Kamera-díj 2007

Jól sikerült követések

Kisfaludy András, a MADE elnöke bevezetőjében elmondta, céljuk a hazai dokumentumfilmek legjobbjai közül szakmai alapon kiválasztani a legkiválóbbakat. Idén a MADE-tagok közül B. Révész László, Dénes Gábor, Kisfaludy András, Mohi Sándor, Nádasy László előzsűrizett. A 32 benevezett közül A forradalom arca – Egy pesti lány nyomában, Az elhallgatott zenekar, a Balkán bajnok, a Menekülés a szerelembe valamint a Szemünk fénye  című filmek alkotóit választották ki a Kamera-díjra érdemesek körébe. Végül a Gulyás Jánossal, Sára Sándorral (a zsűri elnöke), és az OKM szakreferensével, Reichenberger Jánossal kiegészülve született meg a döntés, amely szerint a 2007-es Kamera-díjat Kékesi Attila nyerte A forradalom arca – Egy pesti lány nyomában című munkájával, valamint külön díjat adtak át Varga Ágotának, a Szemünk fénye alkotójának.

Varga Ágota, a Szemünk fénye alkotója

Mindkét munka hosszabb időszakon átívelő folyamatkövető dokumentumfilm, Kékesi munkája egy az '56-os forradalomban ikonikussá vált fotón látható pár hölgy tagja után kutat, míg Varga Ágota kamerájával egy látó gyermekét egyedül nevelő vak házaspár nyomába ered.

Az elismert alkotók a vándordíj mellé további jutalmat is kaptak, az idén először az OKM és a MADE közös támogatásával a díjazottak pénzjutalomban is részesültek, illetve a Ráday Könyvesház ajánlott fel 50 ezer forint értékű könyvutalványt, valamint a MADE 250 ezer forintos utómunka-kapacitást.

Túl sok vagy túl kevés?!

A dokus ünneplés során B. Révész László az elismerő szavak mellett kritikusan is szólt a beérkezett pályamunkákról, felsorolva a hazai dokumentumfilmekkel szemben megfogalmazott általános problémákat. Kiemelte, hogy az alkotások sokszor hosszabbak a kelleténél, nem egyszer hiányzik a tudatos szerkesztés, és a szakmát érintő általános pénzhiánynak köszönhetően érezhető az olcsó megoldásokra törekvés. Továbbá látható a tematikai változatosság hiánya: '56-os események, portrék, Holokauszt, cigányok, melegek, határon túliak kerülnek a kamera fókuszába, miközben nincsenek igazi, mélyreható társadalmi kérdéseket vizsgáló dokumentumfilmek.

B. Révész szerint további probléma, főleg intim környezetben, a kamera távolságtartása, amit a két díjazott alkotás rendezője jól oldott meg, de véleménye szerint még a Szemünk fényében is akad néhány tolakodónak ható képsor. Alapvetően azonban az alkotók mindvégig tapintatosak maradtak a több mint másfél év hétköznapi örömeinek, nehézségeinek összefoglalásakor.

Orbán György, B. Révész László, Dénes Gábor, Kékesi Attila, Varga Ágota, Kisfaludi András és Reichenberger János

Dénes Gábor ugyancsak MADE-s alkotó a győztes film kapcsán elmondta, Kékesi munkájának legfőbb értéke, hogy az szellemidézés mellett egy izgalmas krimi is: láthatjuk egy legenda megszületését, majd annak háttere is kibontakozik. A film egy az '56 forradalom alatt október 30-án a Múzeum körúton készült fotón látható pár nyomába ered. A fiatal férfi és nő fényképe bejárta a világsajtót, és alakjait a magyar forradalom hőseivé tette, akik akkoriban nem is lehettek tisztában, fotós szereplésük következményeivel. A film további erénye, hogy a nyolcmilliós keret ellenére európai színvonalú alkotás született.

Egy életreszóló pillanat nyomában

Kékesi Attila, A forradalom arca alkotója

Kékesi Attila a díjátadót követően elmondta, a kíváncsiság ösztönözte a film elkészítésére, azt szerette volna tudni, hogy a történelem sodrában a véletlenül elkapott pillanat mennyiben befolyásolja az egyén sorsát. A véletlen szerepe akkor sem elhanyagolható, ha mint utóbb kiderül, a kép részben megrendezett volt, mert az azt készítő amerikai fotós állította be a fiatal párt, amikor véletlenül bele botlott a Múzeum körúton.

A történelem egyénre gyakorolt negatív és pozitív hatásainak nyomába eredő doku részben hasonló Pigniczky Réka Hazatérés című munkájához, vagy akár Clint Eastwood A dicsőség zászlajához, amelyben a rendező játékfilmes keretek között ugyancsak egy fontos történelmi pillanatban készült, később ikonikussá váló fotó alakjainak - a képen látható hat katona éppen Ivo Dzsima szigetén húzza fel amerikai zászlót - nyomába ered.

A rendező szerint a legfőbb kihívást az jelentette a forgatás során, hogy az 1999-ben született filmötlet vajon hova vezet, a véletlenek milyen utat jelölnek ki az alkotóknak. A két kutató, Balázs Eszter történész és Phil Casoar újságíró nyomozását végigkövető film számos pozitív és negatív fordulatot hozott, az ezekhez való alkalmazkodás és a kutatás megjelenítése volt a legfontosabb megoldásra váró képi feladat Kékesi Attila és a stáb számára.

Egy sorsfordító fénykép 1956 októberéből A forradalom arca(i) a Múzem körúton

A film összesen nyolc millió forintból forgott le és ebbe benne van az az összeg amivel koproducerként Jean-Pierre Jeunet is beszállt a munka végső fázisában. Mindenesetre a főként fesztiválokra szánt alkotás franciaországi televíziós forgalmazásának vonatkozásában jelentős segítséget nyújthat, hogy Kékesi és Jeunet egy 52 perces televíziós verziót is készített A forradalom arcából, amely legközelebb a M2-esen lesz látható október 23-án, 72 perces változatban.

A korábban díjazott alkotások