Majdnem egy évvel ezelőtt számoltunk be a Fehér király forgatásáról, melyet a Dunakanyarban vezényelt az Alex Helfrecht - Jörg Tittel rendezőpáros. Túl azon, hogy nálunk készült a film, az igazi kuriózumot a történet alapjául szolgáló, azonos című regény jelentette, hiszen a Fehér Király Dragomán György kiváló írónk munkája.
A film bemutatójára egy hét múlva kerül sor az Edinburgh-i Filmfesztiválon, arról viszont egyelőre nincs hír, hogy a hazai mozik mikor tűzik műsorra a Dragomán-adaptációt. Az előzetesben felvillantott jelenetek erős képi világot jósólnak a disztópikus töténet mellé, amelynek konkrét, létező miliőjét a forgatókönyvet is jegyző Alex Helfrecht tette univerzálissá, lecserélve Ceausescu Romániáját egy nem létező országra.
Ahogy azt az alkotók korábban elmondták, a mindenkori diktatúrát szeretnék megmutatni, ami bárhol, bármikor létrejöhetne. A rendszer működésének ábrázolásához nyomonkövetett sorsokra van szükség. „Az egész az egyes emberek életéről szól, a tapasztalataik tükröződnek, amelyet a diktatúráról szereztek” - mondta el korábban Helfrecht. A rendezőpáros alapvetően hű maradt a regény szelleméhez vagy a szereplőkhöz, és az eseményeket is egy kisfiú, Dzsátá szemszögéből láthatjuk - ugyanúgy, ahogy Dragomán könyvében. Az író egyébként sokat konzultált a brit házaspárral, egyfajta „alkotó párbeszéd” zajlott közöttük. Jörg Tittel még a forgatás idején beszélt arról, hogy mennyire fontos nekik az író majdani véleménye, és remélik, hogy büszke lesz a feldolgozásra
Az alkoholbetegség, a sehová sem tartozás témakörét járja körbe Till Attila harmadik nagyjátékfilmje, az És mi van Tomival?, ami október 31-én kerül a mozikba
Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
