Lassan mozikba kerül a Mázli, Keményffy Tamás első filmje, egy falusi szatíra, amelynek forgatásáról a filmhu is beszámolt. Az Extreme Film produkciójában készült film a village comedy műfaját akarta meghonosítani, ahogy a rendező visszaemlékezett, eredendően a Lottózsonglőrök című film hangulata, világa volt a minta. A történet szövése közben azonban kiderült, hogy a magyar közeg "nem engedi" a túl tiszta és egyértelmű karaktereket - a véletlenül egy olajvezetékre bukkanó, ezzel az isten lábát elég erősen megmarkoló falu reakciói, a lakók kevésbé ítélhetőek meg a jó-rossz segédegyenes mentén, amit a régió történelme, a túlélés ösztöne, a bizonytalanságok magyaráznak. (A film előzetese itt tekinthető meg.)
Így került a képbe a Kelet-Európáról hitelesen beszélni tudó cseh újhullám látásmódja, illetve azok a magyar filmek, amelyek ezt a groteszk látásmódot magukba építették, mint András Ferenc 1977-es filmje, a Veri az ördög a feleségét. A sajtónak rendezett vetítés után többen emlegették Kusturicát is, ám Keményffy szerint a szerb rendező filmjei kevésbé realisták, a szereplői elnagyoltabbak, és a filmjei nem elsősorban a történetre, a dramaturgiai fordulatokra épülnek. Az viszont igaz a Mázlira is, hogy egy jól meghatározott közösségről szólnak a filmjei, és a zenének nagy szerepe van.
Keményffy nagy gondossággal választotta ki a film zeneszerzőjét. Több zeneszerzőt is felkért, írjanak zenét az egyik jelenethez, de a leggyorsabb és a legmeggyőzőbb Monori András volt, aki ráadásnak puszta szorgalomból elkészítette a főcímzenét is, Keményffy pedig rögtön tudta, hogy megtalálta az igazit. Monori mostanság a Mitsoura projektben zenél, de rengeteg színházi produkciónak (és a Portugál című filmnek) csinált zenét, így a dramaturgiai hangsúlyokat is jól érezte, Keményffy megfogalmazásában "pofán találta a szöget".
 |
| Ógyarmat megfogja az isten lábát |
Örök kérdés, hogy az elkészült film hogyan viszonyul a rendező által eredetileg elképzelt ideállal. Pár dolog megváltozott, egyrészt Keményffy hagyta, hogy a forgatási helyszín, Cserhátszentiván, a színészek és más alkotótársak hassanak rá, hozzátegyék a maguk kis köreit az általa meghatározott irányvonalhoz. Így változott meg pl. a filmben a mesei és a reális részek aránya. Másrészt kikerült a forgatókönyvből egy olyan jelenet, amely pénz híján csak túl nagy kompromisszumok árán valósulhatott volna meg és ezért Keményffy még a forgatás előtt inkább átírta, nehogy gagyin lehessen csak megcsinálni - ebben a jelenetben pedig a falu egy tankkal szállt volna szembe a rá támadókkal. A 2004-ben kitalált ötlet aztán 2006. október 23-án Budapest utcáin valósult meg... Hogy az élet milyen furcsa kapcsolatban van a fikcióval, Keményffy mondott még egy példát. A későbbi forgatási helyszin polgármestere szentül meg volt győződve róla, olvasva a forgatókönyvet, hogy az író Hegedűs Bálint (a Fade In Script Consulting egyik alapító tagja - a szerk.) járt a faluban, és úgy írta meg a történetet, mert nem a csak az egyes karakterek, de még a keresztnevük is megegyezett a falu lakóival.
A film karaktereinek javarésze 40-50 év körül van, de nem csak őket akarja a Mázli elérni - látszik ez a film tempóján is, s a filmnyelven is. A történetben szereplő fiatalok, Iván és Eszter pedig nem véletlenül lóg ki a cselekményből - többek közt ők is olyanok, akiket nem csap meg a falura szakadt gazdagság gőze. Egyébként őket is, mint a filmben szinte minden alakot, tudatosan új arcok, ritkábban látható színészek játszanak. Sokkal fontosabb volt, hogy minden esetben a lehető legjobb és legmegfelelőbb színészre essen a választás, mint hogy országos húzóneveket csak azért szerepeltetni, hogy az ismertségük média- és marketingelőnyhöz juttassa a filmet. A casting-folyamat ezért igen hosszú és fáradságos volt. Keményffy bejárta az ország színházait Szombathelytől Nyíregyházáig, elment a POSZT-ra, csak hogy minél nagyobb merítésből válogathasson.
 |
| A magyar közeg nem engedi a túl egyértelmű karaktereket |
Hogy a sztárság magyarországi értelmezése mennyire faramuci helyzeteket tud teremteni: Kálmán, a falu söralátéteket gyártó lakója Tóth Károly alakításában kel életre, aki nyíregyházi színész, mégpedig igen elfoglalt, sikeres, viszont ez volt az első filmszerepe. A forgatás során maximális alázattal dolgozott, szinte a method acting szintjén egyesült a szerepével, ahogy Keményffy fogalmaz: "nemcsak a szívét, a lelkét, de a húsát is adta a szerephez." Lukáts Andor ismert színész, a 80-as években (színházi és filmszerepei, mint a Tiszta Amerika, Eszkimó asszony fázik miatt) ikonikus alak volt, de mára csak egy szűk réteg szemében sztár, a négy és fél órát tévéző magyar lakosság jelentős részének már nem húzónév - bármilyen szomorú is ez.
De a magyar húzónevek hiánya nem jelenti azt, hogy más nemzetek húzónevei ne szerepelnének a Mázliban - ezt a szinte a filmbe illő paradox helyzetet példázza Lorant Deutsch, akit a francia koprodukciós partner hozott a filmbe: a fiatal, magyar származású fiú, aki Ivánt játssza, Franciaországban sztárnak számít, amit nagyrészt sorozatszerepeinek köszönhet. A 33 éves színésznek, a francia Fenyő Ivánnak már 55 cím áll a filmográfiájában, láthattuk Carole Bouquet oldalán a Isten hozta Rozes-éknál című filmben, és animációs filmeknek is kölcsönözte hangját, mint az Asterix és a vikingek vagy a Renart, a róka. A fiatalember profizmusán a sokat próbált magyar társak is csak ámultak, a magyarul akcentussal, nem tökéletesen beszélő színész sikeresen birkózott meg egy bonyolult és pörgő rapszöveg megtanulásával is. Egy kisebb szerepben láthatjuk az Ausztriában nagyon népszerű komikust, Günter Matzkát, aki a valós fizikai és szellemi karakterétől homlokegyenest elütő osztrák nagygazdát alakít.
 |
| Kerekes Vica - a falu fiatalsága kimarad a "nagy bizniszből" |
A magyar-német-francia koprodukcióban készült filmnek ennek megfelelően lesz német és francia forgalmazása is. A közeljövőben az Extreme Film, mint gyártó oldaláról pedig Keményffy Tamás operatőri és produceri minőségében fog részt venni Szász Attila Zoé című filmjében: a tervek szerint jövő ősszel leforgatandó film norvég koprodukcióban készül, és egy családi drámát fog összeházasítani a thriller műfajával - a műfajokat a rendező 2005-ös kisfilmjéhez, a Most látszom, most nem látszom-hoz hasonlóan keverve. Keményffy rendezőként is már tervezi a következő filmjét, a Tiltott nyelv címmel épp forgatókönyv-fejlesztés alatt álló filmterv egy menekülttáborban játszódó történetet mesél el, ahol az egyik őr, egy megkeseredett, idegengyűlölő férfi kapcsolatba kerül az egyik menekülttel, egy egzaltált, furcsa lánnyal, aki állítólag ért az angyalok nyelvén - és ez a kapcsolat örökre megváltoztatja a férfi életét. Ez a film spirituális töltetű dráma lesz és ismét koprodukcióban fog megvalósulni.
De az október 23-i premierig a Mázlié a főszerep, amely, kihasználva az e-cinema nyújotta előnyöket 23, főleg vidéki moziban fogja szórakoztatni nézőit.
