Mielőtt befejezi röptét a denevér
Teréz szeretni akar, és hálás azért, ha szeretik. Éppen ezért nem látja, nem akarja látni az intő jeleket. Pedig szerelme, Laci egy idő után kétségtelenül nagyobb érdeklődést mutat az asszony kamasz fia, mint az érett idomok után. Kiborulás, kibékülés, egy csúnya vég, és a gondosan kifundált bosszú Tímár Péter 1989-es klasszikusában.
Kaméleon
A nők mindig azt hiszik el, amire vágynak, vallja a Kaméleon szélhámosa. De biztos, hogy csak a nők? Nagy Ervin a Kaméleonban jött, látott és hódított, és a sok boldogtalan, szeretetéhes asszony és lány után a Kulka János alakította Marton doktor fejét is elcsavarta. 2008-as filmjében Goda Krisztina lapot húzott a 19-re, és bejött neki.
Eltitkolt évek
„Mindig titkolóznom kellett, tehát mindig csak egy kis részt, egy kis szeletet mutathattam meg magamból pontosan azoknak az embereknek, akik a legközelebb állnak hozzám” – vallja azon tizenegy leszbikus nő egyike, akik Takács Mária dokumentumfilmjében mesélnek az évekig, évtizedekig tartó titkolózásról, az ebből fakadó magányról, a nyolcvanas évek végén kezdődött változásokról és az utóbbi évek tapasztalatairól. A rendezőnő Meleg férfiak, hideg diktatúrák című dokumentumfilmjét a tervek szerint 2014-ben mutatják be.
Lányok
„Az egész történetet mozgató főmotívum a szexualitás – erre hegyeztem ki a történetet: a fiatal lányok és a taxisok szexuális életére. A szex köti össze őket, a fiatal lányok gyakorlatilag prostituálódnak: pénzért szexuális szolgáltatásokat nyújtanak a taxisoknak, akik ezt elfogadják, és szinte kézről kézre adják őket” – mondta Faur Anna még a forgatás idején a Lányokról, amelynek történetét a hírhedt taxisgyilkosság ihlette. A két sodródó, könnyű életről ábrándozó főszereplő egy adott ponton csak a buli hevében gabalyodik egymásba, ez azonban nem egy klasszik szerelmi történet, hanem egy kisiklásé, ahol a szereplők cselekedeteit nem a szeretet, hanem a düh motiválja.
Érzékek iskolája
Gryllus Dorka még főiskolás volt, amikor eljátszotta az Érzékek iskolájában Kaszás Attila szeretőjét, a fiatal cigánylányt, Csokonai Lilit. Ez azonban még édeskevés lett volna ahhoz, hogy bekerüljön mostani válogatásunkba, Udvaros Dorottya és a híres stégjelenet azonban gondoskodott erről is.
Lívia és Éva nem szerethetik egymást, az ötvenes évek Magyarországán – hivatalosan – legalábbis egészen biztosan nem. Presszókban váltott forró csókok, félénken elsusogott szerelmes szavak, fagyos padok, kétségbeesett összebújás. A happy end ezúttal elmarad.
Nem kellünk mi senkinek, zokogja barátnőjének Emma, és ez bizony nem csak kettejükre igaz. A reménytelenség és a kilátástalanság filmje ez, az új idők szavát egyelőre még nem nagyon értő orosztanárnőkről, akik számára ebben az atomjaira hulló, ismeretlen új világban csak a másik jelenti a biztos pontot. Majd már az sem.
Redl ezredes
A példátlan karriert befutó Redl ezredes, a monarchia kémfőnöke botrányba keveredik, majd öngyilkosság elkövetésére kényszerül. Redl homoszexualitását – ahogy a Filmvilág fogalmazott – Szabó István filmje „rendkívül finoman, mögöttes tartalommal átlényegítve, inkább csak sejtetve ábrázolja”. A rendező „ezt a vonzalmat mély intuícióval egy másfajta, elérhetetlen világ utáni sóvárgással játszatja össze, amit Redl egykori évfolyamtársa, a gazdag, szép és előkelő báró Kubinyi Kristóf és annak nővére testesít meg. (…) Akarnok holdkórosként próbálja elérni a reménytelen célt; a lappangó, titkos szerelem megaláztatásokkal szegélyezi egész életútját. A film legösszetettebb, legárnyaltabban megrajzolt vonulatát jelenti ez a kapcsolat.”
Férfiakt
Egy idősödő, házasságban élő író szerelmes lesz, ami önmagában még nem eget rengető, a Gálffi László alakította főhős azonban egy fiatal, biszexuális fiúba szeret bele, aki ráadásul prostituált. „A Férfiakt nem harcos melegfilm” – szögezte le ugyanakkor Esztergályos Károly. A rendező szerint ebben a szerelmi három-, illetve négyszögben „végletesen lehet beszélni az emberi kapcsolatokról: a lehetetlen vállalásáról. Időközben a társadalom is hasonlót produkált a rendszerváltozással: a minket körülvevő világ teljesen megváltozott, és létrejövő szép új világ sokak számára egyáltalán nem összkomfortos”.
Nincsen nekem vágyam semmi
Két világ közt lavíroz a Nincsen nekem vágyam semmi Brúnója: míg szerelme, Mari vidéken várja a hétvégékre hazaránduló fiút, a hét többi napján a Nagy Ervin által megformált karakter a fővárosban a homoszexuális férfiprostituáltak kilátástalan és kiszolgáltatott életét éli. Mundruczó Kornél alkotása 2000-ben, a 31. filmszemlén a legjobb elsőfilmesnek járó díjat vihette haza.
