Kiderült, hogy a templomtorony alatt boltozatos kripta fekszik, ahol több száz koporsó sorakozott a pókhálók között. A munkások rögtön értesítették a papot, az atya pedig riadóztatta a helyi múzeum munkatársait. A legnagyobb meglepetés így azokat a kutatókat érte, akik elsőként felnyitották a koporsókat, amelyekben poros csontvázak helyett mumifikálódott holttestek várták őket. Megmaradtak a belső szervek, a bőr, a haj, és még a gazdagon hímzett ruhák is, amelyekben végső nyugalomra helyezték őket.
Kiss Stefán Mónika producer-rendező
“A legtöbben csak a mesterséges múmiákat ismerik, mint amilyenek például az egyiptomiak vagy a mexikóiak, a váci múmiák viszont természetes úton jöttek létre. A mumifikáció annak köszönhető, hogy a kriptában a hőmérséklet 8-11 Celsius fok között ingadozott és a páratartalom, a légnyomás is tökéletes volt a folyamat létrejöttéhez. Ráadásul a faforgáccsal bélelt fenyőfa koporsók felszívták a testnedveket, a fenyőben található terpenoid pedig megakadályozta a gombák és mikroorganizmusok szaporodását, így a bomlási folyamatok megálltak”- meséli Kiss Stefán Mónika producer-rendező, aki közel tíz éve kutatja a váci múmiák történetét.
“Három antropológus, Pap Ildikó, Szikossy Ildikó és Pálfi György avattak be ebbe a történetbe. Ekkor már számtalan tudományos-ismeretterjesztő filmet készítettem, de ez teljesen új téma volt a számomra, és rögtön beleszerettem. Néhány fotót láttam a testekről, de nem igazán találtam róluk cikkeket. Elhatároztam, hogy ott akarok lenni a múmiák minden vizsgálatán. Amikor felkértek az antropológusok, hogy legyek a szóvivőjük, azonnal elvállaltam. Önkéntesként, ingyen, így mindenhová szabad bejárásom lett. Mintavételekre, CT vizsgálatokra jártam, minden apró részletnél, mozzanátnál ott voltam.”
Koporsók a kiállításon
Időközben megfogalmazódott benne, hogy a múmiák történetét ezúttal nem egy ismeretterjesztő film formájában, hanem egy valós alapokon nyugvó, de fikciós elemekkel dúsított kalandfilmben szeretné leginkább elmesélni. A film forgatókönyvét a rendező Maruszki Balázzsal (A zöld sárkány gyermekei, Együtt kezdtük) közösen jegyzi, a fejlesztését a Nemzeti Filmintézet támogatta.
A 70 percesre tervezett tévéfilmet az NFI televíziós döntőbizottsága gyártásra javasolta, de a gyártási támogatásról szóló végleges döntésre még várnak az alkotók. Ha elkészülhet, A váci múmiák – Memento Mori című film Kiss Stefán Mónika szerint egy izgalmas, több száz évet felölelő történet lesz, korhű díszletekkel és jelmezekkel. Elárulta, hogy komplex, izgalmas, misztikus és fordulatokkal teli történetre számíthatunk, aminek a végét szándékosan nyitva hagyják, mert folytatásokat is terveznek.
“Két idősíkban, a jelenben és a 18. században játszódik. A film a felfedezéssel indul, főhősünk egy csinos, 35 éves antropológus, Sarolta. Megjelenik mellette egy rejtélyes férfi, aki nagyon jártas a helytörténetben, és ezzel segíti a kutatókat. Mindenki azt feltételezi, hogy a helyi pap pártfogoltja, de róla ennél többet még nem szeretnék elárulni.” A 18. századi szereplők pedig maguk a múmiák lesznek, akikről megtudhatjuk, hogyan élték az életüket, kik voltak, miként érte őket a végzet.
A testek nagy részét a koporsókra írt nevek és a helyi levéltárból származó dokumentumok alapján be tudták azonosítani a kutatók, de így is akadnak még rejtélyes sorsok. “Az egyik apácának hiányzik a szíve, a vizsgálat alapján post mortem vágták ki. Két elmélet is van rá, miért történhetett így. Az egyik magyarázat a tetszhaláltól való korabeli félelemhez kötődik, sokan még életükben meghagyták, hogy a haláluk után távolítsák el a szívüket, így egész biztosan nem ébrednek fel a koporsóban. A másik feltételezés szerint az apáca nem idevalósi volt, csak átutazott a városon amikor elhalálozott. Azon a nyáron óriási hőség volt, így valószínűleg nem tudták hazaszállítani a holttestet, így csak a szívét küldték el, hogy visszakerüljön szülőhelyére.”
“A 262 múmiából közel 200-nak ismerjük a nevét, a foglalkozását, halálának okát és még a családi összefonódásaikat is. Köztük van például Simon Antal, az egykori Siketek Intézetének első igazgatója, vagy Borsodi Terézia, akit szülés közben ért a halál, és a gyermekével együtt helyezték nyugalomra. Ők saját nevükön szerepelnek, de akinél fikciós szálat hoztunk be, úgy éreztük helyesnek, ha megváltoztatjuk a nevét is.”
Nagyjából tíz múmia történetét ismerhetjük meg majd a filmből. “Van köztük egy bába, akinek továbbgondoltuk az életét. Ő szifiliszben halt meg, de nem nemi úton kapta el, hanem egy szülés levezetése közben, egy anyától. A kriptába jellemzően a város polgárai és egyházi személyek kerültek, ám van egy furcsa kivétel, egy ismeretlen 18 éves fiú, akit a többiekkel ellentétben nem díszes ruhában, hanem egyszerű vászon ingben temettek el. Nem tudni, hogyan kerül oda, de a filmben az ő rejtélyét is felderítjük.”
Szerepet kap még egy korabeli kirurgus és egy szabómester is. Hallani fogunk Mária Terézia látogatásáról, aki 1764-ben tette tiszteletét Vácott. “Az egész város felbolydult, akkora lázban égtek, hogy diadalívet is emeltek a tiszteletére. Csakhogy Mária Terézia nem volt hajlandó átmenni alatta, félt, hogy ráomlik, mert a fülébe jutott, hogy mindössze néhány hét alatt készült el az építmény.”
Ha az NFI pozitív döntést hoz a gyártást illetően, akkor jövő májusban és júniusban forgatják le a filmet az eredeti helyszíneken. “Vác egy kis barokk ékszerdoboz, csodálatos helyszín, rengeteg olyan épülettel, utcácskával, amelyek már háromszáz évvel ezelőtt is álltak, így a múmiáink is itt élték életüket. Szeretnénk forgatni a Fehérek templomában, a Vörösházban, az egykori Siketek Intézetében, a Piarista Gimnáziumban, továbbá a terepszemlén bejárunk minden olyan helyszínt ami már a XVIII. században is állt Vác városában. A váciak boldogok, hogy a legenda vászonra kerül, mert így hazai és nemzetközi szinten is mindenki megismerheti a várost, a múmianagyhatalom helyszínét. A főszerepekben neves színészeket láthatunk majd, de statisztaként váci polgárokat is szeretnénk szerepeltetni, így a helyiek teljesen magukénak érezhetnék ezt a filmet.”
