny Boyle legjobb filmje a Trainspotting óta.
8. Revans - Götz Spielmann
Mi a különbség Kelet-Magyarország és Kelet-Ausztria között. Götz Spielmann szerint semmi. Ugyanolyan kihalt tanyák, reménytelen emberek, ukrán maffiózók és felkapaszkodott kispolgárok, akiknek egyetlen reményük a könnyen szerzett pénz. Ha akarom elhiszem, hogy ez ott is úgy van (NEM!). Egy tipikus bosszúfilm lehetne, de a rendező tudja, amit Magyarországon hajlamosak elfelejteni, hogy a bosszút semmi sem igazolja. Ezért a főhős nem megöli szerelmének gyilkosát, hanem (figyelem SPOILER következik…) felcsinálja a szerelmének gyilkosának feleségét, és lemond a bosszúról. Mert ennél nincs édesebb bosszú…
9. Másnaposok - Todd Philips
Friss arcok, jó poénok, és viszonylag eredeti történet, tehát minden, ami egy jó komédiához kell. De a legjobb a végefőcím, ami alatt láthatjuk a legénybúcsún készült képeket. Oltári…
10. Star Trek - J. J. Abrams
Nem vagyok egy nagy Start Trek rajongó, de nálam ez a film volt az év blockbustere. Van benne valami iszonyatos nyolcvanas évek érzés a retro nosztalgia nélkül. Ha behunyom a szemem, akkor újra a szabolcsi kis piszkos moziban találom magam szotyihalom és recsegő székek közepette. Dögös verdák, pocok arcú szőke (true american badass) főhős és Beastie Boys Sabotage kísérő zene. Minden pillanatban arra vártam, hogy David Hasselhoff frissen beültetett szőrös mellkasával megjelenik az űrben fénysebességgel. Erre megjelenik az igazi Dr. Spock (Leonard Nimoy)és lejátszik mindenkit a színről. Hiába karizmát nem lehet beültetni.
+1. This is it - Kenny Ortega
Nem vagyok Jacko fan, és eddig bármilyen koncertfelvételt láttam, mindig azt hittem, hogy playback. Ebből a filmből kiderül, hogy nem Jacko egyszerűen tökéletesen énekelt. Itt látszik, hogy tényleg ő énekel, és lényűgözően. Ráadásul olyan, mint egy igazi színész, aki a lejárópróbán nem ad ki magából semmit, mert a felvételre tartogatja, és így is lenyűgöző. Kötelező film minden alkotónak aki azt hiszi, hogy mindent feláldozott a művészetért.
Legjobb főcím: Zombieland
Lassított felvétel, Metallica – For whom the bell tolls főcímzene és zombitámadások a hétköznapi életben. A sok vámpírfilmet ellensúlyozandó a listán lenne a helye.
Legjobb mellékszereplő: A felolvasó – Lena Olin
A filmnek rengeteg erénye mellett csak egy hibája miatt nem került a listára, mégpedig azért mert nem hiszem el, hogy egy tömeggyilkos cikibbek gondolja az írás tudatlanságát, mint azt hogy 300 ember halálát akarják a nyakába varrni. Akiért mégis itt a helye az Lena Olin, itt két szerepet játszik, ráadásul összesen 10 percig, és mindenkit lejátszik a színről. Övé a film vége és mindenkit lejátszik a vászonról. Miért nem kapott díjazták őt sehol? A másik indok meg a Rómeó vérzik című film.
Legnagyobb csalódás: Közellenségek, Avatar, Watchmen
Az első két film csak rendezők miatt csalódás, mert mindkettőtől többet vártam. A közellenségek minősíthetetlenül szar, az Avatar szép, de egy kicsit közhelyes (Pocahontas történet) és a tökéletes technikai kivitelezés nem pótolja a karaktert. A Watchmen pedig közel sem olyan agyas, mint az eredeti képregény.