Jörgen Bergmark: Egyfelől igazad van. Ugyanakkor valójában mindenki szeretne tartozni valakihez - ha Freudot idézzük, ez az eredendő kötődés gondolata. De a szerelem ellentmondásra épül: egyrészt szeretnél tartozni valakihez, másrészt a szabadság vágya is dolgozik benned. Előbb-utóbb valaminek felszínre kell törnie minden párkapcsolatban. Az eredeti ötletünk az volt, hogyan tud az ember megbírkózni a tudattal, hogy előbb-utóbb elmúlik, amit a másik iránt érez. Ha őszinte akarsz lenni és egyenes, akkor nagyon nehezen birkózol meg vele, egyszerre vágysz az új szenvedélyre és a régi megszokottra.
filmhu: Ez is ellentét a filmben, akárcsak a racionalitás és az érzelmek.
Jörgen Bergmark: Nem vagyunk kizárólag racionálisak és nem hagyatkozunk csak érzelmeinkre, megpróbáljuk összefésülni a kettőt, ezt tanuljuk a szocializáció alatt is, például azt, hogyan kontrolláljuk az érzéseinket. Ezek ellentmondások, ebből következik a dráma.
filmhu: A főszereplő Erland keresi leginkább a címben jelzett ésszerű megoldást. De minden karakter hangsúlyoz olyan frázisokat, hogy „beszéljük meg, legyünk őszinték”.
Jörgen Bergmark: Így van. De ahogy én látom, nem beszélheted ki magad minden szituációból, ez jellemzően svéd viselkedésminta. Mindig megtalálni a konszenzust, megoldani a konfliktust, eredményre jutni. Ennél sokkal anarchistábbnak kellene lennünk.
filmhu: Korábban dolgoztál színházi produkciókon is. Ez a történet is lehetne akár színpadi produkció alapja. Mivel tudtál többet mutatni a mozgókép médiumán keresztül?
Jörgen Bergmark: A színházszerűség része volt a koncepciónak. Olyan forgatókönyvet írtunk, amiben kevés a helyszín, kevés a színész. Ez egy tradicionális skandináv film, elsősorban az emberi kapcsolatokra fókuszál. De nem szerettem volna dokumentarista ábrázolást, hagyományos, old school mozit akartam forgatni, ez passzolt a könyvhöz, és ehhez a lassú, színpadi stílushoz. Ez a fajta filmezés talán többet tud mutatni magáról az alapkoncepcióról. Lehetett volna érzelmesebb is, de egy tiszta filmet akartam, ami az adott emberi helyzetről szól.
filmhu: Nem csak keresztény mentalitás kritikáját láthatjuk, hanem a liberális gondolkodást is célkeresztbe veszed.
Jörgen Bergmark: Sokkal anarchistábbnak kellene lennünk. Lázadni a racionalitás ellen. Valóban van egyfajta valláskritika is ebben, de sokkal inkább a struktúrákkal szembeni ellenállásról van szó. Illetve kritikája a "Segíts magadon!" kultúrának is, ami most eléggé elterjedt gyógymód a lelki bajokra is. A racionális, ésszerű megoldás szerintem lehetetlen, túl sok minden működik ahhoz egy emberben.
filmhu: A fények kiemelt szerepet kapnak a filmben. Dominálnak a kék és sárga árnyalatok, vagyis a svéd zászló színei. A történet viszont úgy tűnik általános emberi helyzetekről beszél.
Jörgen Bergmark: A fényekkel való játék nem volt az eredeti tervek között. Úgy terveztük, hogy ősszel fogunk forgatni, abban az esetben a barna és vörös színek kerültek volna előtérbe. De aztán nem jött össze a pénz és tavaszi film lett belőle, úgyhogy újrakomponáltuk a színvilágot. Szóval ez inkább praktikus dolog volt, mint jelentőségteljes metafora.
filmhu: Egy lehetséges amerikai remakeről is keringenek hírek. Támogatnád?
Jörgen Bergmark: Megkeresett néhány amerikai producer, kisebb stúdióktól. Szerintem izgalmas filmet csinálhatnának, na persze nem egy kommersz komédiát. De alapvetően örülnék neki és szívesen megnézném. Természetesen nem én rendezném, elég volt egyszer.
filmhu: Min dolgozol jelenleg? Tervben van egy új egész estés film?
Jörgen Bergmark: Most épp sorozatokon dolgozom producerként, emellett dokumentumfilmeket készítek elő.Van már egy pároldalas nagyjátékfilm tervünk Jens-szel (Jens Jonsson, az Ésszerű megoldás társ-forgatókönyvírója – a szerk.), az is egy idősebbekről szóló szerelmi történet. De az az igazság, hogy semmi sem hasonlítható az egészestés filmhez, ha már egyszer megízlelted nem akarsz többé mást csinálni.
